GK BH 1980/479
GK BH 1980/479
1980.12.01.
Dolog visszaszolgáltatására irányuló igény akkor alakul át pénzköveteléssé, amikor a természetbeni visszaadás lehetetlenné válik. Az ellenértékre irányuló követelés a gazdálkodó szervezetek között ettől számított egy év alatt évül el, és az elévülésre vonatkozó rendelkezéseket is ettől az időponttól kezdve lehet alkalmazni [Ptk. 324. § (1) bek., 326. § (1) bek., 115. § (1) bek.].
A felperes vállalkozó építési szerződést kötött az I. r. alperes megrendelővel annak üzemi területén levő technológiai kádak saválló-burkoló munkálatainak elvégzésére. Az I. r. alperes kötelessége volt a felperes előadása szerint az is, hogy gondoskodjék a leszállítandó anyagok fogadásáról és a tárolásához zárható raktárhoz.
A saválló burkolat elkészítése után a felperes raktározásra átadott az I. r. alperesnek különféle anyagokat és szerszámokat. Ezeknek az anyagoknak, illetőleg szerszámoknak elszállításakor, 1973. július 20-án azonban a felperes egy palavágó gépet nem kapott vissza. A felperes az 1977. március 11-én kelt levelében reklamálta a gépet, majd 1977. június 22-én 4918 Ft-ról kiállított számlát küldött el az I. r. alperesnek, 1978. január 16-án pedig felszólításként újabb levelet küldött. Az I. r. alperes azonban a palavágó gépet nem szolgáltatta vissza a felperesnek, és ezért az utóbbi keresetében kérte az I. r. alperest a gép visszaadására kötelezni, vagy ha ezt nem tudná teljesíteni, annak pénzbeli ellenértékeként 4918 Ft-ot követelt tőle.
Az I. r. alperes elsősorban a Ptk. 324. §-ának (1) bekezdése, illetve 326. §-ának (1) bekezdése alapján elévülésre hivatkozott. Előadta továbbá, hogy az építési naplóban a tervezőként feltüntetett személy egy szövetkezetnél dolgozott, az működött közre a raktározásnál, ezért nagy a valószínűsége annak, hogy a szóban levő anyagokat is ő vette át.
Az I. r. alperes fenti előadására tekintettel a felperes az 1978. november 14-én tartott elsőfokú bírósági tárgyaláson kérte perbevonni az említett szövetkezetet, majd kérte, hogy az elsőfokú bíróság az alperesek valamelyikét kötelezze a palavágó gép visszaszolgáltatására vagy ellenértékének a megfizetésére. Ennek alapján az elsőfokú bíróság a szövetkezetet II. r. alperesként perbevonta.
A II. r. alperes a védekezésében előadta, hogy dolgozója azt igazolta ugyan, hogy átvették az anyagokat, de azokat további megőrzésre az I. r. alperes megbízottja vette át és biztosított megfelelő helyiséget a tárolásra. Utalt továbbá a II. r. alperes is arra, hogy álláspontja szerint a felperes követelése vele szemben 1973. július 20-a óta már elévült.
Az elsőfokú bíróság a II. r. alperest kötelezte, hogy 4918 Ft-ot fizessen meg. Az ítélet indokolása szerint az alperesek elévülési kifogása alaptalan, mert a gép kiszolgáltatása iránti igény nem évül el, továbbá a felperes a Ptk. 324. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 5 éven belül érvényesítette az igényét. A palavágó gép átvételét a II. r. alperes alkalmazottja igazolta, átvevőként az szerepel, a II. r. alperes viszont nem tudta igazolni, hogy a gépet kinek szolgáltatta ki.
Az ítélet ellen a II. r. alperes fellebbezett és ebben kérte a kereset elutasítását. Álláspontja szerint az ítélet megalapozatlan és a tényállás sincs kellőképpen tisztázva. Rámutatott arra, hogy a felperes és az I. r. alperes között létrejött szerződés kötelezte az I. r. alperest arra, hogy zárható raktárhelyiséget biztosítson a szerszámok és anyagok tárolására. A II. r. alperes a felperessel nem volt jogviszonyban. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta azt, hogy az I. r. alperes a megelőzésre vonatkozó kötelezettségének eleget tett-e a felperessel szemben. A II. r. alperes hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság öt év eltelte folytán elévült pénzkövetelést ítélt meg, és egyébként sincs bizonyítva, hogy a gépet a II. r. alperes megbízottja vitte el.
A fellebbezés alapos.
A Ptk. 115. §-ának (1) bekezdése szerint a tulajdoni igények nem évülnek el. Ez a rendelkezés értelemszerűen vonatkozik a gazdálkodó szervezetek kezelői jogára is. Helyesen állapította meg tehát az elsőfokú bíróság, hogy a szóban levő gép kiszolgáltatása iránti igény nem évül el.
Az ítélkezési gyakorlat értelmében azonban akkor, amikor a szóban levő gép természetbeni visszaszolgáltatása már nem lehetséges, a felperes követelése pénzköveteléssé alakul át. Ez utóbbinak az elévülési ideje pedig a Ptk. 324. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyában egy év. Ezért azt kellett vizsgálni, hogy a felperes követelése mikor alakult át pénzköveteléssé, és hogy ez mikor vált esedékessé. Ebben a vonatkozásban figyelembe kellett venni a felperesnek azt a kereseti előadását, amely szerint az anyagok, illetőleg szerszámok elszállításakor a palavágó gépet a felperes nem kapta vissza, és a felperes építésvezetője szóban, majd az 1977. március 11-én kelt levelében reklamálta a gépet, azonban eredménytelenül.
Az előbbiekből megállapítható, hogy amikor az I. r. alperesnek átadott anyagokat és gépeket tőle elszállították, a palavágó gép már nem volt az I. r. alperes birtokában, és azt a nevezett többszöri szorgalmazás és sürgetés ellenére sem tudta a felperesnek természetben visszaszolgáltatni. Mindebből következik, hogy a felperes szóban levő követelése, amely eredetileg a gép kiadására vonatkozott, pénzköveteléssé alakult át akkor, amikor a felperes részére az I. r. alperes az anyagok és szerszámok elszállításánál a palavágó gépet nem tudta kiadni. Ez pedig az 1977. március 11-én kelt levélbeli felhívást megelőzően már több mint egy évvel történt. Ettől számítva a felperes a kereseti követelésének érvényesítésével elkésett, mivel az elévülés megszakítására alkalmas írásbeli felszólítást az említett időponttól számított egy éven belül nem küldött.
Ugyanez a helyzet a II. r. alperessel szemben támasztott kereseti kérelem vonatkozásában is. A felperes ugyanis a II. r. alperes ellen a keresetét csak az 1978. november 14-én tartott elsőfokú bírósági tárgyaláson terjesztette elő, korábban a II. r. alperesnek még igénybejelentést sem küldött. Ennek folytán tehát a felperesnek a pénzköveteléssé átalakult követelésre vonatkozó kereseti követelése a II. r. alperessel szemben ugyancsak elévült.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az első fokú ítéletet akként változtatta meg, hogy a felperes keresetét mindkét alperessel szemben elutasította. (Legf. Bír. Gf. V. 30 095/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás