PK BH 1981/108
PK BH 1981/108
1981.03.01.
Ha a hagyatéki eljárásban valamelyik örökös a hagyatékhoz tartozó mezőgazdasági ingatlant (külterületi és zártkerti, továbbá az építésügyi jogszabályok alapján építési teleknek nem minősülő belterületi földrészletet) kíván az örököstársra átruházni (annak ajándékozni), és ehhez előzetesen a földhivatal engedélyét nem szerezték be, a közjegyző az örököstársak nyilatkozatát egyezségbe foglalja és azt engedélyezés végett az illetékes földhivatalhoz kell áttennie [1977. évi 27. sz. tvr. 6. §; 36/1977. (XI. 3.) MÉM sz. r. 1. és 9. §; 6/1958. (VIII. 4.) IM sz. r. 52. § (3) bek, 53. § (1) és (3) bek.].
A végintézkedés nélkül meghalt L. I. örökhagyó után törvényes öröklésre a szülei jogosultak: id. L. I. és L. I.-né.
Az örökhagyó hagyatékához a m.-i 11873 sz. tulajdoni lapon 5622 hrsz. alatt nyilvántartott – 1171 m2 alapterületű – (zártkerti) szőlőingatlan tartozik.
A hagyatéki tárgyalás előtt az örökhagyó anyja bejelentette a közjegyzőnek, hogy a szülők közös akarata az, hogy a hagyatékhoz tartozó ingatlan kizárólag az örökhagyó anyjára szálljon át.
A közjegyző az irodai utasításban hiánypótlást rendelt el a következő tartalommal: „L. I. hiánypótlás: sajátkezű aláírás és tanúk aláírására! Határidő 8 nap!” Az utasításon dátum nincs. Annak sincs nyoma, hogy a hiánypótlásra szóló felszólítás megtörtént.
A közjegyző 1979. november 6-ra tűzött ki tárgyalási határnapot azzal az irodai utasítással, hogy az örökhagyó anyja részére kiadandó idézésben fel kell tüntetni a következő szöveget: „tanácsi záradékolt nyilatkozatot hozzon a tárgyalásra”. Hogy ezen mi értendő, nincs meghatározva.
A hagyatéki tárgyaláson megjelent szülők a jegyzőkönyv szerint a törvényes öröklés rendje szerint kérték a hagyaték átadását.
A közjegyző az örökhagyó hagyatékához tartozó szőlőingatlant törvényes öröklés jogcímén egyenlő arányban az örökhagyó szüleinek adta át.
Az átadást követően a közjegyzőnél iktattak egy „Földtulajdoni nyilatkozatot”, amelyet az örökhagyó anyja írt alá.
A hagyatékátadó végzés ellen az örökhagyó apja fellebbezett. A végzés hatályon kívül helyezését kérte avégett, hogy a hagyaték visszautasítására vonatkozó jogát gyakorolhassa. Előadta, hogy rokkantnyugdíjas, a mezőgazdasági ingatlant ezért nem tudja művelni, így a kívánsága az, hogy az ingatlant kizárólag a felesége örökölje. Előadta azt is, hogy ezt a kívánságát a hagyatéki tárgyalás során kifejezésre is juttatta.
A másodfokú bíróság a közjegyző hagyatékátadó végzését helybenhagyta. Döntését a következőkkel indokolta.
A lemondó nyilatkozatra tekintettel most már utóbb a hagyatékátadó végzés nem változtatható meg. A hagyatéki eljárást szabályozó jogszabály ugyanis kötelezően előírja, hogy a hagyatékhoz tartozó ingatlant másik örököstársra csak úgy lehet érvényesen átruházni, ha az érdekelt örökös legkésőbb az első tárgyaláson az illetékes szakigazgatási szerv által záradékolt nyilatkozatot csatol arra vonatkozóan, hogy tulajdonszerzési korlátozás alá nem esik, illetőleg a korlátozás alól felmentést kapott. Miután az a nyilatkozat megfelelő időben nem állt rendelkezésre, a fellebbezési kérelem nem teljesíthető. A másodfokú bíróság a jogszabályt nem jelölte meg.
A jogerős hagyatékátadó végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az örökösök már a hagyatéki tárgyalás előtt bejelentették azt a közös kívánságukat, hogy a hagyatéki ingatlant csak az örökhagyó anyja örökölje.
A 6/1958. (VIII. 4.) IM sz. rendelet (He.) 52. §-ának (3) bekezdése értelmében a közjegyző köteles a feleknek a felmerülő jogi kérdésekben útbaigazítást adni és gondoskodni arról, hogy a felek a tárgyaláson nyilatkozataikat azok jogkövetkezményeinek teljes ismeretében tegyék meg.
Ehhez képest a közjegyzőnek tájékoztatnia kellett volna az örökösöket arról, hogy az általuk kívánt kizárólagos anyai öröklés beáll akkor is, ha az örökrész átruházása („lemondás”) nélkül az örökhagyó apja az öröklést visszautasítja [Ptk. 600. § f) pont, 608. § (3) bekezdés].
Ehhez ugyanis semmiféle záradékolt nyilatkozatra vagy engedélyre nincs szükség.
Egyébként a záradékolt nyilatkozattal kapcsolatban mind a megyei bíróság, mind pedig a közjegyző álláspontja téves. Záradékolt nyilatkozatot ugyanis jogszabály a tulajdonszerzéshez csak az állampolgárok telek, lakás és üdülő tulajdonjogának megszerzéséhez kíván meg [25/1971. (X. 6.) ÉVM–IM sz. rendelet 10. § (1) bekezdése; 26/1971. (X. 6.) ÉVM–IM sz. rendelet 8. § (1) bekezdése]. A He. 58. §-ának (2) bekezdése az ilyen ingatlanok átruházásához kívánja meg az illetékes szakigazgatási szerv által záradékolt nyilatkozat bemutatását. Mezőgazdasági ingatlan esetében el1enben az általános szabályok az irányadók.
Az 1977. évi 27. sz. tvr. 6. §-a és a 36/1977. (XI. 3.) MÉM sz. rendelet 1. §-ának a) pontja és a 9. §-ának (1) bekezdése mezőgazdasági ingatlan (külterületi és zártkerti, továbbá az építésügyi jogszabályok alapján építési teleknek nem minősülő minden belterületi földrészlet) ajándékozásához – ami az adott esetben szóba jöhet – nem záradékolt nyilatkozatot, hanem kifejezetten a földhivatal engedélyét kívánja meg. Ha tehát a hagyatéki eljárásban valamelyik örökös a hagyatékhoz tartozó ilyen ingatlant kíván az örököstársára átruházni (annak ajándékozni), a közjegyző az örököstársak nyilatkozatát egyezségbe foglalja és a He. 53. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéshez képest az egyezséget engedélyezés végett az illetékes földhivatalhoz kell áttennie. Ha a földhivatal az engedélyt nem adja meg, az egyezséget úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna, és az ügyben új tárgyalást kell tartani. Jóváhagyás esetében értelemszerűen a hagyatékot az egyezségnek megfelelően kell átadni.
Természetesen az érdekeltek már a hagyatéki tárgyaláson is igazolhatják, hogy az egyezségüket a földhivatal engedélyezte. Visszautasítás esetén erre nincs szükség.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős hagyatékátadó végzést a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyeztetés a közjegyzőt a fentiek szerint lefolytatandó új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 529/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás