BK BH 1981/177
BK BH 1981/177
1981.05.01.
Ha a szülők a kisgyermeküket a lakásban anélkül hagyják magára, hogy kizárnák a veszély bekövetkezését:gondatlanságból elkövetett emberölésért vonhatók felelősségre, ha e mulasztásukkal összefüggésben a gyermek gyújtogatása folytán halálos füstmérgezést szenved [Btk. 166. § (4) bek., 195. § (1) bek.].
Az első és másodfokú bíróság mindkét terhelt bűnösségét a Btk. 195. §-nak (1) bekezdésébe ütköző, társtettesi minőségben elkövetett kiskorú veszélyeztetésének a bűntettében mondotta ki bűnösnek, ezért az I. r. terheltet 1 évi szabadságvesztésre, a II. r. terheltet pedig 5 hónapi szabadságvesztésre ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terheltek élettársak, akik közösen nevelték az I. r. terhelt házasságából származó 4 éves kislányt, valamint a két 2 éves fiú ikreket. Többször előfordult, hogy esténként eltávoztak a lakásból és a gyermekeket egyedül hagyták a lakásban. A vádbeli napon este a terheltek eltávoztak otthonról, a lakásban egyedül hagyták a 3 gyermeket. A gyufát a konyhaszekrény nem zárható felső fiókjába helyezték.
A 4 éves kislány – aki korábban soha nem nyúlt a gyufához – felébredt, széket húzott a konyhaszekrényhez, arra felállva kivette a gyufát és azzal a heverőn játszott. A meggyújtott gyufától a heverő lángot kapott, égni kezdett és mindhárom gyermek a keletkezett szénmonoxidtól életét vesztette.
Az első és másodfokú bíróság álláspontja szerint a terhelteket gondatlanság sem terheli a gyermekek életének a kioltásában, mert nem számíthattak arra, hogy a 4 éves kislány – aki korábban soha nem nyúlt a gyufához – azt a konyhaszekrény fiókjából előveszi és azzal játszani fog. Ezzel szemben a terheltek a gyermekek nevelésére, felügyeletére vonatkozó kötelességüket súlyosan és gyakran megszegték, amikor őket hosszabb időre felügyelet nélkül hagyták és ezzel a fejlődésüket veszélyeztették.
Az eljárt bíróságok ítélete ellen a cselekmény téves minősítése miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A kiskorú veszélyeztetése bűntettének megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a fokozott felelősséggel tartozó személy magatartása súlyos kötelességszegés és ezáltal a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti. Kiemelendő, hogy az ilyen veszélyeztetés a bűncselekmény alapesetének tényállási eleme, s mint ilyen, szándékos magatartást feltételez.
A terhelteknek az a magatartása, hogy több alkalommal magukra hagyták a gyermekeket, kötelességszegés ugyan, de nem súlyos kötelességszegés, ezért cselekményükkel nem valósították meg a Btk. 195. §-ának (1) bekezdésébe ütköző bűntettet.
A terheltek cselekménye a Btk. 166. §-ának (4) bekezdésébe ütköző 3 rb. gondatlanságból elkövetett emberölés vétségét valósítja meg. Az általános élettapasztalat szerint a 4 év körüli gyermeknek nagy a mozgásigénye, rendkívüli módon érdeklődik a környezetében fellelhető tárgyak iránt, figyeli a felnőttek magatartását és próbálja utánozni, de nincsenek még megfelelő tapasztalatai, és nem alakul ki a veszélytudata sem. Éppen ezért, ha magára hagyják, olyan helyzetet kell teremteni, amely kizárja, hogy veszélybe kerülhessen.
Az adott esetben a megállapított tényekből okszerűen arra lehet következtetni, hogy a 4 éves kislány megfigyelte, hol szokták tartani a terheltek a gyufát. Ezt a terhelteknek is tudniuk kellett, s ha a gyermek az ő jelenlétükben nem is nyúlt a gyufához, az még nem jelenti azt, hogy ne kellene számítani arra, hogy azzal az ő távollétükben próbálkozik, hiszen mindenki előtt közismert a kisgyermekek vonzódása a tűzgyújtáshoz.
A terheltek csak akkor tanúsítottak volna tőlük elvárható figyelmet, körültekintést, ha olyan körülmények között hagyják magukra a gyermekeket, amely megakadályozza az ilyen próbálkozást. A gyermekek halála tehát a mulasztásukkal okozati összefüggésben következett be.
A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel a terheltek cselekményét a Btk. 166. §-ának (4) bekezdésébe ütköző 3 rb. gondatlanságból elkövetett emberölés vétségének minősítette, a velük szemben alkalmazott szabadságvesztést halmazati büntetésként tekintette kiszabottnak, végül megállapította, hogy a büntetés-végrehajtási fokozat fogház. (B. törv. III. 713/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás