PK BH 1980/84
PK BH 1980/84
1980.12.01.
Az a rendelkezés, amely szerint az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn és a föld nem osztható meg, arra az esetre vonatkozik, amikor az elbirtoklás tárgya valamely ingatlannak természetben, területileg körülhatárolt része. Nem akadályozza tehát valamely tulajdoni illetőségnek a tulajdonostárs által történő elbirtoklását [Ptk. 121. § (4) bek.; PK. 4. sz.].
A perbeli házingatlan a peres felek közös tulajdona.
A felperesek keresetükben előadták, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó I. r. alperes 231/1385 illetőségét, illetve az annak megfelelő ingatlanrészt több mint 10 év óta szakadatlanul sajátjukként birtokolták. Ennek alapján annak megállapítását kérték, hogy az I. r. alperes 231/1385 illetőségének tulajdonjogát elbirtoklás útján megszerezték.
Az I. r. alperes részére kirendelt ügygondnok a kereset elutasítását kérte. A II. és IV. r. alperes a kereseti követelést elismerte. A III. r. alperes a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, ellenkérelmet írásban sem terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A döntés indoka szerint a módosított Ptk. 121. §-ának (1) bekezdése értelmében elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátként tíz éven át szakadatlanul birtokolja. A (4) bekezdés azonban úgy rendelkezik, hogy az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg. Bár a felperesek 1967 óta szakadatlanul sajátjukként használják az I. r. alperes ingatlanhányadát, keresetüket el kellett utasítani, mert a telek nem osztható meg.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét indokai alapján helybenhagyta, a következők hozzáfűzésével.
A perbeli ingatlan öt személy osztatlan közös tulajdona. A felperesek csak az egyik tulajdonostársuk ingatlanilletőségére vonatkozóan kérik – elbirtoklásra hivatkozva – a tulajdonjoguk megállapítását. Erre a Ptk. 121. §-ának (4) bekezdése csak az esetben biztosít lehetőséget, ha az elbirtoklás feltételei valamennyi társtulajdonos ingatlanrészére fennállnak, és a föld megosztható. Minthogy ezek a feltételek nem állanak fenn, az alperesi ingatlanrész tulajdonjogának elbirtoklása kizárt.
A jogerős ítélet ellen törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 121. §-ának (4) bekezdése arra az esetre vonatkozik, amikor az elbirtoklás tárgya valamely ingatlannak természetben, területileg körülhatárolt része. Ilyen esetben ugyanis értelemszerűen az elbirtokoltnak állított ingatlanrész kihasítása a telek megosztása nélkül nem is lehetséges. Az adott esetben azonban nem erről van szó, s így a jogvita elbírálásánál irányadó a PK 4. számú állásfoglalás. Eszerint pedig az elbirtoklás útján a tulajdonostárs is megszerezheti a másik (többi) tulajdonostárs illetőségének a tulajdonjogát, de ilyenkor fokozott szigorúsággal kell vizsgálni az elbirtoklás törvényes kellékeinek fennállását, és e körben azt is, hogy az elbirtoklásra hivatkozó tulajdonostárs magatartása összeegyeztethető-e a tulajdonostársak jogaira és dologhoz fűződő törvényes érdekeire vonatkozó, a Ptk. 140. §-ában foglalt jogszabállyal.
Az ügyben eljárt bíróságok tehát az általuk felhozott okból a felperes keresetét nem utasíthatták volna el.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek folytán a megyei bíróság ítéletét – az elsőfokú ítéletre is kiterjedően – a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 20 105/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás