MK BH 1980/453
MK BH 1980/453
1980.12.01.
Ha a munkáltató a dolgozó lakásépítésére nyújtott kölcsön ki nem egyenlített összegét azért követeli vissza, mert a dolgozó a munkaviszonyát megszüntette, a követelését nem fizetési meghagyás útján, hanem a munkajogi szabályok szerint kibocsátott fizetési felszólítással érvényesítheti. A járásbíróságnak az e tárgyban benyújtott fizetési meghagyás iránti kérelmet el kell utasítania [Pp. 28. §, 130. § (1) bek. b) pont, 313. § (2) bek., 314. §; Mt. 63. Mt. V. 70. § (2) bek.; 9/1967. (X. 8.) MÜM sz. r. 5. § (3) bek.; 26/1971. (VI. 24.) PM–ÉVM–MÜM sz. r. 18. § (5) bek.].*
A járásbíróság a fizetési meghagyást kibocsátotta és az ellentmondás hiányában 1979. augusztus 17-én jogerőre emelkedett.
A jogerős fizetési meghagyás ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 313. §-ának (2) bekezdése akkor teszi lehetővé pénz fizetésére irányuló követelésnek fizetési meghagyás útján való érvényesítését, ha van olyan járásbíróság, amely a fizetési meghagyás kibocsátására a Pp. 314. §-a értelmében illetékes. A Pp. 28. §-a szerint pedig a bíróság a hatáskörének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ez a rendelkezés vonatkozik a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek intézésére is. Az adott esetben a járásbíróság ezeket a jogszabályi rendelkezéseket figyelmen kívül hagyta s nem észlelte, hogy a jogosult követelése fizetési meghagyás kibocsátása útján nem érvényesíthető, az nem tartozik járásbírósági hatáskörbe.
K. L. kötelezett a jogosult termelőszövetkezet alkalmazásában állt. Mint alkalmazott részesült építési kölcsönben a jogosulttól. A kölcsön és az erre vonatkozó megállapodás a dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló 26/1971. (VI. 24.) PM–ÉVM–MÜM számú rendeletben (R.) foglaltakon alapul. Az R. 18. §-ának (5) bekezdése szerint a megállapodásból eredő jogok és kötelezettségek körében, valamint a visszavonással kapcsolatban felmerült vitás ügyekben a munkaügyi, illetve a tagsági vitákra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
Az Mt. 63. §-ának (1) bekezdése szerint a dolgozó és a vállalat között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerült vitában (munkaügyi vita) – ha jogszabály kivételt nem tesz – a munkaügyi döntőbizottság jár el. A (2) bekezdése szerint pedig a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen a munkaügyi bírósághoz lehet keresettel fordulni. A jogosult tehát nem a járásbíróság előtt, hanem a munkaügyi jogszabályoknak megfelelően érvényesítheti a követelését. Ez a jogi helyzet akkor is fennáll, ha a kötelezett munkaviszonya időközben megszűnt a jogosultnál, ugyanis az adott esetben még irányadó 9/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 5. §-ának (3) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnése után felmerült munkaügyi vitában is az a munkaügyi döntőbizottság illetékes, amelyhez a dolgozó akkor tartozott, amikor még a munkaviszonya fennállott.
A munkáltató az egyéb tartozás megtérítésére irányuló igényét az Mt. V. 70. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően érvényesítheti. Ennek értelmében, ha a dolgozó a vállalattal már nincsen munkaviszonyban, a vállalat a kártérítésen kívüli egyéb tartozásának megfizetésére írásban felszólíthatja. A felszólításnak tartalmaznia kell a tartozás összegét, jogcímét, továbbá azt a figyelmeztetést, hogy a dolgozó a felszólítás ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt a munkaügyi döntőbizottsághoz felülvizsgálati kérelemmel élhet. A panasszal meg nem támadott felszólításnak a jogerős határozattal egyenlő hatálya van.
A Pp. 316. §-ának (1) bekezdése értelmében a fizetési meghagyás elintézésére a 95., 129., 130. és 132. §-ok rendelkezései megfelelően irányadók. A fizetési meghagyásból kitűnően a jogosult követelése a munkaviszony fennállása alatt folyósított lakásépítési kölcsön megfizetésére irányul. Így a felsorolt munkaügyi szabályok rendelkezései az irányadók.
A kifejtettekből megállapítható, hogy a járásbíróság hatáskörébe nem tartozó követelés tárgyában bocsátott ki fizetési meghagyást, az tehát törvénysértő.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság által kibocsátott fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte és a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakra tekintettel elutasította. (M. törv. I. 10 467/1979/2. sz.)
*
Az Mt. 63. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabályt az 1979. évi 29 sz. tvr.-rel módosított Mt. 66. §-ának (1) bekezdése tartalmazza. A hatályon kívül helyezett korábbi Mt. V-nek és a 9/1967. (X. 8) MüM sz. rendeletnek a határozatban felhívott rendelkezéseit az 1980. január 1-től hatályos új Mt. V. 67. §-ának (2) bekezdése és a 19/1979. (XII. 1.) MüM sz. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése tartalmazzák.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás