MK BH 1980/60
MK BH 1980/60
1980.12.01.
I. Kereskedelmi egységben szolgálatot teljesítő dolgozónak az ott árusított növényvédő szerek tárolásával és kezelésével összefüggésben bekövetkezett heveny mérgezése üzemi balesetnek minősül [1967. évi II. törvény 62. § (1) bek.].
II. A mérgező növényvédő szerek tárolására vonatkozó óvórendszabályi előírások megsértése kármegosztásra adhat alapot [14/1974. (MÉM. É. 22.) MÉM sz. ut. mellékleteként közzétett mezőgazdasági baleset-elhárító és egészségvédő óvórendszabályok III. fej. 3. 42. 1, 3. 42. 4. pont].
A felperes az alperes kecskeméti mezőgazdasági áruházának a vezetője. Előadása szerint 1977. május 27-én a késő délutáni órákban egy vevőt akart kiszolgálni, aki Unifosz 50 EC elnevezésű növényvédő szert kért. A pult alá nyúlt, ahol az ilyen növényvédő szereket tárolták, és ekkor érezte, hogy valami csúszós anyaghoz ért a keze, majd látta, hogy az egyik üvegből kifolyt az említett növényvédő szer. A vevő kiszolgálása után a polcot szivaccsal szárazra dörzsölte, majd a mosdóban kezet mosott. Másnap reggel rosszul érezte magát, felkereste a körzeti orvosát, aki mérgezés gyanúja miatt azonnal kórházba utalta. A kórházban 1977. május 28-tól 1977. július 23-ig ápolták, az első hat hétben az állapota súlyos, életveszélyes volt és csak ezt követően tisztult fel a tudata.
A felperes az előzetes döntőbizottsági eljárás lefolytatása után a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetlevelében kérte annak megállapítását, hogy az 1977. május 27-én történt mérgezése üzemi balesetnek minősül, kérte továbbá az alperest az 1977. május 28-tól az 1978. március 28-ig terjedő időre az átlagkeresete és a táppénze különbözetének megfizetésére kötelezni.
A kórház belgyógyászati osztálya vezető főorvosának a munkaügyi döntőbizottság megkeresésére adott szakvéleményében kifejtettek szerint a felperes mérgezése súlyos, életveszélyes állapotot okozott. A mérgezés módja – az, hogy szájon vagy bőrön keresztül történt a mérgezés felszívódása – nem állapítható meg. Ilyen súlyos állapot szájon át történt mérgezés következtében szokott kialakulni.
A bíróság által kirendelt igazságügyi orvos szakértő szakvéleménye szerint felperes foszforsaveszter tartalmú rovarirtó szertől szenvedett mérgezést. Ez a szer Unifosz 50 EC is lehetett. Ha tényként megállapítható, hogy a felperes keze az említett szerrel szennyeződött, a mérgezést a hatóanyagnak a bőrön át történt felszívódása okozta.
Az ellentétes szakvéleményre figyelemmel a munkaügyi bíróság beszerezte az Egészségügyi Tudományos Tanács igazságügyi bizottságának felülvéleményét. Az ETT felülvéleménye szerint csekély a valószínűsége annak, hogy a súlyos mérgezés oly módon keletkezett, ahogyan azt a felperes állítja. Hasonló súlyosságú mérgezés általában akkor alakul ki, ha a szert megitták.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította. Tényként állapította meg, hogy a felperesnek az Unifosz 50 EC növényvédő szerhez hozzáért a keze, azt azonban nem találta bizonyítottnak, hogy ebből folyóan származott a megbetegedése. Az ETT felülvéleménye alapján megállapította továbbá, hogy a felperes bőrfelületét olyan kis területen érte a mérgező anyag, és annak onnan való eltávolítása olyan rövid idő alatt történt, hogy ez nem okozhatta a mérgezést.
A megyei bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helyben hagyta. Az ítéletében utalt arra, hogy a baleseti esemény megtörténtére a perben nem merült fel bizonyíték, a mérgezés keletkezési módja nem határozható meg, hasonló súlyosságú mérgezés általában annak következtében alakul ki, hogy a mérget megitták.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felperes olyan kereskedelmi egységben teljesített szolgálatot, amelyben növényvédő szerek raktározásával és árusításával foglalkoztak. Állapotát a perben rendelkezésre álló valamennyi orvosi vélemény szerint vegyszer okozta, amely a üzletben árusított Unifosz 50 EC rovarirtó szernek a hatóanyaga.
Ellentétesek voltak az orvosi vélemények abban a kérdésben, hogy milyen módon kerülhetett a felperes szervezetébe a mérgező vegyszer.
A felperest ápoló kórház belgyógyászati osztálya vezető főorvosának szakvéleménye szerint a felpereshez hasonló súlyos állapot szájon át történt mérgezés következtében szokott kialakulni. Mivel az ilyen méreg bőrön keresztül is felszívódik, elképzelhető, hogy ha a beteg szabad kézzel nyúlt a méreghez, az szintén súlyos, életveszélyes mérgezéshez vezethet.
Az igazságügyi orvos szakértő szakvéleménye szerint a szerves oldóanyagban oldott méreg a bőr felszínéről könnyen felszívódik és éppúgy mérgezést okoz, mint amikor a szert megitták. A különbség az, hogy a bőrről a méreg lassabban jut a szervezetbe. A felperesnél a mérgezés tünetei kb. 12 órával később kezdtek jelentkezni, mint a mérgezés megtörténte, a kórházban a tünetek még rosszabbodtak, állapota is rosszabbodott. E körülmények amellett szólnak, hogy a mérgezés a bőrön át bejutott méreg következménye volt. A szájon át bejutott méreg egészen rövid idő alatt okoz súlyos mérgezést és két-három óra alatt már kialakul a mérgezés legsúlyosabb állapota, ami azután már súlyosbodni nem szokott.
Az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi bizottságának felülvéleménye szerint csekély a valószínűsége – bár nem zárható ki teljes bizonyossággal –, hogy a mérgezés oly módon keletkezett, ahogy azt a felperes állítja. Tapasztalatok szerint a szer kézre ömlése és rövid időn belül lemosása esetén még enyhe mérgezés sem alakul ki. Hasonló súlyosságú mérgezés általában akkor alakul ki, ha a szert megitták. Bőrön át is felszívódhat olyan méregmennyiség, ami mérgezést okoz, de akkor a bőr nagyobb felülete és lényegesen hosszabb időn át érintkezik a szerrel. A halálos adag a szóban levő méregből 60 kg súlyú személyre számítva 3 gramm, ilyen mennyiség a felperes által előadott körülmények között nem szívódhat fel. A mérgezés óta eltelt hosszú idő következtében a mérgezés keletkezési módját nem lehet rekonstruálni.
A perben arra nézve egyetlen adat sem merült fel, hogy a felperes az Unifosz 50 EC rovarölő szer hatóanyagát tartalmazó oldatot ivott volna. Az orvosnál történt első jelentkezése alkalmával is kérdezte tőle a körzeti orvosa, hogy milyen gyógyszert vagy altatót vett be, és a válasza az volt, hogy semmit nem vett be. A kórházi ápolásának ideje alatt is – a kórház osztályvezető főorvosa által adott szakvélemény szerint – a szájon át történő mérgezést „mindvégig egyértelműen tagadta”. A méreg megivásának gyanúja tehát már a felperes első ízbeni kórházi ápolásának ideje alatt felmerült, a kórház által kiadott kórtörténet azonban egyetlen olyan adatot sem rögzít, amely ezt a gyanút megerősítette volna, jóllehet közvetlenül a mérgezés után még nyilvánvalóan volt rá lehetőség, hogy észlelhessék a felperes állapotában az ezt a gyanút megerősítő tüneteket. A méreg bőrön át történő felszívódásának lehetőségét végeredményben egyetlen orvosi vélemény sem zárta ki, és ennélfogva az előzőekben részletezett körülményekre tekintettel megalapozottan csak arra lehet következtetni, hogy a mérgezés a felperes által előadott módon történt. Ezt megerősíti az igazságügyi orvos szakértőnek az a megállapítása is, amely szerint ha a méreg szájon át jut a szervezetbe, akkor egészen rövid idő alatt okoz súlyos mérgezést, míg a bőrön át történő felszívódás estén a tünetek kb. 12 órával később jelentkeznek, és ez történt a felperes esetében is.
A felperes heveny mérgezése üzemi balesetnek minősül és így megalapozott az 1967. évi II. törvény 62. §-ának (1) bekezdésére alapított kártérítési igénye.
Az 1967. évi II. törvény 62. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltató felelősségének mértékét csökkenti, ha a kár bekövetkezésének vétkes magatartásával maga a dolgozó is közrehatott. E rendelkezésre figyelemmel azt is vizsgálni kell, hogy a felperes a mérgező hatású vegyszerek raktározásánál az előírásoknak megfelelően járt-e el.
A 14/1974. (MÉM. É. 22.) MÉM számú utasítás mellékleteként kiadott Mezőgazdasági balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályok III. fejezetének 3. 42. 1 pontjában foglaltak szerint kiskereskedelmi vállalatok a mérgező növényvédő szereket nagyforgalmú kereskedelmi egységben az e célra szolgáló raktárban kötelesek tárolni, a 3. 42. 4 pont szerint pedig a kifejezetten mérgező készítményeket a raktáron belül, külön raktárrészben kell tárolni. A felperes által vezetett üzletben a növényvédő szerek tárolásának módja az előzőekben részletezett előírásoknak nem felelt meg, és ez a körülmény szoros összefüggésben van a baleset bekövetkezésével. A méregnek a pult alatt történt elhelyezése folytán a felperes nem is láthatta, hogy a mérget tartalmazó göngyöleg megsérült és a méreg az üvegből kifolyt.
A perben tisztázásra szorul, hogy kinek – a felperesnek, az alperesnek vagy esetleg mindkét félnek – a mulasztására vezethető vissza a növényvédő szerek tárolására vonatkozó előírások megsértése, és ezt a körülményt az alperes felelőssége mértékének megállapításánál megfelelően értékelni kell. (M. törv. I. 10 034/1979/2. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás