BK BH 1980/466
PK BH 1980/466
1980.12.01.
Vétségi eljárásban – a kötelező védelem esetein kívül – nincs helye az elsőfokú bíróság ítélete eljárási szabálysértés címén történő hatályon kívül helyezésének azon a címen, hogy a terhelt védője – akinek a meghatalmazása nem volt csatolva – a tárgyaláson nem volt jelen [Be. 261. § (1) bek., 275. § (1) bek.].
A járásbíróság a terheltet kisebb értékre elkövetett sikkasztás vétsége miatt mint különös visszaesőt 6 hónapi – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
A megyei bíróság végzése ellen az eljárási szabály megsértése miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Az ügyész vádindítványában a 1978. évi IV. törvény 317. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő kisebb értékre elkövetett sikkasztás vétségével mint különös visszaesőt vádolta a terheltet.
Az elsőfokú bíróság az ügyben egyesbíróként járt el.
A másodfokon eljárt megyei bíróság az első fokú ítéletet eljárási szabálysértés miatt megalapozatlannak, és ehhez képest felülbírálásra alkalmatlannak találta. Indokolásában rámutatott arra, hogy az ügyész vádindítványában meghatározott jogi minősítéshez képest nem volt kötelező a védőnek a büntető eljárásban való bevonása, és a járásbíróság az ügy tárgyalását védői közreműködés nélkül kezdte meg. A vádlott a kihallgatását követően kérte a tárgyalás elnapolását, mivel a tárgyalást megelőzően három nappal meghatalmazta dr. T. I. ügyvédet, de az ügyvéd nem tudott eljönni a tárgyalásra. A meghatalmazást részére átadta.
A tárgyalási jegyzőkönyvből nem tűnik ki, hogy a bíróság a vádlotti kérelem tekintetében bármilyen formában állást foglalt volna.
A kérelem előterjesztése után a bíróság tovább tárgyalt. Az iratismertetést követően a vádlott további bizonyítás felvételét és ismételten a tárgyalás elnapolását kérte azzal, hogy a védőt értesíteni tudja.
A járásbíróság ítéletének indokolásában kiemelte, hogy a Be. 47. §-a határozza meg azokat az eseteket, amikor a büntető eljárásban kötelező a védelem. Az adott esetben a védelem nem kötelező. A vádlott által meghatalmazott védő meghatalmazást nem nyújtott be, s a tárgyaláson nem jelent meg. A védőnek a büntető eljárásba történő bevonása, illetve a tárgyalás elnapolása csak az eljárás befejezését késleltette volna.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a védelem elve, annak gyakorlati érvényesítése olyan alapvető állampolgári jog, hogy azt az Alkotmány is tartalmazza.
A Be. 4. §-ának (3) bekezdésében, a 6. §-ának (1) és (3) bekezdésében, továbbá a 188. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre tekintettel az elsőfokú bíróságnak ki kellett volna oktatnia a vádlottat arra, hogy az általa meghatalmazott védő helyett – miután az a tárgyaláson nem jelent meg – más védőt hatalmazhat meg vagy kérheti védő kirendelését [Be. 48. § (1) és (2) bekezdése, illetve 49. § (2) bekezdése]. A vádlottnak e jogára való kioktatása és nyilatkozata után a Be. 192. §-ának (5) bekezdése értelmében a tárgyalás elnapolása kérdésében is döntenie kellett volna a nyilatkozathoz és a tett intézkedéshez képest, figyelemmel a Be. 193. §-ának (3) bekezdésére is.
Eljárási szabályt sértett tehát a járásbíróság, mivel a vádlott a védőválasztással kapcsolatos törvényes jogát nem gyakorolhatta és a bíróság e jog gyakorlásának módjára nézve nem oktatta ki.
Mindezekre figyelemmel a megyei bíróság az első fokú ítéletet a Be. 261. §-a (1) bekezdésének II. fordulata alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
Törvényt sértett a másodfokon eljárt megyei bíróság, amikor a vétségi eljárás alá tartozó ügyben az Be. 261. §-ának (1) bekezdésére utalással hatályon kívül helyező határozatot hozott. A Be. 275. §-ának (1) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság ítélete hatályon kívül helyezésének e jogszabályi rendelkezés alapján helye nincs, a Be. 250. §-a II. pontjának d) pontjában írt hatályon kívül helyezési ok pedig az adott esetben nem valósult meg.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság mint másodfokú bíróság végzése törvénysértő, ezért azt hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új másodfokú eljárás lefolytatására utasította. (B. törv. II. 293/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás