BK BH 1981/138
BK BH 1981/138
1981.04.01.
Ha a többszörös visszaeső sorozatos lopások elkövetése útján rendszeres haszonszerzésre rendezkedett be, az üzletszerűségnek az a következménye, hogy a cselekmények elkövetési értékének összegzése szerint súlyosabb minősítésének van helye [Btk. 137. § 7. pont, 316. § (5) bek. b) pont].
A városi bíróság a terheltet 3 rb. – ebből két esetben folytatólagosan elkövetett – lopás bűntette, 12 rb. kisebb értékre elkövetett lopás vétsége és 9 rb. lopás vétsége miatt mint különös visszaesőt 3 évi – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terheltet korábban három esetben ítélte el a bíróság vagyon elleni szándékos bűncselekmények miatt végrehajtandó szabadságvesztésre. Bűncselekményeit valamennyi esetben néhány héttel a szabadulása után követte el.
Utolsó büntetésének kiállásától számított három hét elteltétől kezdődően, mintegy 6 hónap leforgása alatt összesen 24 lopást követett el, amelyekből 57 840 forint értékű ingósághoz jutott. Ezek egy részét maga, a másik részét anyja útján értékesítette, egy részét pedig használta.
A városi bíróság ítélete ellen a terhelt cselekményeinek minősítése, a többszörös visszaesői minőség meg nem állapítása, ennek következtében a téves büntetés-végrehajtási fokozatba sorolás és a feltételes szabadságból kizárás elmulasztása miatt a terhelt terhére emelt törvényességi óvás alapos.
A lefolytatott büntetőeljárás adataiból megállapítható, hogy a terhelt évek óta bűnöző életmódot folytat. A bűncselekmények sorozatos elkövetéséből, a terhelt életviteléből egyértelműen következik, hogy a szocialista társadalom felfogásától idegen, lényegében munka nélküli, bűnös keresetforrásra rendezkedett be.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a terhelt cselekményeit – figyelemmel a Btk. 137. §-ának 7. pontjára, továbbá az eltulajdonított ingóságok értékére, valamint arra, hogy az üzletszerűség törvényi egységet létesít – 1 rb., a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett lopás bűntettének minősítette.
A terheltet szándékos bűncselekmények elkövetése miatt ítélték végrehajtható szabadságvesztésre.
Az első ítélettel kiszabott szabadságvesztés kitöltése után a következő bűncselekmény elkövetéséig öt év még nem telt el, ezért a Btk. 137. §-ának 12. pontja szerint a második elítélését úgy kell tekinteni, mint aki azt visszaesőként követte el. Ehhez képest pedig, minthogy a terheltet korábban már mint „visszaeső”-nek tekintendőt ítélték szabadságvesztésre, és ennek kitöltésétől az újabb szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetéséig 3 év nem telt el, a terhelt – a jogerős ítélettel ellentétben – nem csupán különös, hanem a Btk. 137. §-ának 14. pontjában foglaltaknak megfelelően többszörös visszaeső is.
Minthogy a többszörös visszaeső terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartama a két évet meghaladja, a szabadságvesztést – a Btk. 42. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően – fegyházban kell végrehajtani.
A többszörös visszaesői minőség megállapításának egyben az a következménye, hogy a terhelt – a Btk. 47. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében – feltételes szabadságra nem bocsátható.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértéseket megállapítva a terhelt cselekményét nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett lopás bűntettének minősítette, megállapította, hogy a terhelt többszörös visszaeső, ezért a kiszabott szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani és a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. (B. törv. II. 551/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás