MK BH 1981/169
MK BH 1981/169
1981.04.01.
A szabadkasszás egység vezetője a leltárhiányért – az egyéb feltételek megléte esetén – csak akkor felel, ha az egység többi dolgozójának, tehát a helyettesének (helyetteseinek) az alkalmazásához is hozzájárult. Ha az egység vezetője a leltáridőszak alatt a hozzájárulását alapos okból visszavonta és a munkáltató nem intézkedett a kifogásolt dolgozónak az egységből való elhelyezéséről, ezt a vezető anyagi felelősségére kiható objektív körülményként kell értékelni [2/1968. (I. 16.) Korm. sz. r. 3. §, 5. § (3) bek.].
Az alperes által üzemeltetett többszemélyes, szabadkasszás rendszerű vendéglátó egységnek a vezetője az I. rendű felperes, míg a helyettesei a II. és III. rendű felperesek voltak.
Az 1978. december 12-től 1979. május 9-ig tartó leltáridőszakban a normalizált hiány figyelembevételével 57 597 forint áru- és 590 forint göngyöleghiány keletkezett, melyre tekintettel az alperes igazgatósági elnökhelyettese a határozatával az I. rendű felperest 24 854 forint, a II. rendű felperest 13 778 forint, míg a III. rendű felperest 19 555 forint leltárhiány megfizetésére kötelezte a 4/1968. (III. 11.) BkM számú rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján.
A felperesek munkaügyi eljárást kezdeményező kérelmükben a leltárhiány megfizetése alóli mentesítésüket kérték.
A munkaügyi döntőbizottság a kérelmeket elutasította. A határozat ellen a felperesek keresetet terjesztettek elő. Az I. rendű felperes arra hivatkozott, hogy a leltári időszakban két alkalommal írásban kifogásolta a III. rendű felperes munkáját és tételesen megjelölte az általa megállapított hibákat, míg végül 1979. március 19-én kijelentette, hogy nem dolgozik vele tovább, érte anyagi felelősséget nem vállal. Bejelentését az alperes nem fogadta el.
A munkaügyi bíróság a kereseteket elutasította. Az ítélet indokolása szerint a perbelit követő leltáridőszakban szintén a felperesek vezették az egységet, és ekkor 46 986,43 forint leltártöbblet keletkezett, ami azt igazolja, hogy a leltárhiány nem hozható összefüggésbe a III. rendű felperes magatartásával.
Az I. és II. rendű felperesek fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét és a munkaügyi döntőbizottság határozatát akként változtatta meg, hogy a II. rendű felperes által megtérítendő összeget 6000 forintra szállította le. Egyéb vonatkozásban a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az ítélet indokolása szerint az I. rendű felperes, bár több esetben bírálta a munkáltatónál a II. rendű felperes konyhavezetési munkáját, ennek ellenére vele tovább dolgozott. Mivel a II. rendű felperes üzletvezető-helyettesként felszolgálói teendőket látott el, és a leltárhiány az élelmiszer-nyersanyagban keletkezett, csak kisebb mértékben felel a keletkezett leltárhiányért.
A jogerős ítéletnek az I. rendű felperesre vonatkozó része ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A perben eldöntésre váró kérdés az volt, hogy az üzlet vezetője a korábbi hozzájárulását visszavonhatja-e és ha igen, az 1979. március 19-én tett nyilatkozata ilyennek minősül-e, továbbá ennek a leltárhiányért való felelősség szempontjából van-e jelentősége.
A 2/1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint a leltárhiányért az egységvezető és helyettese együttesen felel.
A (2) bekezdés értelmében azonban a leltárhiányért az egységvezető és helyettese többek között csak akkor felel, ha az egység dolgozóit a vállalat az egységvezető és helyettese hozzájárulásával választotta ki, és ezt a tényt a vezető és helyettese aláírásával elismerte.
A felhívott rendelkezésből következik, hogy a beosztottak alkalmazásához szükséges a magasabb beosztású dolgozó, tehát a vezető, illetve a helyettes hozzájárulása. A vezetőhöz képest azonban az egységben dolgozó vezetőhelyettesek beosztott dolgozók, akik az egység munkájáért felelős vezető irányítása, utasítása szerint végzik munkájukat. A vezetőhöz képest beosztott dolgozónak számító vezetőhelyettesek alkalmazásához tehát a vezető hozzájárulása – a leltárhiányért való anyagi felelősség érvényesítése szempontjából – elengedhetetlen [3. § (3) bek.].
Az üzlet vezetője tehát az alkalmazáshoz való hozzájárulást bármilyen jogszerű indokkal megtagadhatja.
Ha tehát a vezető a leltáridőszak alatt a korábbi hozzájárulást visszavonta, és ha ez alapos okkal történt, a munkáltató köteles ezt a dolgozót az egységből elhelyezni. Ha ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, ezt az üzletvezető anyagi felelősségére kiható objektív körülményként kell értékelni [R. 5. § (3) bek.].
A perbeli leltáridőszakban 1978. december 14-én az üzlet vezetője az alperes igazgatósági elnökének feljegyzést készített a B. A. üzletvezető-helyettes munkavégzésével kapcsolatban tapasztalt hibákról, melyek megszüntetésére hathatós segítséget és intézkedést kért azzal a megjegyzéssel, hogy ellenkező esetben az egységet nem tudja teljes anyagi és erkölcsi felelősséggel vezetni.
1979. március 19-én pedig az igazgatósági elnök tudomására hozta, hogy az előző bejelentéseiben foglaltak valódiságát az ellenőrzési osztály vizsgálata megállapította, de az alperes részéről nem történt olyan intézkedés, amely a hibákat megszüntetné, így azok tovább halmozódtak. Ilyen körülmények között fennáll a leltárhiány veszélye és a továbbiakban az anyagi felelősséget nem vállalja. Kérte a leltár felvételét. Egyben kijelentette, hogy B. A. üzletvezetőhelyettessel nem dolgozik együtt.
Az alperes elnökhelyettese az 1979. április 28-án írt levelében arról tájékoztatta az I. rendű üzletvezetőt, hogy a lefolytatott vizsgálatok eredményeként B. A. ellen fegyelmi eljárást indított, de ez még nem támasztja alá B. A. alkalmatlanságát vagy megbízhatatlanságát, így a hozzájárulás visszavonása nem indokolt. Egyben felhívta az üzletvezetőt az általa is feltárt hibák megszüntetésére.
Az I. rendű felperesnek 1978. december 14-én és 1979. március 19-én B. A. üzletvezető-helyettes munkájára tett írásos megjegyzéseit indokoltnak és egyben alaposnak kell tekinteni, s miután a hozzájárulás visszavonása a leltáridőszak alatt történt, azt az anyagi felelősségre kiható körülményként kell értékelni.
Ezzel ellentétes álláspontja mindkét fokon eljárt bíróságnak téves (M. törv. II. 10 168/1980/3. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás