GK BH 1981/165
GK BH 1981/165
1981.04.01.
Az a körülmény, hogy a tanúként kihallgatni kért személy a tárgyaláson előzetesen jelen volt, nem zárja ki a kihallgatását, ezt a tényt a vallomás bizonyítékként való értékelésnél lehet figyelembe venni [Pp. 172. § (1) bek.].
A felek között létrejött vállalkozási szerződés szerint a felperes takarítja az alperes telephelyét. A felperes a takarítási munka ellenértékét 2 250 434 Ft összegben leszámlázta. A számla magában foglalta a csempék napi takarítását is. Az alperes a számlázott összegből 475 495 Ft-ot nem fizetett meg, ezért a felperes keresetében ennek az összegnek, valamint kamatainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, majd a felek egyeztetését követően a további 168 500 Ft összeget elismert. Továbbra is vita tárgya volt a csempetisztítás munkadíja. Az alperes álláspontja szerint ugyanis az eredeti szerződést, amely a csempék naponkénti lemosásáról szólt, módosították, annak egységára, illetőleg a gyakorisága vonatkozásában, nevezetesen 1978. július 1-jétől a csempék lemosására csak hetenként egy alkalommal tartott igényt. A heti egy alkalommal történt csempetakarítás ellenértékét a felperesnek kifizette.
Az elsőfokú bíróság az alperest 391 326 Ft és ennek 1978. december 14-től járó kamata megfizetésére kötelezte.
Az ítélet indokolása szerint a 168 500 Ft-ban az alperest elismerése alapján marasztalta, a további összeg megfizetésére pedig arra tekintettel, hogy az érvényes szerződés alapján – minthogy szerződésmódosítás nem jött létre – az alperes az eredeti szerződésnek megfelelően tartozik a napi csempelemosás ellenértékét megfizetni. Az ítélet további indokolása szerint a bíróság az alperes által felajánlott tanúbizonyítást azért nem tudta foganatosítani, mert a felperes ágazatvezetője, aki a szerződés módosítására vonatkozó – állított megbeszélésen jelen volt, a bírósági eljárás során a tárgyalásokat végighallgatta, „ezért tanúbizonyítási eljárást vele szemben lefolytatni nem lehetett, s így a bíróság nem tudta kihallgatni az emlékeztető megbeszélésen részt vett vezérigazgatót, gazdasági igazgatót és főosztályvezetőt mint alperesi dolgozókat, mert a szembesítést a felperesi tanúk hiányában lefolytatni nem lehetett”. Az alperes által bejelentett F. I. szintén részt vett a tárgyalásokon, K. T. tanú pedig megbetegedett.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett és az elismert összegen felül a kereset elutasítását kérte. Megismételte a tanúk kihallgatása iránti kérelmét azzal, hogy a nevezettek nyilatkozatai rendelkezésre állnak.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság az alperes által felajánlott bizonyítás lefolytatása nélkül hozta meg ítéletét, amely nem megalapozott. Az alperes a szerződés módosítására, illetőleg arra, hogy a felperes hetenként egyszer végzett csak csempetakarítási munkát, tanúbizonyítást ajánlott fel. E tanúbizonyítás csupán azért, mert a tanú a tárgyaláson jelen volt, nem mellőzhető. A Pp. 172. §-ának (1) bekezdése szerint ugyan a tanú a tárgyaláson és a bizonyítási eljárásnál kihallgatása előtt nem lehet jelen, kihallgatása után csak a bíróság engedélyével távozhat el. A bíróságnak e szabály megtartására ügyelnie kell és a még ki nem hallgatott tanút a tárgyalóteremtől lehetőleg távol kell tartania. A tanú előzetes jelenléte azonban nem vonja maga után azt, hogy a tanú nem hallgatható ki, az ügyről való tudomását, tényismeretét a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetés után nem mondhatja el. A Pp. csak a 169. §-a ellenére kihallgatott tanú vallomásáról rendelkezik úgy, hogy bizonyítékként nem vehető figyelembe. Mindezekből az következik, hogy a tanúnak a tárgyaláson való előzetes jelenlétét tanúvallomásának mint bizonyítéknak a mérlegelésénél lehet figyelembe venni.
Az alperes a fellebbezési kérelmében ismételten kérte a korábban már megnevezett tanúk kihallgatását. E tanúk vallomása, egybevetve a felperes által hivatkozott tanúk vallomásával, elősegítheti a helyes tényállás megállapítását. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – tekintettel arra, hogy a lefolytatandó bizonyítás nagy terjedelmű – a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján fellebbezéssel megtámadott részében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során az elsőfokú bíróság részben a szerződés módosítását, részben a ténylegesen végzett takarításra vonatkozóan folytasson le bizonyítást, állapítson meg tényállást és ennek alapján hozza meg újabb döntését. (Legf. Bír. Gf. VII. 30 863/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás