BK BH 1980/462
PK BH 1980/462
1980.12.01.
A közérdekű üzem működése megzavarásának bűntettével kapcsolatos rongálás nem eredményez halmazatot, a vele összefüggésben elkövetett lopás miatt azonban halmazatot kell megállapítani [1978. évi IV. törvény 12. § (1) bek., 260. § (1) bek., 316. §].
Az elsőfokú bíróság az I. r. vádlottat közérdekű üzem működése megzavarásának társtettesként elkövetett bűntette miatt 1 évi szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette; elrendelte a pártfogói felügyeletét; annak tartamára külön magatartási szabályokat állapítva meg. Végül kártérítés, kamat és illeték megfizetésére kötelezte öt.
Az irányadónak vett tényállás történeti része az alábbi.
Az I. r. vádlott előtt ismert tény volt, hogy a főközlekedési út mentén telefonkábelek működését szabályozó erősítőberendezések vannak aknában elhelyezve. Amikor a fk. A. Gy. és közte felmerült, hogy hangosítót kellene szerezniük, az I. r. vádlott indítványára elhatározták, hogy mindketten kerékpárral kimennek az érintett főközlekedési út melletti aknához, ahol az aknát felnyitva, erősítő berendezést tulajdonítanak el, majd azok szétszerelését követően az alkatrészeket barkácsolás során felhasználják.
A megállapodást követően mindketten különböző szerszámokat, kombináltfogót, csavarhúzót és vasat vettek magukhoz, majd a délelőtti órákban kerékpárral kimentek a főközlekedési útvonal mentén levő aknához. I. r. vádlott, valamint a fk. II. r. vádlott az aknatető fedlapját közösen eltávolították, majd a rögzítőcsavarokat felnyitották. Az így kinyitott aknában az I. r. vádlott benyúlt és onnan 2 db erősítőberendezést kivett. Az aknafedelet az aknára visszahelyezték, majd a 2 db erősítőberendezéssel közösen a helyszínről eltávoztak. Ezt követően az erősítőket szétszerelték, a számukra használhatatlan alkatrészeket vízbe szórtak, a további alkatrészeket pedig egymás között szétosztva lakásukra szállították. Itt nagyrészt bűnjelként lefoglalásra kerültek.
Az erősítők beszerzéskori értéke együttesen 95 600 forint volt, mely az értékcsökkenést figyelembe véve az eltulajdonításkor 76 958 forintot képviselt.
A vádlottak cselekménye következtében a telefonszolgáltatás kb. 6 órán át szünetelt. Az ebből adódó forgalmi kár összesen 9775 forint.
A bűnjelként lefoglalt alkatrészek oly mértékben megrongálódtak a szakszerűtlen szétszerelés következtében, hogy további felhasználásra alkalmatlanok. A vádlottak által okozott kár 86 733 forint. E kár nem térült meg.
Az irányadó tényállásra figyelemmel az I. r. vádlott nem vitatott bűnösségének a megállapítása okszerűen történt. Cselekményének jogi minősítése azonban nem teljes. Annak ugyanis csupán egy része volt az, amit a járásbíróság helyesen közérdekű üzem működése megzavarásának társtettesként elkövetett bűntetteként minősített.
Elkerülte azonban a járásbíróság figyelmét az, hogy a jelen ügyben nem csupán a közérdekű üzem megrongálással történt megzavarásáról volt szó. Az elsőfokú bíróság által megállapítottak szerint az elkövetés annak érdekében történt, hogy az I. r. vádlott a volt társával együtt az erősítőket jogtalanul eltulajdonítsa, éspedig abból a célból, hogy azokat a saját, kedvtelésként űzött tevékenységük során felhasználhassák.
A közérdekű üzem működése megzavarása bűntettének a törvényi tényállása a rongálást magában foglalja, így puszta rongálás esetén nem létesül halmazat. Abban az esetben azonban, amikor a szándék az ott levő dolgok eltulajdonítására is irányul, s megvalósul a lopás törvényi tényállása, ez olyan többlet, amelyet a fenti bűntett nem ölel fel és így halmazatot eredményez.
Mindezekre figyelemmel tehát a megyei bíróság megállapította, hogy az I. r. vádlott cselekménye az (elvett) értékre figyelemmel a 1978. évi IV. törvény 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés d) pontjában foglalt minősítő körülményre tekintettel az (5) bekezdés b) pontja szerint büntetendő nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének is minősül, amelyet a perorvoslattal érintett vádlott mint a 1978. évi IV. törvény 20. §-ának (2) bekezdése szerinti társtettes valósított meg.
A minősítés ekkénti változása folytán az I. r. vádlottal szemben most már a 1978. évi IV. törvény 85. §-ában foglaltak értelmében halmazati büntetést kellett kiszabni.
A büntetés alkalmazása során a megyei bíróság mellőzi a terhelt 19 éves életkorát és a meggondolatlanságát mint enyhítő körülményt.
Az I. r. vádlott jobb szellemi képességű, hiszen ösztöndíjasként volt ipari tanuló. Kellő műszaki ismeretekkel rendelkezik – már a kedvtelésként űzött rádiótechnikai tevékenység kapcsán is – abban a vonatkozásban, hogy milyen jelentősége van egy ilyen közbenső erősítő megrongálásának, illetőleg eltulajdonításának. Akkor, amikor közismertek az ország távbeszélő gondjai, az ilyen tevékenységnek a veszélyessége fokozott. Ezért a rokon szakismeretekkel rendelkező ember ilyen tevékenysége kapcsán meggondolatlanságról nem lehet szó.
Ehhez képest hiányoznak azok a feltételek, amelyek a V. számú Büntető Elvi Döntés értelmében indokolhatnak a kiszabott büntetés végrehajtásának a felfüggesztését. Teljesen alaptalan az a feltételezés, hogy az ilyen körülmények között a cselekményét megismétlő I. r. vádlottra a végrehajtásra nem kerülő büntetés, a büntetéssel fenyegetettség is megfelelő visszatartó hatással lehetne.
Ezekre figyelemmel a megyei bíróság a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését mellőzte. (Székesfehérvári Megyei Bíróság Bf. 297/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás