PK BH 1980/95
PK BH 1980/95
1980.12.01.
I. Vércsoport- és antropológiai vizsgálat elrendelésénél irányadó szempontok [Csjt. 38. § (2) bek. c) pont, PK 261. sz., az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 3. sz. módszertani levele (IK 1978. évi 4. sz.)].
II. Az apaság bírói megállapítása iránt indult perben az alperesként perbe vont férfit kivételes esetektől eltekintve, személyesen meg kell hallgatni [Pp. 293. §, Pp. 285. § (1) bek.].
A kiskorú felperes 1977. május 13-án született. Vélelmezett fogamzásának ideje 1976. július 11-től november 11-ig terjed, s a legvalószínűbb fogamzási nap 1976. augusztus 1. napjára esik.
Az anya előadása szerint az alperessel a Pannónia presszóban ismerkedett meg. Második találkozásukkor, 1976. augusztus 9-én újból a presszóban találkoztak, utána elmentek az alperes szüleinek a lakására, ahol az alperesnek külön szobája van. Ez alkalommal ott közösültek. Egynél több nemi érintkezést az anya sem állít.
Az egyszeri közösülést az alperes is elismerte, álláspontja szerint azonban a gyermek ebből a kapcsolatból nem származhatott.
A perben meghallgatott két tanú arról vallott, hogy az alperes kezdetben azt hitte, hogy a gyermek tőle származik, ezért az anyával eljegyzést is tartott. Az eljegyzés időpontjában az anya szemmel láthatóan terhes volt.
Az elsőfokú bíróság az alperes védekezésére tekintettel elrendelte a vércsoportvizsgálatot, mely az ABO, az MN, a Hp, Az Rh, az Gm és a VSp vércsoportokban nem eredményezett apaság kizárást. Az alperes kérte az antropológiai vizsgálat elrendelését is. A bíróság azonban a további bizonyítási indítványnak nem adott helyt.
Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a kiskorú felperesnek az alperes az apja és egyben gyermektartásdíj fizetésére kötelezte az alperest. Az ítélet indokolása szerint az alperes által is elismert nemi közösülésre tekintettel és a vércsoport-vizsgálati eredményére figyelemmel az alperes apaságát a Csjt. 38. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján meg kellett állapítania. A további bizonyítási indítványt azért utasította el, mert az összes körülmények gondos mérlegelésével arra a következtetésre jutott, hogy a kiskorú felperesnek az alperes az apja. Az alperes bizonyítási indítványa, az előterjesztés körülményeire is tekintettel, csak az eljárás idejének elhúzódását eredményezné, és az esetleg lefolytatandó antropológiai vizsgálat megállapításai olyan jelentős, nemleges eredményt nem hoznának, amely a tényállást döntően befolyásolná.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta, lényegében annak indokai alapján.
A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Csjt. 38. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmények gondos mérlegelése mellett alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.
A Legfelsőbb Bíróság PK 261. számú állásfoglalása értelmében: ha eseti nemi érintkezés alapján a Csjt. 38. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak értelmében állapítják meg az apaságot, a bíróságnak a teljes tényállás felderítésére hivatalból is messzemenően törekednie kell; a Pp. 164. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében ugyanis a bíróság a szükséges bizonyítást hivatalból is elrendelheti.
Ezzel áll összhangban a Legfelsőbb Bíróságnak több döntésében kifejtett az az útmutatása, hogy a származási perekben a bíróságnak az összes bizonyítási lehetőségeket ki kell merítenie.
A tényállás tisztázását többek között az alperesként perbe vont férfi személyes meghallgatása segítheti elő az apaság megállapítása iránti perben. A személyes meghallgatás nyújt alkalmat arra, hogy az alperes részletesen előterjeszthesse védekezését, illetőleg a Pp. 298. §-ának (1) bekezdésében előírt bírói tájékoztatás után a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerhesse el. Éppen a személyes meghallgatás fontosságára tekintettel rendelkezik a Pp. 293. §-a akként, hogy az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perekben is alkalmazandó a Pp. 285. §-ának (1) bekezdése, mely szerint a felet személyesen meg kell hallgatni a Pp. 285. §-ának (5) bekezdésében foglalt kivételes esetektől eltekintve. A Pp. 299. §-ának (1) bekezdése értelmében pedig, ha a személyes megjelenésre idézett fél a tárgyaláson nem jelenik meg, vele szemben a Pp. 185. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. A Pp. 185. §-a értelmében, aki a közreműködést az ok előadása nélkül, a következményekre történő figyelmeztetés után megtagadja, az okozott költségek megtérítésére kötelezhető, s egyben pénzbírsággal sújtható. A bíróság elrendelheti a meg nem jelent fél elővezetését is.
Az eljárt bíróságok az alperes idézését minden tárgyaláson szabályszerűnek találták, ennek ellenére tudomásul vették, hogy személyesen egyik tárgyaláson sem jelent meg. Az ítéletét mindkét fokú bíróság anélkül hozta meg, hogy az alperes személyes meghallgatását – a törvény kifejezett rendelkezése ellenére – nem foganatosították.
A felperes 1977. május 13-án született, a vércsoport-vizsgálati szakvélemény kelte pedig 1978. január 24. A vizsgálatra ezek szerint a gyermek egyéves kora előtt került sor. Ilyen esetekben a tényállás megnyugtató tisztázása érdekében célszerű a vizsgálatokat az egyéves kor betöltése után megismételtetni, mert az egyes jellegek vizsgálatánál az egy éven aluli csecsemőnél számolni kell bizonytalan eredményekkel.
Az időközben megjelent 3. számú módszertani levelében az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet erre kifejezetten felhívja a figyelmet.
A vértulajdonság-rendszerekre vonatkozó vizsgálatok a származási és tartási perekben jelenleg elérhető leghathatósabb természettudományi bizonyítékok, mert a vértulajdonság vizsgálata közvetlenül a származásra szolgáltat adatokat. Az antropológiai vizsgálat pedig kiegészítő része a származási és tartási perekben folytatott bizonyításnak.
A szakértői vizsgálatokban rejlő bizonyítási lehetőséget azonban az eljárt bíróságok nem merítették ki. A vércsoportvizsgálatot az elsőfokú bíróság csupán hat, a fentiekben megjelölt vércsoport-tulajdonságra végeztette el, holott megvolt a lehetősége annak, hogy a bíróság kiterjesztett vércsoportvizsgálatot rendeljen el. E lehetőségről az alperest tájékoztatni kellett volna, és a költségek előlegezésére kellett volna felhívni. A vizsgálati eredmény alapján a biostatisztikai kiértékelésre is sor kerülhetett volna. Nem kizáró vércsoport-vizsgálati eredmény esetén, pedig különösen ha az alperes azt kifejezetten kéri, az antropológiai vizsgálat elrendelését általában nem indokolt megtagadni. A Csjt. 38. §-a (2) bekezdésének c) pontjára alapított apasági perben ugyanis rendszerint csak így állnak a bíróság rendelkezésére mindazok a szakértői adatok, amelyeket mérlegelve és összevetve, dönteni lehet a kereseti kérelem alapossága felöl.
A kifejtett okoknál fogva a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét – a járásbíróság ítéletére is kiterjedően – hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 209/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás