GK BH 1981/155
GK BH 1981/155
1981.04.01.
Ha a kötelezett a hibás szolgáltatás teljes ellenértékét felvette, az utóbb megállapított árleszállítás összege után kamatot kell fizetnie [Ptk. 301. § (1) bek., 306. § (4) bek.].
Az I. r. alperes a felperes részére a II. r. alperes útján egy vasútikocsi-rakomány forgácslapot szállított. A kiszolgáltatáskor a felperes megállapította hogy a szállítmány részben hibás. A felperes az I. r. alperes számláját kifizette, majd árleszállítást követelt és az I. r. alperes részére megküldte a minőségi kifogását bizonyító okiratokat.
Az I. r. alperes a felszólításra nem fizetett, ezért nyújtotta be a felperes keresetét.
Az I. r. alperes védekezésében vitatta a hibás teljesítés tényét, egyidejűleg szállítója, a II. r. alperes ellen keresetet terjesztett elő és annak a felperes javára történő közvetlen marasztalását kérte. A II. r. alperes a védekező irat előterjesztésére nyitva álló határidőben részben elismerő nyilatkozatot tett, az ezt meghaladó főkövetelésre és a késedelmi kamatra irányuló követelés elutasítását kérte. Álláspontja szerint csak az általa elismert árleszállítás az indokolt, a kamatkövetelést pedig azért kérte elutasítani, mert az I. r. alperes követeléséről csak a perben értesült.
A felperes a főkövetelését a II. r. alperes által elismert összegre – a csekély különbségre hivatkozással – leszállította.
Az elsőfokú bíróság az ítéletében a II. r. alperest az általa elismert főkövetelésnek és késedelmi kamatának a megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a II. r. alperes marasztalása a felperes leszállított keresetének elismerésén alapszik. A II. r. alperesnek a késedelmikamat-követelésre vonatkozó védekezését azért nem fogadta el, mert a kamat mint pénzhasználati díj felróhatóságra tekintet nélkül jár.
Az ítélet ellen a II. r. alperes fellebbezett, annak részbeni megváltoztatásával az I. r. alperes késedelmikamat-követelésének elutasítását kérte. Megismételte fellebbezésében az első fokú eljárás során tett nyilatkozatait és előadta, hogy a perre okot nem szolgáltatott, a hibás teljesítésről csak az I. r. alperes keresetéből értesült. Hivatkozott a Ptk. 306. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra, amely szerint a közlés késedelméből eredő kárért a jogosult a felelős. A Ptk. 303. §-ának (3) bekezdésére is hivatkozott, mert álláspontja szerint a jogosult az igény érvényesítésével késlekedett, ezért az ő késedelme kizárt.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, a II. r. alperest kamat fizetésére és illetékfizetésre kötelező rendelkezés megalapozott. A II. r. alperes az I. r. alperessel kötött szállítási szerződést – általa is elismerten – megszegte, amikor a forgácslapokat részben hibás minőségben adta át annak megrendelője, a felperes részére. Ezzel a magatartásával a felperestől az általa elismert pénzösszeget elvonta, és helyette azt ő használta; holott erre a hibás teljesítése folytán nem volt jogosult. E használat fejében annak „ellenértéke”, vagyis a kamat a felperest megilleti. Ezért a nem vitatott esedékességi időponttól a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése alapján késedelmi kamatot köteles fizetni. A II. r. alperes nem hivatkozhatott alappal a Ptk. 306. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra, mert nem tudta bizonyítani, hogy az I. r. alperes a késedelmes közlésével neki kárt okozott. A Ptk. 303. §-ának (3) bekezdésére történt hivatkozása sem alapos, mert a jelen esetben nincs jogosulti késedelem.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 30 743/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás