PK BH 1980/89
PK BH 1980/89
1980.12.01.
Iparjogosítvány hiánya miatt érvénytelen vállalkozási szerződéshez kapcsolódhat olyan többlettényállás, amely – az egyébként érvénytelen szerződéstől függetlenül – alkalmas a kontár kártérítési felelősségének megállapítására [1977. évi. 14. tvr. 2. § (1) bek. ptk. 339. § (1) bek., PK 32. sz.].
A felperes Trabant-Hicomat típusú személygépkocsiját 1977 decemberében javítás és műszaki vizsgára felkészítés céljából átadta az alperesnek. Az alperes gépszerelőként termelőszövetkezetben dolgozik, nem kisiparos. A javítás során – az eddig rendelkezésre álló peradatok szerint – az alperes a bal hátsó kerék agyát rögzítő anyát nem megfelelően húzta meg. Az átvétel után a felperes 1978. április 13-án próbautat tett a gépkocsival. A bal hátsó kerék menet közben kiesett, a gépkocsi irányíthatatlanná vált, felborult és súlyosan megrongálódott. A felperest – figyelembe véve az új alkatrészek beépítésével előállott értéknövekedést is – 10 024 forint összegű kár érte. A felperes eredménytelenül hívta fel az alperest a gépkocsi kijavítására, illetve a karosszéria kicserélésére. Ilyen előzmények után a felperes keresetet indított és módosított kereseti kérelme 10 024 forint kártérítés megfizetésére irányult.
Az elsőfokú bíróság az alperest a kereseti kérelem szerint marasztalta. Megállapította ugyan, hogy a felek között létrejött vállalkozási szerződés az 1977. évi 14. tvr. 2. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel semmis, ám nem látta akadályát annak, hogy az alperes felelősségét megállapítsa azért, mert nem megfelelően elvégzett munkával a felperesnek jogellenesen kárt okozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. A megyei bíróság utalt a Legfelsőbb Bíróság P. törv. V. 20 303/1977. számú határozatára (BH1978/2. sz. 72. jogeset). Eszerint az iparjogosítvány hiánya miatt érvénytelen vállalkozási szerződés alapján szavatossági igény nem érvényesíthető, így a megrendelő nem tarthat igényt a szolgáltatás hibáinak kijavítására, illetve a hibás teljesítésre alapítottan kártérítési követelést nem támaszthat.
A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás megalapozott.
Helytállóan utalt a másodfokú bíróság arra, hogy érvénytelen szerződés alapján a hibás teljesítés jogkövetkezményei nem alkalmazhatók, így arra alapítottan szerződésszegésből származó kártérítési követelés nem támasztható. Ez azonban nem zárja ki a kártérítésre vonatkozó általános szabályok alkalmazását abban az esetben, ha az érvénytelen szerződéshez olyan többlettényállás kapcsolódik, amely – az egyébként érvénytelen szerződéstől függetlenül – alkalmas a károkozó kártérítési felelősségének megállapítására (Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 32. sz. állásfoglalása).
Az adott esetben tehát azt kell vizsgálni, hogy a gépkocsik szereléséhez egyébként megfelelő szakismerettel rendelkező alperes nem tanúsított-e olyan magatartást, illetve nem követett-e olyan mulasztást, amellyel a felperesnek jogellenesen kárt okozott. A per eddigi adatai arra utalnak, hogy az alperes mulasztást követett el a gépkocsi hátsó kerekének a felszerelésénél, s ezzel okozati összefüggésbe hozható a felperes kára. E mulasztást nem semlegesítheti a felek által megkötött szerződés érvénytelensége. Ez ugyanis csak a szerződésszegésre vonatkozó szigorúbb szabályok alkalmazását zárja ki, de nem mentesítheti a károkozót olyan magatartásért való felelősség alól, amely szerződéses jogviszony hiányában is a kártérítési felelősségét megalapozza.
A másodfokú bíróságnak tehát azt kellett volna vizsgálnia, hogy a perbeli esetben felállanak-e a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésében foglalt azok a feltételek, amelyek az általános szabályok szerint kártérítési felelősséget eredményeznek. E feltételek fennállása esetében az alperest kártérítés fizetésére kell kötelezni, tekintet nélkül a felek közötti vállalkozási szerződés érvénytelenségére. Így a másodfokú ítélet törvénysértő.
Eltérő jogi álláspontja folytán a másodfokú bíróság nem vizsgálta az alperes fellebbezésében foglaltakat, így ítélete egyben megalapozatlan is. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése értelmében a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, egyben a tényállásnak megfelelő tisztázása végett a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. V. 20 181/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás