BK BH 1980/7
BK BH 1980/7
1980.12.01.
I. Ha a terhelt vérében az előző napon történt szeszes ital fogyasztása folytán még kisebb mérvű alkoholkoncentráció volt, az ittas járművezetés csak akkor állapítható meg, ha a terhelt érezhette az alkoholos Btk. 188. § (1) bek., Be. 68. § (1) bek.].
II. A közlekedési fegyelem terén egyébként kifogástalan életvitelű, postalkoholos állapotban gépjárművet vezető terhelttel szemben általában nem indokolt a járművezetéstől eltiltás kiszabása, ha az italfogyasztáskor nem számíthatott arra, hogy másnap gépjárművet kell vezetnie [Btk. 58. § (1) bek.].
A járásbíróság tárgyalás mellőzésével hozott végzésével a terhelttel szemben ittas járművezetés vétsége miatt pénzbüntetést, mellékbüntetésként pedig 6 hónapra járművezetéstől eltiltást szabott ki.
A megállapított tényállás tényege a következő.
A terhelt munkáltatójának személygépkocsiját 4,3 dl 10%-os bor alkoholtartalmának megfelelő enyhe fokú alkoholos befolyásoltság állapotában vezette a főútvonal felé. A kereszteződéshez érve figyelmetlensége folytán nem adott elsőbbséget és összeütközött a főútvonalon közlekedő személygépkocsival. A baleset következtében személyi sérülés nem történt, a két gépkocsiban összesen mintegy l5 000 forint értékű rongálódás keletkezett.
A terheltnek tárgyalás tartására irányuló kérelme folytán a járásbíróság ítéletével a korábbi végzését hatályon kívül helyezve a terheltet bűnösnek mondotta ki ittas járművezetés vétségében s ezért pénzbüntetésre ítélte.
Az utóbbi határozatban rögzítettek szerint a terhelt a 250 000 km-es balesetmentes vezetés után járó kitüntetésben részesült. Szabadságának megkezdésekor este fogyasztott nagyobb mennyiségű szeszes italt, majd a következő napon munkahelyi felettese az előzőleg engedélyezett szabadsága ellenére helyettesítés érdekében – munkába állásra kérte fel. A terhelt nem gondolt arra, hogy még szeszes ital hatása alatt lesz. A bíróság ezekre és a terhelt kedvező személyi körülményeire figyelemmel eltekintett a mellékbüntetés alkalmazásától.
Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés mellőzése miatt.
A másodfokon eljárt megyei bíróság ítéletével a terhelt az ellene emelt vád alól büntethetőséget kizáró tévedés okából felmentette. Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 5. számú módszertani levelére hivatkozással megállapította, hogy a terhelt az észlelt tünetek alapján nem tudhatta azt, hogy munkájának megkezdésekor még enyhe fokú alkoholos (postalkoholos) befolyásoltság állapotában van. A megyei bíróság határozatában az okozott balesettel nem foglalkozott.
A másodfokú bíróság határozatának megalapozatlanságát és törvénysértő voltát kifogásoló részében a törvényességi óvás alapos.
A másodfokú bíróság határozatában önmagukban logikus érvekkel fejtette ki azt, hogy a terheltnek az adott klinikai tünetekhez is képest miért volt alapos oka annak feltételezésére, hogy az előző este elfogyasztott ital már nem befolyásolhatja a biztonságos vezetésben, és így a cselekménye a társadalomra nem veszélyes.
A megyei bíróság azonban helytelenül járt el, amikor az első fokú ítéletet kizárólag az iratok alapján, orvosszakértő meghallgatása nélkül bírálta felül és változtatta meg.
Az iratokból megállapítható a vérvétel eredményeképpen a baleset idejére visszaszámított alkoholkoncentráció 0,98 ezrelék volt, amely enyhe fokú befolyásoltságnak felel meg. A lehelet alkoholszagának érezhetősége mellett a szemtekei kötőhártya belöveltsége is észlelhető volt. Ilyen körülmények között az egyéb tünetek negatív volta ellenére is az italfogyasztás egyes tünetei általában még érezhetőek.
A másodfokú bíróság határozatában felhívott 5. számú módszertani levél – egyebek mellett – azt is tartalmazza, hogy a vért vevő orvosnak a vizsgált személy ittasságára vonatkozóan az észlelt tünetek alapján a vérvételi jegyzőkönyvben tett nyilatkozata segítségül szolgálhat a végleges orvosszakértői véleményhez, ez a megállapítás a véleményező orvosszakértőt álláspontja kialakításában nem köti.
A másodfokon eljárt bíróság idevonatkozó megállapításait kizárólag a vérvételi jegyzőkönyv adataira alapította, jóllehet – a fent idézettekből is kitűnően – abban a kérdésben, hogy a terheltnek a szóban levő alkalommal milyen tüneteket kellett az állapotában észlelnie, a véralkoholérték és a klinikai tünetek együttes értékelésén alapuló orvosszakértői vélemény beszerzése lett volna szükséges. Ilyen körülmények között tehát felderítetlenség címén megalapozatlan a terhelt előadására alapított felmentő rendelkezés annak tüzetesebb szakértői vizsgálata nélkül, hogy a terheltnek önmagában milyen tüneteket kellett észlelnie a befolyásoltság alsó határát aránylag jelentősen meghaladó alkoholkoncentráció mellett.
A Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet a törvényességi óvásnak a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés mellőzését támadó részével.
Az eddig kifogástalan közlekedési előéletű terhelt az adott esetben lényegében kivételes körülmények folytán került az említett helyzetbe, mivel az italozáskor nem számíthatott arra, hogy másnap újólag járművet kell vezetnie. Ezért még a bűnösség megállapítása mellett sincs kellő alap olyan következtetés levonására, hogy a terheltnek a közúti közlekedésben való részvétele fokozott veszélyt jelent a közlekedés biztonságára. Ennélfogva a társadalom védelméhez fűződő célok nem indokolják az említett mellékbüntetés alkalmazását.
A Legfelsőbb Bíróság ezért csak a kifejtettekhez képest találta a másodfokon eljárt bíróság határozatát megalapozatlannak, illetve törvénysértőnek, azt hatályon kívül helyezte és az ügyet új másodfokú eljárásra a megyei bírósághoz visszaküldte.
Az új másodfokú eljárás során a Be. 240. §-a szerinti bizonyítás keretében beszerzett orvosszakértői vélemény értékelése útján kell állást foglalni a bűnösség alapjául szolgáló abban a kérdésben: a konkrét klinikai tünetek és a véralkoholérték egybevetésével megfelelő következtetés vonható-e arra, hogy a terhelt – az előzetes alvást követően – a közúti forgalomban való részvételekor a járművezetést károsan befolyásoló állapotát észlelhette, annak konkrét tüneteit felismerhette-e. (B. törv. V. 886/1979. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás