BK BH 1981/139
BK BH 1981/139
1981.04.01.
Nem gondatlan rongálás, hanem hanyag kezelés vétségét valósítja meg a társadalmi vagyon kezelésével (felügyeletével) megbízott személy, aki a kötelessége megszegésével (elhanyagolásával) a kezelt vagyontárgy megsemmisülését okozza [Btk. 320. § (1) bek., 324. § (6) bek.].
A járásbíróság – a tárgyalás előkészítésének szakában hozott végzésével – a terhelt ellen a hanyag kezelés vétsége miatt indított büntetőeljárást bűncselekmény hiányában megszüntette [Be. 170. § (1) bek. a) pont], egyben a magánfél javára érvényesített polgári jogi igényt egyéb törvényes útra utasította.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az ügyészség a terhelttel szemben a Btk. 320. §-ának (1) bekezdésébe ütköző hanyag kezelés vétsége miatt tárgyalás mellőzésével pénzbüntetés kiszabását, egyben a terheltnek polgári jogi igény útján érvényesített követelés megfizetésére kötelezését indítványozta.
A terhelt az ÁFÉSZ alkalmazásában állt mint a vágóhídi munkások csoportvezetője. Egyebek között feladatkörébe tartozott az egyik magánházhoz tartozó és az ÁFÉSZ által bérelt füstölő üzemeltetése is.
A vádbeli napon a terhelt a füstölőben az előírásoknak megfelelően 688 kg sózott szalonnát helyezett el, majd a füstölő mellől délután eltávozott, annak ellenére, hogy még a füstölőben parazsat látott. A felügyelet nélkül hagyott füstölőben a szalonnából kicsöpögött zsír meggyulladt, ennek következtében a szalonna elégett és a kifolyt égő zsírtól az épület lángra kapott. A tüzet sikerült rövid időn belül eloltani. A tűz következtében 15 225 forint értékű szalonna és 6000 forint értékű szerszám égett el, míg az épületben kb. 10 000 forint kár keletkezett. A társadalmi vagyonban bekövetkezett kár 31 225 forint.
A járásbíróság az eljárást megszüntető határozatában kifejtette, hogy a terhelt cselekménye a Btk. 320. §-ának (1) bekezdésébe ütköző hanyag kezelés vétségét nem valósítja meg. Amennyiben az okozott kár a 100 000 forintot meghaladta volna, a cselekmény a Btk. 324. §-a (6) bekezdésének I. tétele szerinti jelentős kárt okozó gondatlan rongálás vétségeként minősült volna, minthogy azonban a kárösszeg 31 225 forint, a terhelt cselekménye nem bűncselekmény és szabálysértést sem valósít meg.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság – ügyészi fellebbezés alapján – bírálta felül a járásbíróság megszüntető végzését és azt helybenhagyta.
A megyei bíróság határozatának indokolásában – megismételve az elsőfokú bíróság indokait – kiemelte, hogy a Btk. 320. §-ához fűzött miniszteri indokolás 2. pontja szerint „társadalmi tulajdonban levő vagyontárgy megsemmisítése vagy megrongálása akkor is gondatlan rongálásnak [324. § (6) bek.] minősül, ha a vagyon kezelésével vagy felügyeletével megbízott személy követi el”. Minthogy a terhelt a füstölő kezelésével volt megbízva és gondatlan magatartásának eredményeként semmisült meg a társadalmi tulajdonban álló 31 225 forint értékű vagyon: bűncselekmény, illetve szabálysértés megállapításának sem lehet helye.
A terhelt terhére az eljárás megszüntetésének törvénysértő volta miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A hanyag kezelés vétsége és a gondatlanságból elkövetett rongálás vétsége annyiban mutat hasonlóságot, hogy mindkét bűncselekmény megvalósulásához a bűnösség gondatlan formája szükséges, továbbá, hogy a cselekmények elkövetési tárgya a társadalmi tulajdonban levő vagyon. Egyebekben azonban a két bűncselekmény az elkövetés alanya, az elkövetési magatartás és e magatartás eredménye tekintetében alapvető eltérést mutat. Ezért a két bűncselekmény elhatárolása szempontjából a Legfelsőbb Bíróság a következőkre mutat rá.
a) A hanyag kezelés alanya kizárólag olyan személy lehet, akit társadalmi – akár ingó, akár ingatlan – vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg és e megbízás alapján ténylegesen kezeli a vagyont, illetőleg annak felügyeletét ellátja. Ez a megbízás nemcsak írásban vagy szóban tett kifejezett vagyonkezelői megbízatás lehet, hanem a munkakör jellegéből eredő, hallgatólagos vagy ráutaló cselekmény formájában adott is. A vagyonkezelés a vagyon gondozását, őrizetét, karbantartását, míg a felügyelet az irányítást és az ellenőrzést foglalja magában.
Ezzel szemben a gondatlanságból elkövetett rongálás esetén a törvény az elkövetői kört nem határozza meg, az elkövető tehát bárki lehet.
b) A hanyag kezelés elkövetési magatartása a vagyonkezeléssel kapcsolatos megbízásból folyó kötelességszegés avagy a kötelesség elhanyagolása.
A kötelességeket megszabhatja jogszabály, ügyviteli utasítás, ügyrend, megbízás, technológiai előírás, de alapulhat ez a kialakult szokáson, a szakmai gyakorlaton és íratlan szabályon is.
A gondatlan rongálás elkövetési cselekménye ezzel szemben a vagyonnak gondatlanságból történő teljes vagy részleges megsemmisítése, vagyis a vagyontárgy állagának megszüntetése, illetőleg olyan fokú károsítása, amelynek folytán az eredeti állapot visszaállítása kizárt; továbbá a vagyontárgy értékcsökkenését eredményező állagkárosítás.
c) A hanyag kezelés eredménye a vagyoni hátrány bekövetkezése, amely a kötelességszegést vagy annak elhanyagolását eredményező magatartással okozati összefüggésben van. A vagyoni hátrány – a Btk. 137. §-ának 4. pontjában írt értelmező rendelkezés szerint – magában foglalja nemcsak a vagyonban okozott kárt, hanem az elmaradt vagyoni előnyt is.
Ugyanakkor a gondatlanságból elkövetett rongálás megállapításának az a feltétele, hogy az elkövetési magatartással okozati összefüggésben a társadalmi vagyonban jelentős vagy különösen nagy kár keletkezzék; míg a 100 000 forintot meg nem haladó kár bekövetkezése esetén sem bűncselekmény, sem szabálysértés megállapításának nincs helye.
Annak a kérdésnek az eldöntése során tehát, hogy valamely gondatlanságból eredő cselekmény a hanyag kezelés vétségét vagy a gondatlanságból elkövetett rongálás vétségét valósítja-e meg, az elkövető helyzetét, az elkövetési magatartás jellegét és a magatartás következményét kell vizsgálni.
Az adott esetben a terheltnek – mint az ÁFÉSZ alkalmazásában álló csoportvezetőnek – feladatkörébe tartozott a vágóhídi munkások munkájának irányítása. Megbízatása kiterjedt ezenkívül a társadalmi vagyon kezelésére és felügyeletére, s e megbízás a munkaköri kötelezettségéből eredt. A terhelt mint szakképzettséggel rendelkező személy tisztában volt a megbízásból folyó kötelezettségével és a füstölő üzemeltetése során annak is tudatában volt, hogy a munkaművelet tűzveszélyes jellege folytán a még izzásban levő, parázsló anyagot nem lehet felügyelet nélkül hagyni. A vonatkozó előírások és technológiai szabályok megszegésével járt el, amikor őrizetlenül hagyta a füstölőt és ennek a gondatlanságból folyó kötelességszegésnek a következménye, hogy a füstölt áru meggyulladt, elégett és a tűz folytán megsemmisült maga az épület is, ezáltal pedig kár keletkezett.
Az eljárt bíróságok a Btk. 320. §-ához fűzött miniszteri indokolás 2. pontjában foglalt és az előbb idézett megállapításnak téves értelmezést tulajdonítottak. Amennyiben ugyanis az elkövető vagyonkezeléssel megbízott személy és a 10 000 forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó cselekményét a vagyonkezeléssel kapcsolatos kötelesség megszegésével vagy az ehhez kapcsolódó hanyagsággal valósítja meg; cselekménye a Btk. 320. §-ába ütköző vétségként minősül. E törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás kizárólag arra az esetre vonatkozik, amikor az elkövető a társadalmi vagyon kezelésével vagy felügyeletével megbízott személy ugyan, de a vagyoni hátrány bekövetkezése a vagyonkezelői tevékenységtől függetlenül, az ezzel kapcsolatos kötelesség megsértésével vagy elhanyagolásával okozati kapcsolatban nem álló, egyéb gondatlan magatartással következik be. Ettől eltérő – az eljárt bíróságok határozataiban kifejtett – álláspont azt eredményezné, hogy ha a társadalmi vagyon kezelésével megbízott személy a kötelességének elhanyagolásával a kezelt vagyonban 10 000 forinton felül vagyoni hátrányt okozó gondatlan magatartást fejt ki, bűncselekményért vonható felelősségre, de ha a kötelességszegés olyan súlyú, hogy ezáltal a kezelt vagyon teljesen megsemmisül, ugyanilyen kár bekövetkezése esetén még szabálysértésért történő felelősségre vonásnak sem lenne helye.
A Btk. a gondatlan alakzatú rongálás és a hanyag kezelés közül az utóbbi cselekményt a társadalomra veszélyesebbnek tekinti, amely nyilvánvalóan következik abból is, hogy a hanyag kezelés bűncselekmény, ha a társadalmi vagyonban bekövetkezett vagyoni hátrány összege a 10 000 forintot meghaladja, míg ezt meg nem haladó vagyoni hátrány esetében a cselekmény az 1968. évi I. törvény (Sztv.) 105. §-ának (2) bekezdése szerinti tulajdon elleni szabálysértésként minősül. Ezzel szemben a gondatlanságból elkövetett rongálásnak nincs szabálysértési alakzata, a Btk. 324. §-ának (6) bekezdésébe ütköző bűncselekmény megvalósulásának pedig feltétele, hogy a társadalmi vagyonban bekövetkezett kár a 100 000 forintot meghaladja. A hanyag kezelés súlyosabb büntetőjogi megítélését indokolja az elkövetés alanyának speciális jellege, valamint az elkövetési magatartásban jelentkező az a tényállásbeli többlet, hogy a bekövetkezett vagyoni hátránynak a vagyonkezelésre vonatkozó kötelesség megszegésével vagy elhanyagolásával kell okozati összefüggésben állnia.
Minthogy az adott ügyben a terhelt a társadalmi vagyon kezelésével megbízott személy volt és a megbízásból folyó kötelességszegéssel okozott a kezelt vagyonban gondatlan magatartása folytán 31 225 forint vagyoni hátrányt: cselekménye a Btk. 320. §-ának (1) bekezdésébe ütköző hanyag kezelés vétségét valósítja meg. Törvényt sértettek tehát az eljárt bíróságok, amikor a terhelt ellen folyó büntetőeljárást megszüntették.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapítva, a törvényességi óvással megtámadott határozatokat hatályon kívül helyezte és az iratokat a járásbírósághoz új eljárás lefolytatására visszaküldte. (B. törv. I. 937/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás