BK BH 1980/77
BK BH 1980/77
1980.12.01.
Szolgálati tekintély megsértésének nyilvánosan vagy több katona előtt elkövetettként minősítése [1961. évi V. törvény 356. § (2) bek.].
A katonai bíróság a honvéd terheltet szolgálati tekintély megsértésének vétsége miatt szabadságvesztésre ítélte.
A tényállás szerint az ittas honvéd terheltet rendezetlen öltözéke miatt a járőrparancsnok figyelmeztette, mire ő nyílt utcán a katonákból és rendőrökből álló járőrt durván szidalmazta. Emiatt előállították a rendészeti hivatalba, ahol a terhelt tovább becsmérelte a járőr rendőr tagjait a pihenőben levő s az intézkedésben részt nem vett honvéd járőrtagok előtt. Az ügyeletes tiszt a terheltet kijózanodásáig a fogdába helyezte.
Tévedett a katonai bíróság, amikor a terhelt cselekményét szolgálati tekintély megsértése vétségének minősítette azzal az indokkal, hogy a bűncselekmény elkövetése idején pihenőben levő honvédek maguk is járőrtagok voltak, tehát a szidalmazást a sértetteken kívül más katonák nem észlelhették, így az nem minősül több katona előtt elkövetettnek.
A Katonai Kollégium 3. számú állásfoglalásában kifejtettek szerint a függelemsértést a fegyveres erők tagjai csak a fegyveres erőkhöz tartozó személyekkel szemben követhetik el. Abban az esetben azonban, amikor a fegyveres erők és fegyveres testületek tagjai együttesen kerülnek szolgálati alkalmazásra, közöttük szolgálati viszony alakul ki, így egymás sérelmére az érintett bűncselekményt elkövethetik.
Az adott napon a helyőrségben a honvéd tiszthelyettes parancsnoksága alatt katonai járőr teljesített szolgálatot, később azonban alárendeltségébe vezényeltek 2 rendőrtiszthelyettest is. A járőr parancsnoka az esti órákban a rendőrtiszthelyettesekkel folytatta a rendészeti szolgálatot, míg a katona járőrtagok a helyőrségrendészeten pihenőben hátramaradtak. Ennek során követte el a terhelt a járőrrel szemben előbb a nyílt utcán, majd a helyőrségrendészeti hivatalban a függelemsértést.
A 1961. évi V. törvény 356. §-ának a (2) bekezdésének meghatározott bűntett megállapításának feltételéül a törvény „a több katona előtt” vagy „ egyébként nyilvánosan” elkövetést követeli meg. Az adott ügyben irányadó tényállásból mindkét minősítő körülmény megállapítható. A terhelt a vegyes járőr tagjait a nyílt utcán a szolgálati tekintély megsértésének alapjául szolgáló kifejezésekkel illette.
Az „egyébként nyilvánosan” minősítő körülmény megállapításához a végrehajtásnak e módja elegendő, mivel annak körülményei folytán a cselekményről többen is tudomást szereztek.
A jogi minősítéshez szükséges „több katona előtt” történő elkövetésen a gyakorlat a cselekmény megvalósítóján és a jelenlevő elöljárón, a szolgálatot teljesítő feljebbvalón vagy más szolgálati közegen – passzív alanyon – kívül két vagy ennél több katona jelenlétét kívánja meg. A jelen esetben a terhelt a rendészeti szolgálat helyiségében a vele szemben nem intézkedő – a Katonai Rendészeti Utasítás 37. pontjában előírt –, pihenőidőt töltő katonák előtt szidalmazta durván a járőr rendőr tagjait. A pihenőben levő személyeket az adott esetben így nem lehetett az intézkedő járőr tagjainak s ebből eredően a cselekmény sértettjeinek tekinteni. Ezért az ő jelenlétükben történő elkövetés a bűncselekmény több – más – katona jelenlétében való megvalósításának minősül.
Ebből adódóan a terhelt azzal, hogy a járőr tagjait a nyílt utcán – tehát nyilvánosan – függelemsértő kijelentésekkel illette és e cselekményt az előállítása után – a jelenlevő, de vele szemben nem intézkedő honvédek előtt is folytatta, a szolgálati tekintély megsértésének bűntettét követte el.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a terhelt cselekményének a jogi minősítését ennek megfelelően megváltoztatta. (Legf. Bír. Katf. IV. 396/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás