PK BH 1980/91
PK BH 1980/91
1980.12.01.
Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének feltétele az is, hogy keltének helye az okiratból kitűnjék [Ptk. 629. § (1) bek.].
A törvényes öröklésre jogosult hozzátartozó hátrahagyása nélkül 1977. július 3-án meghalt H. J-né K. P. örökhagyó az 1967. január 19-én kelt írásbeli magánvégrendeletében úgy rendelkezett, hogy halála esetén minden ingó vagyona kizárólagos örökösei dr. M. L-né H. M. és férje dr. M. L. legyenek.
A végrendeleten levő keltezés a következő: „1967. január 19”. Ebben a szövegben tehát a keltezés helye nem szerepel, az örökhagyó azonban a végrendelet szövegében és az aláírása alatt is feltüntette, hogy „lakik: Bp. A... u. 19. fsz. 1” alatt.
A végrendeletet tanúként aláíró mindkét személy feltüntette azt, hogy budapesti lakos.
A hagyatéki leltár szerint az örökhagyó hagyatékához 43 000 forint összértékű ingók tartoznak.
A hagyatéki eljárásban a végrendeleti örökösök a hagyatékot saját részükre kérték átadni.
A Magyar Állam képviselője a végrendeletet – alaki kellékhiány miatt – nem ismerte el érvényesnek.
Az állami közjegyző a végzésével az örökhagyó hagyatékát ideiglenes hatállyal a Magyar Államnak adta át.
A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a szóban levő végrendelet érvényes.
A Magyar Állam képviselője a kereset elutasítását kérte. A kerületi bíróság jogerőre emelkedett ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Döntését a következőkkel indokolta.
A Ptk. 629. §-ának (1) bekezdése értelmében az írásbeli magánvégrendelet érvényességéhez szükséges az is, hogy keltének helye az okiratból kitűnjék. Az örökhagyó végrendeletében a keltezésnél nincs helységmegnevezés, de ilyen megjelölés a végrendelet egyéb szövegrészében sincs, és utalás sincs arra, hogy a végrendelet hol, milyen körülmények között keletkezett.
Az ítélet folytán a közjegyző megállapította, hogy az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá vált.
A kerületi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az örökhagyó a sajátkezűleg írt végrendelet szövegében is és az aláírása alatt is feltüntette a lakása pontos helyét, ami egymagában is arra mutat, hogy ezt a végrendelet kelte helyének megjelöléseként szánta, és éppen ezért szigorúan vett keltezésnél szükségtelennek tartotta a végrendelet keltének helyét külön, illetőleg ismételten feltüntetni. Az adott esetben tehát a lakáscím feltüntetése a végrendelkezés helyét megfelelően megjelöli. Ez annál is inkább így van, mert a végrendeleti tanúk is budapesti lakosok voltak, ami kitűnik az aláírásuk alatt feltüntetett lakcímükből.
Összevetve a végrendeletnek ezeket az adatait, határozottsággal megállapítható, hogy az örökhagyó a végrendeletet Budapesten alkotta, (mégpedig bizonyára a saját lakásán).
Ezek szerint a végrendelet a törvényben megkívánt alaki kellékeknek megfelel, tehát érvényes.
A kifejtettek folytán a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a kerületi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az örökhagyó végrendelete érvényességét megállapította, egyben a pervesztes alperest a perköltség megfizetésére kötelezte. (P. törv. II. 20 614/1979/2. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás
