GK BH 1981/160
GK BH 1981/160
1981.04.01.
Ha a szállító a teljesítés után küldött számlájától eltérően magasabb összegű ellenértéket igényel, és nincs bizonyítva, hogy a megrendelő az utóbb közölt – magasabb ellenértéket tartalmazó – árjegyzéket elfogadta vagy arról a szállítás előtt tudomást szerzett, nem várható el tőle, hogy a szállító által állított számlázási tévedést felismerje. Ezért a számlázott ár figyelembevételével történt továbbeladását jóhiszeműnek kell tekinteni, ennélfogva a szállító az árkülönbözetet nem követelheti [Ptk. 422. § (2) bek. 205. § (1) és (3) bek.].
A felperes mint szállító és a beavatkozó mint megrendelő között különféle vetőmag szállítására létrejött, öt évre szóló mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján a felperes – a beavatkozó szállítási rendelkezésére – 50 kg uborkamagot szállított az alperesnek, amelynek ellenértékeként a számlában, 268,30 Ft/kg egységáron 13 453,27 Ft-ot igényelt. Az alperes az áru ellenértékeként ezt az összeget kiegyenlítette, a felperes újabb számlájában azonban 890 Ft egységáron 44 538,27 Ft-ot követelt. A különbözet kifizetését az alperes megtagadta. A felperes a kérelmére kibocsátott fizetési meghagyás és az erre benyújtott ellentmondás folytán keletkezett perben a két számla közötti 31 085 Ft különbözet és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az első számla téves volt, mert az áru helyes egységára 890 Ft/kg, így az áru ellenértéke az utóbb számlázott 44 538,27 Ft.
Az alperes a védekezésében arra hivatkozott, hogy az árut az első számlában feltüntetett érték alapulvételével 280 Ft/kg egységáron kiskereskedelmi forgalomba hozta. Az újabb számlában közölt egységárról előzetesen nem volt tudomása, mert megbízottjától – a beavatkozótól – nem kapott ártájékoztatót.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
A per újabb tárgyalása során vizsgálni kellett, hogy az alperes – a beavatkozó részére adott megbízás kapcsán – elfogadta-e a felperes által a perbeli időszakra kiadott árjegyzéket. Ha az alperes és a beavatkozó közötti jogviszonyban irányadó volt a felperes által kiadott árjegyzék, akkor az alperesnek meg kellett volna állapítania a téves számlázást. Ebben az esetben tehát nem hivatkozhat az alacsonyabb áron való jóhiszemű értékesítésre. Ellenkező esetben viszont az első ízben számlázott árat véglegesnek tekinthette, ezért az árkülönbözet megfizetésére nem kötelezhető.
Az új eljárásban a megyei zöldség-gyümölcs kereskedelmi szövetkezeti vállalat az alperes pernyertessége érdekében a perbe beavatkozott.
Az elsőfokú bíróság a bizonyítást a másodfokú bíróság által előírtaknak megfelelően kiegészítette, majd a keresetet ismét elutasította és a felperest az első fokú, valamint a fellebbezési eljárás illeték megfizetésére kötelezte. Az ítéletének indokolása szerint az alperes részéről jóhiszeműen történt az alacsonyabb áron való értékesítés. Az importból származó uborka vetőmag egységára eredetileg 2400 Ft/kg volt, majd a hazai utántermesztése folytán 890 Ft/kg-ra csökkent. Az alperes az előző években 1 kilogrammos, 10 dkg-os és 1 dkg-os kiszerelésben, az ár és a külföldi embléma feltüntetésével ellátott csomagolásban kapott uborka vetőmagot a felperestől. A perbeli áru pedig ettől eltérő, 50 kg-os kiszerelésű volt, és a csomagolás sem az egységárat, sem a külföldi emblémát nem tartalmazta. Mivel 268 Ft/kg egységáron egyéb uborkamag is van belföldi forgalomban, és az utántermesztés következtében a perbeli fajta vetőmag ára is csökkenőben van, ezenkívül a perbeli szállítmány csomagolása a fentiek szerint eltért a korábbi vetőmagétól, az alperes kellő alappal lehetett abban a hiszemben, hogy olcsóbb vetőmagot kapott a felperestől. Az sem volt megállapítható, hogy az alperes a perbeli termék árát tartalmazó árjegyzéket kézhez vette. Ezért a felperes keresete megalapozatlan.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A fellebbezés nem alapos.
A kiegészített peradatok szerint nem volt bizonyítható, hogy az alperes a perbeli termék árjegyzékben közölt vételáráról a szállítás előtt tájékoztatást kapott. Az alperes ezért az első ízben számlázott árat, amelyet elfogadott, véglegesnek tekinthette [Ptk. 425. § (2) bek. 205. § (1), (3) bek.]. A téves számlázás felismerése tehát nem volt elvárható tőle.
Az elsőfokú bíróság a per újabb adatai alapján ugyanis helyesen állapította meg, hogy az árjegyzéktől eltérő 50 kg-os kiszerelés, az árat és az emblémát nem tartalmazó csomagolás, végül az importált uborkamag hazai utántermesztése óta mutatkozó jelentős vételárcsökkenés adott alapot arra, hogy az alperes az első számlában megjelölt ár alapulvételével végezze az értékesítést. Ezért megalapozatlan az a fellebbezési érvelés, hogy az alperesnek az előző évi ár ismeretében fel kellett volna ismernie a számlázási tévedést. Ezzel kapcsolatban figyelembe kellett venni azt is, hogy a perbeli termék ára szabad megegyezés tárgya volt. Téves az a fellebbezési előadás is, hogy az 50 kg-os kiszerelés – az árjegyzékben megjelölt fenti kiszereléssel szemben – az alperes kívánságára történt. Az alperes ugyanis megrendelésében az 50 kg-ot nem csomagolási egységként, hanem az áru mennyiségeként jelölte meg.
Az elsőfokú bíróság tehát a helyesen megállapított tényállás alapján a jogszabályoknak megfelelően hozta meg a vételár-különbözet megfizetésére irányuló keresetet elutasító ítéletét.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf Bír. Gf. III. 30 708/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás