PK BH 1980/477
GK BH 1980/477
1980.12.01.
I. Az elmeosztályon történt elhelyezés törvényességét a járásbíróságnak a felülvizsgálati napon a helyszínén az orvosi bizottság eljárásának a befejezése után rögtön ellenőriznie kell [15/1972. (VIII. 5.) EüM r.* 56. § (4) bek., 57. § (1) bek.; 6/1972. (XI. 23.) IM r. 2. § (4) bek.].
II. Az ellenőrzés során a járásbíróság a nem peres eljárás szabályai szerint népi ülnökök közreműködése nélkül jár el [6/1972. (XI. 23.) IM r. 3. §].
I. J.-t 1978. október 9-én vették fel a S.-i Városi Tanács Kórháza elmeosztályára. Az elmeosztály vezetője 1978. november 15. napjára tűzte ki az orvosi felülvizsgálat időpontját és erről a járásbíróságot értesítette. A megjelölt időpontban a járásbíróság kiküldött bírája nem jelent meg, az orvosi felülvizsgálatot ennek ellenére megtartották, és a jegyzőkönyvet megküldték a járásbíróságnak.
A járásbíróság végzésével megállapította, hogy az orvosi felülvizsgálat törvényes volt. A végzés indokolása szerint a felülvizsgálaton a bíróság kiküldött bírája nem tudott megjelenni, a megküldött jegyzőkönyv tartalmából azonban megállapítható, hogy a törvényesen megalakított orvosi bizottság a 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet 56. §-ának (4) bekezdése, valamint az 57. §-ának (1) bekezdése szerint járt el.
A végzés ellen az ügyész fellebbezett, mert a bizottság döntéséből nem állapítható meg, hogy az elmeosztályon történő kezelés miért szükséges; ezen túlmenően a járásbíróság nem közvetlenül a felülvizsgálatot követően vizsgálta meg az eljárás törvényességét és az eljárásról nem készített jegyzőkönyvet.
A megyei bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helyben hagyta. A végzés indokolása szerint az orvosi bizottság döntéséből meg lehet állapítani, hogy miért szükséges a beteg elmeosztályon történő gyógykezelése, az orvosi bizottság döntése a diagnózist tartalmazza. A bíróság pedig nem végzett olyan eljárási cselekményt, amelyről jegyzőkönyvet kellett volna felvenni.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüR) 57. §-ában foglalt rendelkezés szerint a járásbíróság nyomban a felülvizsgálat után ellenőrzi az eljárás törvényességét. A 6/1972. (XI. 23.) IM rendelet (a továbbiakban: IMR) 3. §-a pedig akként rendelkezik, hogy a járásbíróság rögtön az orvosi felülvizsgálatot követően a nemperes eljárás szabályai szerint népi ülnökök közreműködése nélkül jár el. A járásbíróság a felülvizsgálati napokon minden olyan eljárás törvényességét ellenőrzi, amelynek során a felülvizsgálatot végző orvosi bizottság megállapította a gyógykezelés szükségességét [IMR. 2. § (4) bek.]. Az idézett rendelkezésekből következik, hogy a járásbíróság az orvosi bizottság eljárásának a törvényességét a felülvizsgálati napokon a helyszínen, az orvosi bizottság eljárásának a befejezése után rögtön köteles ellenőrizni.
Az orvosi felülvizsgálat és a járásbíróság eljárása tehát szorosan összefüggő eljárás, amely az orvosi felülvizsgálattal kezdődik, ezt követi a zárt tanácskozás, és befejezi a járásbíróság eljárása. Ezért rendelkezik úgy a jogszabály, hogy az orvosi felülvizsgálat időpontját az elmeosztály vezetője a járásbírósággal egyetértésben határozza meg, az elmeosztályon elhelyezett személy megjelenéséről, valamint képviselője, továbbá a kérelmező, illetőleg a meghallgatásra kerülő személyek értesítéséről – akiket a nemperes eljárásban a bíróság is meghallgathat – az elmeosztály vezetője gondoskodik. A járásbíróságnak nemcsak azt kell vizsgálnia, hogy az eljárás alaki szempontból törvényes volt-e, hanem azt is, hogy a döntés érdemben helyes-e. Ezért ha az orvosi bizottság határozatát aggályosnak tartja, szakértői felülvizsgálatot rendelhet el; a tényállás felderítése érdekében megállapíthatja az elmeosztályon elhelyezett személyt; megtekintheti a kórházi feljegyzéseket; az orvosi felülvizsgálaton és az azt követő zárt tanácskozáson is jelen lehet.
Ezt a feladatát a bíróság csak akkor tudja megoldani, a jogszabályban biztosított jogaival csak akkor élhet, ha az orvosi bizottság eljárásának a törvényességét a felülvizsgálati napokon, a helyszínen, az orvosi bizottság eljárásának a befejezése után rögtön ellenőrzi.
A jelen esetben a kiküldött bíró nem a fentiek szerint járt el, ugyanis a helyszínen nem jelent meg, határozatát kizárólag a megküldött jegyzőkönyv, illetve határozat alapján hozta. Ezzel a bírói eljárás elvesztette garanciális jellegét, olyan formális eljárássá vált, amely nem alkalmas a jogszabály által kitűzött cél elérésére.
A felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvből nem tűnik ki, hogy a bizottság döntését az elmeosztályra felvett személy közvetlen vizsgálata alapján hozta-e (EüR 56. § (4) bekezdése]. A jegyzőkönyv ugyanis nem tartalmazza a pszichés és somatikus státus-vizsgálatokkal alátámasztott részletes leírást, csupán kórelőzményt és a felvételkori állapotot a kórházi iratok alapján. A jegyzőkönyvből még az sem tűnik ki, hogy a beteg a felülvizsgálaton jelen volt-e.
Az eljáró bírónak a Pp. 115. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazásával az elmeosztályi elhelyezés törvényességének az ellenőrzése végett tárgyaláson kívül tett intézkedéséről is jegyzőkönyvet kell felvennie. Ebben az ügyben ez nem történt meg, így nem lehet megállapítani, hogyan történt a bírósági ellenőrzés (BH1978/386. sz.).
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján mindkét fokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 21 425/1979. sz.)
*
Módosította a 6/1980. (VII. 15.) Eü M sz. rendelet
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás