PK BH 1980/52
PK BH 1980/52
1980.12.01.
Hibás teljesítés esetén a kijavított munka késedelmes átvétele miatt a megrendelő ellen kötbérigény nem érvényesíthető [Ptk. 4. §, 303. § (3) bek.].
A bíróság az I. r. alperest az általa épített társasház különböző hibáinak kijavítására kötelezte. A megállapított 1975. június 30-i, illetve július 31-i határidőre a hibák kijavítása részben nem történt meg, ezért a felperes póthatáridő, valamint késedelmi kötbér megállapítása iránt keresetet terjesztett elő.
Az I. r. kötelezettségének teljesítését állítva a kereset elutasítását kérte, sőt a megrendelő átvételi késedelme miatt kötbér iránt viszontkeresetet terjesztett elő. A bíróság szakértői bizonyítást rendelt el, majd annak eredményeként az I. r. alperest egy még fennálló hiba megszüntetésére és 2100 Ft késedelmi kötbér megfizetésére kötelezte, a viszonkeresetet pedig elutasította.
Az ítélet ellen az I. r. alperes fellebbezett.
A fellebbezés részben alapos.
A felperes hibajegyzékben megjelölt hibák kijavításának elmulasztása miatt késedelmi kötbért érvényesített. Az alperes az első fokú eljárásban a késedelmet tagadta, de a szakértő úgy nyilatkozott, hogy az egyik hiba még fennáll. A bíróság erre tekintettel az I. r. alperest 2100 Ft késedelmi kötbér megfizetésére kötelezte. Az I. r. alperes a fellebbezését már azzal indokolta, hogy a kötbér elévült.
A Pp. 235. §-ának (1) bekezdése értelmében a fellebbezésben új tényt is lehet állítani, továbbá új bizonyítékra is lehet hivatkozni. A bíróság korábbi ítéletével az I. r. alperest 1975. június 30-i, illetve július 31-i határidőre kötelezte a hiba megszüntetésére. A teljesítés időpontjára tekintettel irányadó 44/1967. (IX. 5.) Korm. sz. rendelet 31. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint késedelem esetén a kötbér esedékessé válik, amikor a késedelem megszűnik, vagy a póthatáridő lejár, vagy a kötbér eléri a legmagasabb mértékét. A jelen esetben a késedelmi kötbér legkésőbb 1976. január 31. napján esedékessé vált. A Ptk. 324. §-ának (1) bekezdése szerint a kötbérkövetelés hat hónap alatt elévül. Az elévülés nyugvását vagy megszakítását előidéző cselekmény nem történt. A késedelmi kötbér legkésőbb 1976. napján elévült. A felperes a keresetét 1978. június 2. napján terjesztette elő, az alperest 2100 Ft késedelmi kötbér megfizetésére kötelező ítéletrész tehát jogszabályt sért. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a felperes 2100 Ft késedelmi kötbérre vonatkozó keresetét elutasította.
Az I. r. alperes fellebbezése a további részében nem alapos, mert bár az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása téves, a sérelmezett rendelkezések az irányadó jogszabályoknak és a bizonyítási eljárás eredményének megfelel.
A felperes további kereseti kérelme póthatáridő megállapítására irányult. Az I. r. alperes kivitelező azzal védekezett, hogy a hibákat nem ő okozta. A Pp. 229. §-ának (1) bekezdése szerint a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazon a felek – ideértve azok jogutódait is – egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő). A bíróság a korábbi perben már határozott abban a kérdésben, hogy a hibát az I. r. alperes okozta és őt a hiba megszüntetésére kötelezte. Az újabb bizonyítási eljárás lefolytatása arra, hogy a hibát az I. r. alperes okozta-e, a Pp. idézett rendelkezésébe ütközik. Ilyen esetben a 44/1967. (IX. 5.) Korm. sz. rendelet 22. §-a értelmében azt kell vizsgálni, hogy az I. r. alperes késedelembe esett-e. A szakértő úgy nyilatkozott, hogy a hiba kijavítása nem történt meg, az I. r. alperes póthatáridőt nem vállalt, ezért a póthatáridő megállapítása az idézett jogszabályoknak és a bizonyítási eljárás eredményének megfelel.
Az I. r. alperes az átvételi késedelmi kötbér iránti viszontkereset elutasítását is sérelmezte. A bíróság a viszontkereset elutasítását elévüléssel indokolta.
A bíróság korábban az I. r. alperest szavatossági felelőssége alapján a hibák 1975. június 30., illetve július 31. napjára történő megszüntetésére kötelezte. A Ptk. 4. §-ának (3) bekezdése értelmében saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Hibás teljesítés esetén a kijavított munka átvétele nem tartozik a kötbérrel szankcionált [303. § (3) bek.] átvételi kötelezettség körébe, a megrendelő részéről a szerződés teljesítése a hibásnak bizonyult munka átvételével megtörtént. Annak szavatossági javítása végett történt visszaadása a kivitelező szerződéses kötelezettségének utóhatása, következménye, de a visszavétel a megrendelő terhére újabb kötbérterhes szerződéses kötelezettséget nem keletkeztet. A kijavított szolgáltatás átvételi késedelme miatt tehát kötbér nem érvényesíthető, ezért az I. r. alperes viszontkeresete nem megalapozott. Más kérdés az, hogy a kivitelező kijavítási kötelezettségének teljesítése annak időpontjában akkor is megállapítható, ha a megrendelő a kijavított szolgáltatás átvételével vagy a kijavítási tényének igazolásával késik.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek szerint a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét ebben a részében az indokolás kiegészítésével és módosításával helyben hagyta. (Legf. Bír. Gf. VI. 32 039/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás