PK BH 1980/58
PK BH 1980/58
1980.12.01.
A szavatossági igény érvényesítése esetén az ideiglenes intézkedés szükségességét és mértékét a bíróságnak a konkrét eset körülményeinek alapos feltárásával kell elbírálnia [Pp. 378. § (1) bek.].
A II. r. alperes tervei alapján az I. r. alperes lakóépületeket épített. Az épületek átadás-átvétele 1966. és 1967. években történt. Az építtető a városi tanács vb. tervosztálya volt. A városi tanács vb. 1977. november 16-án hozott határozataival arra kötelezte a felperes lakásszövetkezetet, hogy az épületek gyűjtőkéményeinek belső vakolási munkáit, valamint az utólagosan vésett szellőzők befalazását 6 hónap alatt végezze, illetve végeztesse el. A lakásszövetkezet e határozatok jogerőre emelkedése után, 1978. április 10-én az I. r. alperesnél megrendelte a munkák elvégzését, az azonban a megrendelést nem fogadta el. Ezért a felperes 1978. május 27-én keresetet terjesztett elő, amelyben az építésügyi hatóság által megállapított kéményhibák kijavítására kérte kötelezni az I. és a II. r. alpereseket. Utóbb keresetét kiterjesztette a beruházó III. r. alperesre is. A pertárgy értékét 40 000 Ft-ban jelölte meg.
Utóbb másik keresetet terjesztett elő 20 000 Ft perérték megjelölésével, amelyben további épületek ugyanezen hibáinak kijavítására kérte kötelezni az alpereseket. A bíróság az ügyeket egyesítette és ez utóbbi kereseti igényre is kiterjedően a hiba okának tisztázására szakértői bizonyítást rendelt el.
A perben a megyei főügyészség fellépett.
Az alperesek elévülésre hivatkozással kérték a kereset elutasítását.
A megyei bíróság részítéletet hozott, melyben kötelezte az I. r. alperest hogy egyes épületek gyűjtőkéményeinek kijavítását az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül végezze el. A részítélet indokolása szerint a gyűjtőkémények hibájának fennállását az államigazgatási határozatok igazolják. Annak megállapításához, hogy a kémények hibáját a tervezés vagy a kivitelezés okozta-e, hosszabb szakértői vizsgálat szükséges. A per előreláthatólag elhúzódik, ezért a lakosság élet- és vagyonvédelme érdekében ideiglenes intézkedésként részítélettel rendelte el a kijavítást.
A részítélet ellen az I. r. alperes és a megyei főügyészség fellebbezett. Az I. r. alperes a fellebbezésében a részítélet hatályon kívül helyezését kérte. Megismételte korábbi elévülési kifogását. Előadta, hogy az épületek átadás-átvétele 1966., illetőleg 1967. évben volt. A kémények alkalmatlansága miatt is csak 3 éven belül lehetett volna igényt érvényesíteni. A felperest semmilyen körülmény nem akadályozta abban, hogy igényét kellő időben érvényesítse, ennek következtében a szavatossági igény nyugvását nem lehet megállapítani. Sérelmezte, hogy a bíróság részítéletet hozott, holott annak a Pp. 213. §-ának (2) bekezdése szerinti előfeltétele nem állott fenn. Azt is kifogásolta, hogy a bíróság a szakértői bizonyítás lefolytatása és eredményének bevárása nélkül marasztalta, pedig még nem lehet megállapítani, hogy van-e kivitelezési hiba. Ha a kijavítást elvégezné, utólag már nem lenne megállapítható, hogy a hiba tervezési, illetve kivitelezési eredetű, vagy esetleg a megrendelő a kéményeket rendeltetésellenesen használta, illetve a karbantartást elmulasztotta és ezért kell javítani. Végül arra is hivatkozott, hogy a bíróságnak a kijavítás módja kérdésében is rendelkeznie kell, mert az eredeti tervdokumentáció szerinti kijavítás ma már lehetetlen.
A megyei főügyészség fellebbezésében a részítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását kérte. A szakvélemény előterjesztése előtt nem hozható megalapozott érdemi döntés. A reális teljesítés, illetőleg a megrendelő érdekeinek védelme kizárja azt, hogy a bíróság a kivitelezőt olyan kijavításra kötelezze, amely az eredeti tervdokumentációnak megfelel ugyan, de a megváltozott körülmények között a kijavítás időpontjában már megvalósíthatatlan, lehetetlen vagy célszerűtlen. A kijavítás annak igényét is felveti, hogy a bíróság meghatározza a kijavítás módját. Ennek hiányában a részítélet végrehajthatatlan is. A fellebbezéssel a Legfőbb Ügyészség egyetértett.
Mindkét fellebbezés alapos.
A Pp. 213. §-ának (2) bekezdése alapján a bíróság egyes kereseti kérelmek felöl vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részei felöl külön ítélettel (részítélet) is határozhat, ha ebben a vonatkozásban további tárgyalásra nincs szükség, és ha a többi kereseti kérelem vagy a beszámítási kifogás eldöntése végett a tárgyalást el kell halasztani. A részítélet hozatalának tehát az a feltétele, hogy a kereseti kérelem egyes részei önállóan elbírálhatók legyenek.
Azt, hogy valamely igény a kereseti követelés részének tekinthető-e, az anyagi jogszabályok figyelembevételével kell eldönteni.
A felperesnek csak egy kereseti kérelme van: a perbeli lakóépületek thermofor gyűjtőkéményeinek kijavítására irányuló szavatossági igény. E szavatossági igény szakvélemény hiányában még nem bírálható el. Az elsőfokú bíróság tehát Pp. 213. §-a (2) bekezdésének rendelkezéseivel ellentétben hozott részítéletet. A Pp. 378. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a népgazdaság érdekének vagy valamelyik fél jogainak megóvása végett – különösen fenyegető kár elhárítása érdekében – a felek meghallgatása után végzéssel megteheti a szükségesnek mutatkozó ideiglenes intézkedést (pl. értékesítés, vagyontárgyak megóvása végett szükséges raktározás), feltéve hogy a hatáskörébe tartozik. A (2) bekezdés szerint a fél kérelmére ideiglenes intézkedésnek a keresetlevél beadását megelőzően is helye van.
Az ideiglenes intézkedést tehát a keresetlevél beadását megelőzően a fél kérelmére, ezt követően kérelemre vagy hivatalból rendeli el. Ez utóbbit a 378. § (1) bekezdése nem mondja kifejezetten, de a népgazdaság érdekére, illetve fenyegető kárra utalás ezt nyilvánvalóvá teszi. Arra vonatkozóan, hogy az ideiglenes intézkedés milyen esetekben rendelhető el, a jogszabály csak példálózó felsorolást tartalmaz. Ezt esetenként a bíróságnak kell megvizsgálnia. Ennek keretében vizsgálni kell, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelése szükséges-e és ha igen, milyen mértékben. Az ideiglenes intézkedés csak a szükséges mértékig terjedhet, ami nem feltétlenül jelent teljes kijavítást. Például falrepedés esetén szükséges lehet a födémek aládúcolása, de ez nem azonos a szavatossági kijavítással. Más esetben az ideiglenes intézkedés a szavatossági igény alapján követelt javítás egy részének elvégzését, végső soron a teljes kijavítást is jelentheti. Az ideiglenes intézkedésre nemcsak a kivitelezővel, hanem a tervezővel szemben is sor kerülhet, pl. olyan formában, hogy a tervezőnek kell a terv átadása útján meghatároznia, hogy a kivitelező milyen munkát végezzen el.
Az elsőfokú bíróság mindezeket a kérdéseket nem vizsgálta. Nincs kellő adat arra, hogy az ideiglenes intézkedések elrendelése szükséges-e. Az államigazgatási határozatok, illetőleg az azok alapjául szolgáló vizsgálati bizonylatok szerint „a tető fölötti részen hiányzik a perlites vakolat, a kéményben utólagosan vésett, nem kikent bekötőnyílások vannak, a kürtőben repedt kéményelemek találhatók, további szakértői vizsgálat szükséges”. Ezek a megállapítások az ideiglenes intézkedés elrendeléséhez még nem adnak kellő alapot.
A perek egyesítése folytán a kereseti kérelem kiterjed a 38–60. jelű épületre is. Az elsőfokú bíróság által hozott ideiglenes intézkedés csak a 22–34. jelű épületekre vonatkozik. Nem derül ki a per adataiból, hogy ha valóban szükséges az ideiglenes intézkedés, az miért nem terjed ki a további épületekre is.
A kifejtettek szerint az ideiglenes intézkedés megtételéhez a tényállás nem tekinthető tisztázottnak, annak alapján az ideiglenes intézkedés szükségessége, mértéke és mibenléte nem határozható meg.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróságnak a Pp. 213. §-a (2) bekezdésének rendelkezéseivel ellentétben hozott részítéletét a Pp. 252. §-ának (2), illetőleg (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. VI. 32 068/1978. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás