BK BH 1981/172
BK BH 1981/172
1981.05.01.
I. A próbára bocsátás tartamát a bűncselekmény tárgyi súlyához, az elkövető személyiségéhez, valamint a feltárt bűnösségi körülményekhez igazodóan kell meghatározni [Btk. 72. § (3) bek.].
II. Próbára bocsátás alkalmazása során mindenkor vizsgálni kell, hogy a pártfogó felügyelet elrendelésének a feltételei fennállanak-e [Btk. 72. § (4) bek., 82. §; 1979. évi 11. tvr. 96. § b)-d) pont].
A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondta ki tartás elmulasztásának vétségében s ezért 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt házasságából három gyermek született, akik kiskorúak. Házasságát a bíróság felbontotta és a gyermekeket az anyánál helyezte el. Kötelezte egyben a terheltet 990 forint gyermektartásdíj havonta történő megfizetésére.
A terhelt tartásdíj fizetési kötelezettségének 1979. év augusztusáig eleget tett, de ekkor állandó munkahelyét otthagyta, és bár rendszeresen vállalt alkalmi munkát, tartásdíjat nem fizetett. A terheltnek 1979. augusztus 1. napjától 1980. március 5. napjáig összesen 7920 forint gyermektartásdíjat kellett volna fizetnie.
A terhelt 1980 januárjában helyezkedett el ismét állandó munkahelyen, ahol fizetéséből 2010 forint összegű tartásdíjat vontak le és küldtek el a jogosult részére, így az első fokú ítélet meghozataláig 5910 forint hátraléka volt.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a terheltet tartás elmulasztásának vétsége miatt próbára bocsátotta, a próbaidő tartamát pedig 1 évben állapította meg. A terhelt munkáltatója a másodfokú határozat meghozataláig további 7116 forintot vont le, így ekkor már csak 804 forint volt a terhelt hátraléka.
A másodfokú bíróság végzése ellen a próbaidő tartamát meghatározó rendelkezés, valamint a pártfogó felügyelet el nem rendelése miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Tévedett a másodfokú bíróság, amikor a próbaidő tartamát a Btk. 72. §-ának (3) bekezdése szerinti törvényi minimumban határozta meg és nem élt a terhelttel szemben a Btk. 72. §-ának (4) bekezdésében meghatározott pártfogó felügyelet alá helyezés lehetőségével.
A próbára bocsátás és a pártfogó felügyelet ugyanis egymással szorosan összefüggő intézkedés, amelyeknek együttes alkalmazását a törvény lehetővé teszi [82. § (1) bekezdése], ha a bíróság úgy találja, hogy a próbára bocsátás próbaidejének eredményes elteltéhez, vagyis a terhelttel szemben alkalmazott intézkedés céljának eléréséhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. Ilyen esetben a konkrét ügyben – első sorban az elkövető személyiségének gondos vizsgálatával – kell a bíróságnak mérlegelnie, hogy a próbára bocsátás mellett szükséges-e egyúttal pártfogó felügyelet elrendelése is. Ugyancsak a terhelt személyiségéhez és az általa elkövetett bűncselekmény jellegéhez kapcsolódóan kell meghatározni a törvényi célok elérése érdekében a Btk. 82. §-ának (2)–(3) bekezdése szerint megállapítható magatartási szabályokat.
Az előbbiekből kitűnően megállapítható, hogy a terhelt 1979 augusztusától állandó munkaviszonyát megszüntette és csak alkalmi munkát vállalt. A büntetőeljárás megindításakor ismeretlen helyen tartózkodott, rövid idő alatt lakóhelyét háromszor is megváltoztatta. Az első fokú tárgyalásra csak azután lehetett szabályszerűen idézni, hogy előzetesen a járásbíróság lakcímfigyelést rendelt el. Ezekből az adatokból egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a terhelt mindezt azért tette, hogy a tartási kötelezettsége alól kivonja magát és eme kötelezettségének csak akkor tett eleget, amikor már a büntetőeljárás hatálya alatt állt.
Téves ezért a megyei bíróság végzésének az a megállapítása, hogy a „terhelt életében a bűncselekmény tárgyát képező mulasztás időszakos, alkalmi jellegű volt, az ezt megelőző és az ezt követő időszak is azt igazolja, hogy becsületesen dolgozik, ezért állandó ellenőrzése és figyelemmel kísérése nem szükséges”.
Egyébként az iratokból az is megállapítható, hogy a terhelt munkahelyét és a lakóhelyét a másodfokú végzés meghozatala után ismét megváltoztatta, ismeretlen helyre költözött.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint tehát a terhelt esetében, különösen a személyiségére figyelemmel – a bűncselekmény jellegét és súlyát sem tévesztve szem elöl –, szükségesnek mutatkozik a nevelő jellegű próbára bocsátás próbaidejének hosszabb időtartamban történő meghatározása.
A terhelt személyiségére tekintettel, továbbá a tartásra jogosultak érdekeinek biztosítása és a törvényi intézkedés hatékonyságának növelése céljából pedig szükséges a pártfogó felügyelet elrendelése, ez ugyanis olyan kötelezettségeket és tilalmakat foglal magában, amelyek alkalmasak a terhelt önkényes lakó- és munkahely változtatásainak meghiúsítására [Btk. 82. § (3) bek.].
A pártfogó felügyelet elrendelése folytán ugyanis a pártfogolt – egyebek között – köteles munkaviszonyba állni vagy egyéb kereső foglalkozást folytatni; a munkahelyének és a lakóhelyének megváltoztatására irányuló szándékát a hivatalos pártfogónak előzetesen bejelenteni; a hivatásos és a társadalmi pártfogónak a magatartási szabályok megtartására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseit teljesíteni [1979. évi 11. sz. tvr. 96. § b)-d) pont].
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság végzése a próbaidő tartamát megállapító részében, valamint a terhelttel szemben a pártfogó felügyelet el nem rendelése miatt törvénysértő, ezért az említett határozatnak a próbaidő tartamát meghatározó rendelkezését hatályon kívül helyezte, annak tartamát 2 évben állapította meg és elrendelte a terhelt pártfogó felügyeletét. (B. törv. II. 730/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás