1981. évi 1. törvényerejű rendelet
1981. évi 1. törvényerejű rendelet
a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződés kihirdetéséről1
2011.01.01.
(A Magyar Népköztársaság2 megerősítő okiratának letétbe helyezése a Szellemi Tulajdon Világszervezete főigazgatójánál az 1978. évi július hó 11. napján megtörtént.
A Szerződés a Magyar Népköztársaság vonatkozásában az 1980. évi augusztus hó 19. napján lépett hatályba.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Budapesten az 1977. évi április hó 28. napján kelt Szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § A Szerződés Hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
Budapesti Szerződés
a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából
történő letétbe helyezésének
nemzetközi elismeréséről
a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából
történő letétbe helyezésének
nemzetközi elismeréséről
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Unió létrehozása
A jelen Szerződésben részes államok (a továbbiakban: „Szerződő Államok”) Uniót alkotnak a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbehelyezésének nemzetközi elismerésére.
2. cikk
Fogalommeghatározások
A jelen Szerződés és a Végrehajtási Szabályzat alkalmazásában
(i) „szabadalom” a találmányi szabadalom, a szerzői tanúsítvány, a hasznossági tanúsítvány, a használati minta, a pótszabadalom vagy póttanúsítvány, szerzői póttanúsítvány és hasznossági póttanúsítvány;
(ii) a „mikroorganizmus letétbehelyezése” a mindenkori szöveg-összefüggés szerint a jelen Szerződésben és a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott következő cselekményeket jelenti: egy mikroorganizmus elküldését egy nemzetközi letéteményes szervnek, amely azt átveszi és elfogadja, vagy egy ilyen mikroorganizmus tárolását a nemzetközi letéteményes szervnél, vagy mind az említett elküldést, mind az említett tárolást;
(iii) „szabadalmi eljárás”: a szabadalmi bejelentésre vagy szabadalomra vonatkozó államigazgatási vagy bírósági eljárás;
(iv) „szabadalmi eljárás céljából történő nyilvánosságra hozatal”: a szabadalmi bejelentés vagy szabadalom hivatalos nyilvánosságra hozatala vagy hivatalos közzététele;
(v) „kormányközi iparjogvédelmi szervezet”: olyan szervezet, amely a 9. cikk (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot benyújtotta;
(vi) „iparjogvédelmi hivatal”: egy Szerződő Államnak vagy egy kormányközi iparjogvédelmi szervezetnek olyan szerve, amely szabadalmak engedélyezésére hatáskörrel rendelkezik;
(vii) „letéteményes intézmény”: olyan intézmény, amely mikroorganizmusok átvételéről, elfogadásáról és tárolásáról, valamint ezek mintáinak kiadásáról gondoskodik;
(viii) „nemzetközi letéteményes szerv”: olyan letéteményes intézmény, amely a 7. cikknek megfelelően megszerezte a nemzetközi letéteményes szerv jogállását;
(ix) „letevő”: az a természetes vagy jogi személy és ezek bármelyikének jogutódja, aki mikroorganizmust küld egy nemzetközi letéteményes szervnek, amely azt átveszi és elfogadja;
(x) „Unió”: az 1. cikk szerinti Unió;
(xi) „Közgyűlés”: a 10. cikk szerinti Közgyűlés;
(xii) „Szervezet”: a Szellemi Tulajdon Világszervezete;
(xiii) „Nemzetközi Iroda”: a Szervezet Nemzetközi Irodája és – fennállása idejére – a Szellemi Tulajdon Oltalmára Létesült Egyesített Nemzetközi Iroda (BIRPI);
(xiv) „Főigazgató”: a Szervezet Főigazgatója;
(xv) „Végrehajtási Szabályzat”: a 12. cikk szerinti Végrehajtási Szabályzat.
Anyagi jogi rendelkezések
3. cikk
A mikroorganizmusok letétbe helyezésének
elismerése és jogi hatása
elismerése és jogi hatása
(1) a) A Szerződő Államok, amelyek szabadalmi eljárás céljából mikroorganizmusok letétbe helyezését megengedik vagy megkívánják, erre a célra elismerik a mikroorganizmusnak bármely nemzetközi letéteményes szervnél történő letétbe helyezését. Ez az elismerés kiterjed a nemzetközi letéteményes szerv által megjelölt letétbe helyezés tényének és időpontjának elismerésére, továbbá annak a ténynek az elismerésére, hogy az, ami mintaként kiadásra kerül, a letétbe helyezett mikroorganizmus mintája.
b) Bármely Szerződő Állam másolatot kérhet az a) pontban említett letétbe helyezés átvételi elismervényéről, amelyet a nemzetközi letéteményes szerv ad ki.
(2) A jelen Szerződésben és a Végrehajtási Szabályzatban rendezett kérdéseket illetően egyik Szerződő Állam sem kérheti a jelen Szerződésben és Végrehajtási Szabályzatban előírt követelményektől eltérő vagy azokon túlmenő követelmények teljesítését.
4. cikk
Új letétbehelyezés
(1) a) Ha a nemzetközi letéteményes szerv a letétbe helyezett mikroorganizmusból bármely oknál fogva nem tud mintákat kiadni, különösen ha
(i) az adott mikroorganizmus már nem életképes vagy
(ii) a minták kiadása azok külföldre juttatását igényelné és a minták külföldre juttatását vagy külföldön történő átvételét kiviteli vagy behozatali korlátozások akadályozzák, a szerv, miután észlelte, hogy nem tud mintákat kiadni, köteles erről a letevőt az ok megjelölésével haladéktalanul értesíteni, a letevő pedig a (2) bekezdésnek és a jelen bekezdésnek megfelelően jogosult arra, hogy az eredetileg letétbe helyezett mikroorganizmust újból letétbe helyezze.
b) Az új letétbe helyezésnek ugyanannál a nemzetközi letéteményes szervnél kell történnie, amelynél az eredeti letétbe helyezés történt, azonban
(i) ha az az intézmény, ahol az eredeti letétbe helyezés történt, teljes mértékben vagy annak a mikroorganizmus-féleségnek a vonatkozásában, amelybe a letétbe helyezett mikroorganizmus tartozik, elvesztette a nemzetközi letéteményes szerv jogállását vagy ha az a nemzetközi letéteményes szerv, ahol az eredeti letétbe helyezés történt, ideiglenesen vagy véglegesen abbahagyta teendői ellátását a letétbe helyezett mikroorganizmusok tekintetében, az új letétbe helyezésnek másik nemzetközi letéteményes szervnél kell történnie; illetve
(ii) az a) pont (ii) alpontja szerinti esetben az új letétbehelyezés másik nemzetközi letéteményes szervnél történhet.
c) Új letétbe helyezés esetén a letevő által aláírt nyilatkozatot kell benyújtani arról, hogy az újonnan letétbe helyezett mikroorganizmus azonos az eredetileg letétbe helyezettel. Ha a letevő ezen állítása vita tárgyává válik, a bizonyítási teher viselését az alkalmazandó jog határozza meg.
d) Ha az eredetileg letétbe helyezett mikroorganizmus életképességére vonatkozó valamennyi korábbi bizonylat azt tanúsítja, hogy a mikroorganizmus életképes, és az új letétbehelyezés három hónapon belül megtörtént attól a naptól számítva, amikor a letevő az a) pont szerinti értesítést kézhez vette, az a)–c) és e) pontok figyelembevételével az új letétbe helyezést úgy kell tekinteni, mintha az az eredeti letétbe helyezés időpontjában történt volna.
e) Ha a b) pont (i) alpontjának rendelkezéseit kell alkalmazni, és a letevő az a) pontban megjelölt értesítést attól a naptól számított hat hónapon belül nem vette kézhez, amelyen a Nemzetközi Iroda közzétette, hogy a nemzetközi letéteményes szervnek ezt a jogállását a b) pont (i) alpontja szerint megszüntették vagy korlátozták, vagy hogy ez a szerv abbahagyta teendői ellátását, a d) pont szerinti három havi határidőt a közzététel megtörténtének napjától kell számítani.
(2) Ha a letétbe helyezett mikroorganizmust más nemzetközi letéteményes szervhez vitték át, az (1) bekezdés a) pontjában említett joggal mindaddig nem lehet élni, amíg az utóbbi szerv a mikroorganizmusból mintákat tud kiadni.
5. cikk
Kiviteli és behozatali korlátozások
Mindegyik Szerződő Állam nagymértékben kívánatosnak tekinti, hogy azokat az esetlegesen fennálló szabályokat, amelyek meghatározott mikroorganizmus-féleségeknek az államterületről történő kivitelét vagy az államterületre történő behozatalát korlátozzák, a jelen Szerződés szerint letétbe helyezett vagy letétbe helyezésre szánt mikroorganizmusok tekintetében csak akkor és olyan mértékben alkalmazzák, ha és amilyen mértékben a korlátozás az állambiztonság szempontjából, vagy az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély miatt szükséges.
6. cikk
A nemzetközi letéteményes szerv jogállása
(1) Letéteményes intézmény csak akkor nyerheti el a nemzetközi letéteményes szerv jogállását, ha valamelyik Szerződő Állam területén helyezkedik el, és ez az Állam felelősséget vállal azért, hogy az intézmény megfelel és meg fog felelni a (2) bekezdésben foglalt követelményeknek. A felelősséget kormányközi iparjogvédelmi szervezet is vállalhatja; ebben az esetben a letéteményes intézménynek az adott szervezet egyik tagállama területén kell elhelyezkednie.
(2) A letéteményes intézménynek, mint nemzetközi letéteményes szervnek
(i) folyamatosan kell léteznie;
(ii) a Végrehajtási Szabályzat előírásainak megfelelően rendelkeznie kell a szükséges személyzettel és felszerelésekkel, hogy teljesíteni tudja a jelen Szerződés szerinti tudományos és ügyviteli feladatait;
(iii) pártatlannak és tárgyilagosnak kell lennie;
(iv) bármely letevőnek azonos feltételek mellett kell rendelkezésre állnia a letétbe helyezés céljaira;
(v) a Végrehajtási Szabályzat előírásainak megfelelően letétbehelyezésre át kell vennie bármely vagy meghatározott mikroorganizmus-féleségeket, meg kell vizsgálnia azok életképességét; s azokat tárolnia kell;
(vi) a Végrehajtási Szabályzat előírásainak megfelelően átvételi elismervényt kell adnia a letevő részére és ki kell adnia bármely kívánt igazolást és életképességi bizonylatot;
(vii) a Végrehajtási Szabályzat előírásainak megfelelően be kell tartania a titkosság követelményeit a letétbe helyezett mikroorganizmusok tekintetében;
(viii) bármely letétbe helyezett mikroorganizmusból mintákat kell kiadnia a Végrehajtási Szabályzat szerinti feltételekkel és az ott rögzített eljárás szerint.
(3) A Végrehajtási Szabályzat rendelkezik a foganatosítandó intézkedésekről arra az esetre nézve, ha
(i) egy nemzetközi letéteményes szerv ideiglenesen vagy véglegesen abbahagyja teendői ellátását a letétbe helyezett mikroorganizmusok tekintetében vagy megtagadja olyan mikroorganizmus-féleség elfogadását, amelyet a vállalt felelősségnek megfelelően el kellene fogadnia; vagy ha
(ii) egy nemzetközi letéteményes szerv jogállását ebben a minőségében megszüntetik vagy korlátozzák.
7. cikk
A nemzetközi letéteményes szerv jogállásának
megszerzése
megszerzése
(1) a) A letéteményes intézmény a nemzetközi letéteményes szerv jogállását írásos értesítés alapján szerzi meg, amelyet az a Szerződő Állam intéz a Főigazgatóhoz, amelynek területén a letéteményes intézmény elhelyezkedik és amely nyilatkozatot tartalmaz arra nézve, hogy az említett intézmény megfelel és meg fog felelni a 6. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeknek. Az említett jogállás olyan írásos értesítés alapján is megszerezhető, amelyet kormányközi iparjogvédelmi szervezet intéz a Főigazgatóhoz és amely az említett nyilatkozatot tartalmazza.
b) Az értesítésnek a Végrehajtási Szabályzat előírásainak megfelelő tájékoztatást is kell tartalmaznia a letéteményes intézményről; az értesítésben feltüntethető az az időpont, amelytől kezdve a nemzetközi letéteményes szervi jogállás hatályossá válik.
(2) a) Ha a főigazgató megállapítása szerint az értesítés tartalmazza a szükséges nyilatkozatot és az összes szükséges tájékoztatás is rendelkezésére áll, az értesítést a Nemzetközi Iroda azonnal közzéteszi.
b) A nemzetközi letéteményes szerv ezt a jogállását az értesítés közzétételének időpontjával – vagy ha az (1) bekezdés b) pontja szerint adott esetben feltüntetett időpont az értesítés közzétételének időpontjánál későbbi, akkor ez utóbbi időponttal – szerzi meg.
(3) Az (1) és (2) bekezdésnek megfelelő eljárás részletszabályait a Végrehajtási Szabályzat tartalmazza.
8. cikk
A nemzetközi letéteményes szerv jogállásának
megszüntetése és korlátozása
megszüntetése és korlátozása
(1) a) Bármely Szerződő Állam vagy bármely kormányközi iparjogvédelmi szervezet kérheti a Közgyűléstől, hogy szüntesse meg vagy korlátozza meghatározott mikroorganizmus-féleségekre valamely nemzetközi letéteményes szerv jogállását azon az alapon, hogy a szerv a 6. cikk szerinti követelményeknek nem felelt vagy már nem felel meg. Ilyen kérést nem terjeszthet elő Szerződő Állam vagy kormányközi iparjogvédelmi szervezet olyan nemzetközi letéteményes szervvel kapcsolatban, amelyre vonatkozóan a 7. cikk (1) bekezdés a) pontjában említett nyilatkozatot maga tette meg.
b) Az (1) a) pont szerinti kérelem előterjesztését megelőzően a Szerződő Állam vagy a kormányközi iparjogvédelmi szervezet a Főigazgató útján köteles tájékoztatni a tervezett kérelem előterjesztésének okairól azt a Szerződő Államot vagy kormányközi iparjogvédelmi szervezetet, amely a 7. cikk (1) bekezdése alapján az értesítést megküldte, annak érdekében, hogy az utóbbi Állam vagy szervezet a tájékoztatás keltétől számított hat hónapon belül megfelelő intézkedéseket tehessen a tervezett kérelem előterjesztése szükségességének elkerülésére.
c) Ha a közgyűlés a kérelmet indokoltnak találja, határozatot hoz arról, hogy az a) pontban említett nemzetközi letéteményes szervnek ezt a jogállását megszünteti, vagy meghatározott mikroorganizmus-féleségekre korlátozza. A Közgyűlés ezen határozatához a kérelem mellett leadott szavazatok kétharmados többségére van szükség.
(2) a) Az a Szerződő Állam vagy kormányközi iparjogvédelmi szervezet, amely a 7. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatot tette, a Főigazgatóhoz intézett értesítés útján teljes mértékben vagy meghatározott mikroorganizmus-féleségek tekintetében visszavonhatja nyilatkozatát. A nyilatkozattevő Szerződő Állam vagy kormányközi iparjogvédelmi szervezet minden esetben köteles így eljárni, ha és amilyen mértékben nyilatkozata már nem alkalmazható.
b) Az értesítés joghatásaként a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott időponttól kezdve megszűnik a nemzetközi letéteményes szerv jogállása, ha az értesítés a nyilatkozat egészére vonatkozik, vagy a nemzetközi letéteményes szerv jogállása megfelelően korlátozottá válik, ha az értesítés csak meghatározott mikroorganizmus-féleségekre vonatkozik.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárás részletes szabályait a Végrehajtási Szabályzat tartalmazza.
9. cikk
Kormányközi iparjogvédelmi szervezet
(1) a) Bármely kormányközi szervezet, amelyet több állam regionális szabadalmak engedélyezésének feladatával bízott meg, és amelynek valamennyi tagállama az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniónak is tagja, nyilatkozatot nyújthat be a Főigazgatóhoz arról, hogy elfogadja a 3. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt elismerés kötelezettségét, a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményekre vonatkozó kötelezettséget és a Szerződés és a Végrehajtási Szabályzat minden olyan rendelkezését, amely kormányközi iparjogvédelmi szervezetekre vonatkozik. Ha a nyilatkozat benyújtása a jelen Szerződésnek a 16. cikk (1) bekezdése szerinti hatálybalépése előtt történt, a nyilatkozat az említett hatálybalépés időpontjában válik hatályossá.
A Szerződés hatálybalépése után benyújtott nyilatkozat a benyújtástól számított három hónap elteltével válik hatályossá, hacsak a nyilatkozat későbbi időpontot nem jelöl meg. Ez utóbbi esetben a nyilatkozat az így megjelölt időpontban lép hatályba.
b) Az említett szervezetet megilleti a 3. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jog.
(2) Ha a jelen Szerződésnek vagy a Végrehajtási Szabályzatnak a kormányközi iparjogvédelmi szervezeteket érintő bármely rendelkezését felülvizsgálják vagy módosítják, bármely kormányközi iparjogvédelmi szervezet a Főigazgatóhoz intézett értesítésben visszavonhatja az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatát. A visszavonás
(i) ha az értesítést a felülvizsgálat vagy a módosítás hatálybalépésének időpontja előtt vették kézhez, a hatálybalépés napján;
(ii) ha az értesítést az (i) pontban említett időpont után vették kézhez, az értesítésben megjelölt napon, ilyen megjelölés hiányában pedig az értesítés kézhezvételének időpontja után három hónappal
válik hatályossá.
(3) Bármely kormányközi iparjogvédelmi szervezet a (2) bekezdésben említett eseten kívül is visszavonhatja az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatát a Főigazgatóhoz címzett értesítésben. A visszavonás attól a naptól számított két év elteltével lép hatályba, amelyen a Főigazgató az értesítést kézhez vette.
Semmiféle a jelen bekezdésben szabályozott visszavonásra vonatkozó értesítés nem vehető át a nyilatkozat hatálybalépésének időpontjától számított öt éven belül.
(4) Ha a (2) vagy (3) bekezdés szerinti visszavonás olyan nemzetközi iparjogvédelmi szervezet részéről történt, amelynek a 7. cikk (1) bekezdése szerinti értesítése alapján letéteményes intézmény megszerezte a nemzetközi letéteményes szerv jogállását, a visszavonás joghatásaként ez a jogállás attól a naptól számított egy év elteltével megszűnik, amelyen a Főigazgató a visszavonásra vonatkozó értesítést kézhez vette.
(5) Az (1) bekezdés a) pontjában említett bármely nyilatkozathoz, a (2) vagy (3) bekezdésben említett bármely visszavonási értesítéshez, a 6. cikk (1) bekezdése második mondatában említett felelősség vállalásához, amelyet a 7. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat tartalmaz, a 8. cikk (1) bekezdése szerinti kérelemhez és a 8. cikk (2) bekezdése szerinti visszavonási értesítéshez a kormányközi iparjogvédelmi szervezet azon legfelső irányító szervének kifejezett előzetes jóváhagyása szükséges, amelynek az említett szervezet összes tagállama tagja és amelynek határozatait az ilyen államok kormányainak hivatalos képviselői hozzák.
Igazgatási rendelkezések
10. cikk
Közgyűlés
(1) a) A Közgyűlés a Szerződő Államokból áll.
b) Minden Szerződő Államot egy küldött képvisel, akit helyettes küldöttek, tanácsadók és szakértők támogathatnak.
c) Minden kormányközi iparjogvédelmi szervezetet külön megfigyelők képviselnek a Közgyűlés és a Közgyűlés által létrehozott bármely bizottság és munkacsoport ülésein.
d) Bármely Állam, amely az Uniónak nem tagja, de tagja a Szervezetnek vagy az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniónak, valamint a szabadalmak területére szakosított bármely, a 2. cikk (v) alpontjában meghatározott kormányközi iparjogvédelmi szervezeten kívüli kormányközi szervezet megfigyelőkkel képviseltetheti magát a Közgyűlés ülésein és – amennyiben a Közgyűlés így határoz – a Közgyűlés által létrehozott bizottságok vagy munkacsoportok ülésein.
(2) a) A Közgyűlés
(i) foglalkozik az Unió fenntartásával és fejlesztésével, valamint a jelen Szerződés végrehajtásával kapcsolatos összes kérdéssel;
(ii) gyakorolja a jelen Szerződés szerint külön ráruházott vagy neki átadott jogokat és végrehajtja az ilyen feladatokat;
(iii) útmutatást ad a Főigazgatónak a felülvizsgálati értekezletek előkészítésére;
(iv) megvizsgálja és jóváhagyja a Főigazgatónak az Unióra vonatkozó beszámolóit és tevékenységét, és minden szükséges utasítást megad neki az Unió hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozóan;
(v) bizottságokat és munkacsoportokat hoz létre, ha ezeket az Unió tevékenységének megkönnyítésére alkalmasnak tartja;
(vi) meghatározza az (1) bekezdés d) pontjára tekintettel, hogy ülésein a Szerződő Államokon kívül mely Államok, a 2. cikk (v) alpontjában meghatározott kormányközi iparjogvédelmi szervezeteken kívül mely kormányközi szervezetek és mely nemzetközi nem kormányközi szervezetek vehetnek részt megfigyelőként és hogy milyen mértékben vehetnek részt ülésein megfigyelőként nemzetközi letéteményes szervek;
(vii) megtesz minden egyéb megfelelő intézkedést az Unió célkitűzéseinek elősegítésére;
(viii) egyéb megfelelő feladatokat lát el a jelen Szerződés keretében.
b) Olyan kérdésekben, amelyek a Szervezet által igazgatott egyéb Uniók érdeklődésére is számot tartanak, a Közgyűlés a Szervezet Koordinációs Bizottsága véleményének meghallgatása után hoz döntést.
(3) Egy küldött csak egy Államot képviselhet és csak annak nevében szavazhat.
(4) Mindegyik Szerződő Állam egy szavazattal rendelkezik.
(5) a) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a Szerződő Államok fele képviselteti magát.
b) A Közgyűlés akkor is hozhat határozatokat, ha a Szerződő Feleknek kevesebb mint fele képviselteti magát, mindezek a határozatok azonban – a Közgyűlés saját ügyrendjére vonatkozó határozatok kivételével – csak akkor válnak érvényessé, ha a határozatképességet és a szükséges többséget a Végrehajtási Szabályzat előírásainak megfelelően levelezés útján lebonyolított szavazással elérik.
(6) a) Közgyűlés határozataihoz a 8. cikk (1) bekezdés c) pontja, a 12. cikk (4) bekezdése és a 14. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti szótöbbségre van szükség.
b) A tartózkodás nem számít szavazatnak.
(7) a) A Közgyűlés minden második naptári évben egyszer ül össze rendes ülésszakra, lehetőleg a Szervezet Közgyűlésével azonos időben és helyen; összehívásáról a Főigazgató gondoskodik.3
b) A Közgyűlést rendkívüli ülésszakra a Főigazgató hívja össze saját kezdeményezésére vagy a Szerződő Államok egynegyedének kívánságára.
(8) A Közgyűlés ügyrendjét maga állapítja meg.
11. cikk
A Nemzetközi Iroda
(1) A Nemzetközi Iroda
(i) ellátja az Uniót érintő igazgatási feladatokat, közelebbről azokat a feladatokat, amelyeket a jelen Szerződés és a Végrehajtási Szabályzat vagy a Közgyűlés külön ráruház;
(ii) ellátja a titkársági teendőket a felülvizsgálati értekezleteken, a Közgyűléseken, a Közgyűlés által létrehozott bizottságokban és munkacsoportokban és bármely olyan értekezleten, amelyet a Főigazgató hív össze és amely az Uniót érintő kérdésekkel foglalkozik.
(2) A Főigazgató az Unió legfőbb tisztviselője, és képviseli az Uniót.
(3) A Főigazgató hívja össze az Uniót érintő kérdésekkel foglalkozó valamennyi értekezletet.
(4) a) A Főigazgató és az általa kijelölt tisztviselő szavazati jog nélkül részt vesz a Közgyűlés, a Közgyűlés által létrehozott bizottságok és munkacsoportok összes ülésén és a Főigazgató által összehívott, az Uniót érintő kérdésekkel foglalkozó bármely egyéb ülésen.
b) A Főigazgató vagy az általa kijelölt tisztviselő hivatalból ellátja a Közgyűlés és az a) pontban említett bizottságok, munkacsoportok és egyéb ülések titkári teendőit.
(5) a) A Főigazgató a Közgyűlés útmutatásainak megfelelően előkészíti a felülvizsgálati értekezleteket.
b) A Főigazgató a felülvizsgálati értekezletek előkészületeit illetően tanácskozhat kormányközi és nemzetközi nem kormányközi szervezetekkel.
c) A Főigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül részt vesznek a felülvizsgálati értekezletek tanácskozásain.
d) A Főigazgató vagy az általa kijelölt tisztviselő hivatalból ellátja a felülvizsgálati értekezlet titkári teendőit.
12. cikk
Végrehajtási Szabályzat
(1) A Végrehajtási Szabályzat a következő kérdésekkel kapcsolatos szabályokat tartalmazza:
(i) olyan kérdések, amelyekkel kapcsolatban a jelen Szerződés kifejezetten a Végrehajtási Szabályzatra hivatkozik, vagy amelyek tekintetében kifejezetten úgy rendelkezik, hogy azok a Végrehajtási Szabályzatban vannak rendezve vagy azokat ott kell rendezni;
(ii) bármely ügyviteli követelmény, kérdés vagy eljárás;
(iii) a jelen Szerződés végrehajtását elősegítő bármely részletkérdés.
(2) A jelen Szerződéssel egyidejűleg elfogadott Végrehajtási Szabályzat a jelen Szerződés mellékletét képezi.
(3) A Végrehajtási Szabályzatot a Közgyűlés módosíthatja.
(4) a) A Végrehajtási Szabályzat bármely módosításának elfogadásához, a b) pontban foglalt eset kivételével, kétharmados szótöbbség szükséges.
b) A letétbe helyezett mikroorganizmusok mintáinak a nemzetközi letéteményes szerv által végrehajtott kiadására vonatkozó bármely módosítás elfogadásához az szükséges, hogy a Szerződő Államok egyike se szavazzon a javasolt módosítás ellen.
(5) Ha a jelen Szerződés és a Végrehajtási Szabályzat rendelkezései között összeütközés mutatkozik, a jelen Szerződés rendelkezései irányadók.
Felülvizsgálat és módosítás
13. cikk
A Szerződés felülvizsgálata
(1) A jelen Szerződést a Szerződő Államok időszakonként, értekezleteken felülvizsgálhatják.
(2) Felülvizsgálati értekezlet összehívását a Közgyűlés határozza el.
(3) A 10. és 11. cikket felülvizsgálati értekezleten vagy a 14. cikknek megfelelően lehet módosítani.
14. cikk
A Szerződés egyes rendelkezéseinek
módosítása
módosítása
(1) a) A 10. és 11. cikknek a jelen cikk szerinti módosítását bármelyik Szerződő Állam vagy a Főigazgató kezdeményezheti.
b) A Főigazgató az ilyen javaslatokat a Közgyűlés által történő megvizsgálásuk előtt legalább hat hónappal a Szerződő Államok tudomására hozza.
(2) a) Az (1) bekezdésben említett cikkekkel kapcsolatos módosításokat a Közgyűlésnek kell elfogadnia.
b) A 10. cikk módosításához a szavazatok négyötöde szükséges; a 11. cikk módosításához a szavazatok háromnegyedére van szükség.
(3) a) Az (1) bekezdésben említett cikkekre vonatkozó bármely módosítás egy hónappal azon időpont után lép hatályba, amikor a Főigazgató megkapja a saját alkotmányos rendjüknek megfelelő, az elfogadásról szóló írásos értesítést azoknak a Szerződő Államoknak a háromnegyedétől, amelyek a módosításnak a Közgyűlés által történt elfogadása idején annak tagjai voltak.
b) Az említett cikkekhez ily módon elfogadott bármely módosítás kötelezi valamennyi Szerződő Államot, amely a módosításnak a Közgyűlés által történt elfogadása idején Szerződő Állam volt, azzal a feltétellel, hogy bármely módosítás, amely az említett Szerződő Államok számára pénzügyi kötelezettséget hoz létre vagy növeli az ilyen kötelezettségek mértékét, csak azokat a Szerződő Államokat kötelezik, amelyek közölték, hogy elfogadják ezt a módosítást.
c) Az a) pont szerint elfogadott és hatálybalépett bármely módosítás kötelezi valamennyi Államot, amely az után válik Szerződő Állammá, hogy a Közgyűlés a módosítást elfogadta.
Záró rendelkezések
15. cikk
A Szerződésben való részvétel
(1) Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unió bármelyik tagállama a jelen Szerződés részesévé válhat
(i) aláírással és megerősítési okirat ezt követő letételével, vagy
(ii) csatlakozási okirat letételével.
(2) A megerősítési vagy csatlakozási okiratokat a Főigazgatónál kell letenni.
16. cikk
A Szerződés hatálybalépése
(1) A jelen Szerződés az első öt Állam vonatkozásában, amely megerősítési vagy csatlakozási okiratát letette, az ötödik megerősítési vagy csatlakozási okirat leteltének időpontjától számított három hónap elteltével lép hatályba.
(2) A jelen Szerződés bármely más Állam vonatkozásában három hónappal azon időpont után lép hatályba, amelyben ez az Állam megerősítési vagy csatlakozási okiratát letette, hacsak a megerősítési vagy csatlakozási okirat nem jelöl meg egy későbbi időpontot. Ez utóbbi esetben az adott Állam vonatkozásában a jelen Szerződés az így megjelölt időpontban lép hatályba.
17. cikk
A Szerződés felmondása
(1) A jelen Szerződést bármelyik Szerződő Állam a Főigazgatóhoz intézett értesítéssel mondhatja fel.
(2) A felmondás attól a naptól számított két év elteltével lép hatályba, amelyen az értesítést a Főigazgató kézhez vette.
(3) Az (1) bekezdés szerinti felmondási joggal egyik Szerződő Állam sem élhet attól az időponttól számított öt év elteltéig, amelyen a jelen Szerződés részesévé vált.
(4) Ha a jelen Szerződést egy olyan Szerződő Állam mondja fel, amelynek a 7. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozata alapján letéteményes intézmény megszerezte a nemzetközi letéteményes szerv jogállását, a felmondás joghatásaként a nemzetközi letéteményes szerv jogállása attól a naptól számított egy év elteltével megszűnik, amelyen a Főigazgató az (1) bekezdés szerinti értesítést kézhez vette.
18. cikk
A Szerződés aláírása és nyelvei
(1) a) A jelen Szerződést egy eredeti angol és francia nyelvű példányban írják alá. Mindkét szöveg hiteles.
b) A Főigazgató az érdekelt kormányokkal folytatott tanácskozás után és a jelen Szerződés aláírásának keltétől számított két hónapon belül egyéb olyan nyelvű hivatalos szövegeket készít, amely nyelveken a Szellemi Tulajdon Világszervezetét létrehozó Egyezményt aláírták.
c) A Főigazgató az érdekelt kormányokkal folytatott tanácskozás után arab, német, olasz, japán és portugál nyelvű és egyéb olyan nyelvű hivatalos szövegeket készít, amely nyelveket a Közgyűlés meghatároz.
(2) A jelen Szerződés Budapesten 1977. december 31-ig áll nyitva aláírásra.
19. cikk
A Szerződés letétele; másolatok megküldése;
a Szerződés beiktatása
a Szerződés beiktatása
(1) A jelen Szerződés eredeti példánya, ha aláírásra már nem áll nyitva, a Főigazgatónál kerül letételre.
(2) A Főigazgató a jelen Szerződés és a Végrehajtási Szabályzat általa hitelesített két-két példányát megküldi a 15. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi Állam kormányának, azoknak a kormányközi szervezeteknek, amelyek a 9. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint nyilatkozatot nyújthatnak be és kérésre bármely más Állam Kormányának.
(3) A Főigazgató a jelen Szerződést az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságánál beiktatás végett bejelenti.
(4) A Főigazgató a jelen Szerződés és a Végrehajtási Szabályzat minden módosításának két-két, általa hitelesített példányát megküldi valamennyi Szerződő Államnak, valamennyi kormányközi iparjogvédelmi szervezetnek és kérésre, bármely más Állam kormányának, illetőleg bármely más kormányközi szervezetnek, amely a 9. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint nyilatkozatot nyújthat be.
20. cikk
Értesítések
A Főigazgató a Szerződő Államokat, a kormányközi iparjogvédelmi szervezeteket és azokat az Államokat, amelyek az Uniónak nem tagjai, de tagjai az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniónak, értesíti
(i) a 18. cikk szerinti aláírásokról;
(ii) megerősítési vagy csatlakozási okiratoknak a 15. cikk (2) bekezdése szerinti letételéről;
(iii) a 9. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint benyújtott nyilatkozatokról és a 9. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerinti visszavonási értesítésekről;
(iv) a jelen Szerződésnek a 16. cikk (1) bekezdése szerinti hatálybalépéséről;
(v) a 7. és 8. cikk szerinti értesítésekről és a 8. cikk szerinti határozatokról;
(vi) a jelen Szerződés módosításainak a 14. cikk (3) bekezdése szerinti elfogadásáról;
(vii) a Végrehajtási Szabályzat bármely módosításáról;
(viii) a jelen Szerződés vagy a Végrehajtási Szabályzat módosításai hatálybalépésének időpontjairól;
(ix) a 17. cikk szerint kézhez vett felmondásokról.”
3. §4 (1) E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1980. évi augusztus hó 19. napjától kell alkalmazni.
(2)5 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a Szerződés Végrehajtási Szabályzatát rendeletben kihirdesse.6
(3)7 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke tájékoztatót ad ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hivatalos lapjában a Szerződés szerinti eljárás egyes kérdéseiről, amelyben gondoskodik különösen
a) a Végrehajtási Szabályzat 13.2. szabály a) és b) pontja szerinti tárgyra vonatkozó tájékoztatás megjelentetéséről,
b) a megadott és nyilvánosságra hozott szabadalmakban hivatkozott mikroorganizmusok iktatási számainak közléséről, ha ezeket a Szerződés szerint helyezték letétbe.
1
A kihirdetés napja: 1981. február 19.
2
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
3
Az 1986: 23. törvényerejű rendelet 2. §-a szerint módosított szöveg.
4
A 3. § a 2002: XXXIX. törvény 39. § (1) bekezdésének t) pontjával megállapított szöveg.
5
A 3. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 163. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
6
7
A 3. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 24. §-a szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás