BK BH 1981/179
BK BH 1981/179
1981.05.01.
Aki a becsület csorbítására alkalmas tényeket mással közli, akkor is a rágalmazást valósítja meg, ha az utóbbi személy ezt az értesülést a sértettnek mondja el, s ezáltal a becsületsértés szabálysértését követi el [Btk. 179. § (1) bek.; Sztv. 96/B. § (1) bek.].
A járásbíróság jogerős végzésével a rágalmazás vétsége miatt indult bűnügyben hatáskörének a hiányát állapította meg és az iratokat a szabálysértés miatti eljárás lefolytatása végett a tanács szakigazgatási szervéhez rendelte áttenni.
A végzés indokolása szerint a II. és III. r. terheltek megjelentek a magánvádló lakásán s azt állították róla és a feleségéről, hogy a gesztenyéjüket ellopták. Ezt az állításukat az I. r. terhelt közlésére alapították. Amikor ezek az állítások a II. r. és III. r. terheltek részéről elhangzottak, a sértetten és a feleségén kívül más nem volt jelen.
A járásbíróság végzése ellen az I. r. terheltre vonatkozó rendelkezés tekintetében emelt törvényességi óvás alapos.
A járásbíróság álláspontja szerint valamennyi terhelt magatartása – valóság esetén – nem a Btk. 179. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rágalmazás vétségét, hanem az 1968. évi I. törvény (Sztv.) 96/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott becsületsértés szabálysértését valósítja meg, mivel állításaikat nem mások, hanem a sértettek előtt tették meg.
Ezzel az állásponttal kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság a következőket emeli ki.
A Btk. 179. §-ának (1) bekezdése szerint, aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, a rágalmazás vétségét követi el: míg az, aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, az Sztv.-nek az 1979. évi 10. sz. tvr. 23. §-ával módosított 96/B. §-a (1) bekezdése szerinti becsületsértés szabálysértését valósítja meg.
E jogszabályi rendelkezésekből is kitűnően a rágalmazásnak egyik tényállási eleme – s a becsületsértéstől megkülönböztető egyik sajátossága –, hogy a becsület csorbítására alkalmas tényállításnak, híresztelésnek a sértettől különböző, más személy előtt kell történnie.
A törvényességi óvással megtámadott határozat indokolása szerint a magánvádló az I. r. terheltet azért jelentette fel, mert a II. és III. r. terheltek előtt azt állította, hogy ő és a felesége gesztenyét loptak. Az I. r. terheltnek ez a kijelentése tehát más – a magánvádlótól különböző – személyek előtt történt. Ezért az előzőkben kifejtettekre is figyelemmel a terhelti magatartás – valósága esetén –, nem a becsületsértés szabálysértésének, hanem – a Btk. 179. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel: – a rágalmazás vétségének a megállapítására alkalmas.
Tévedett és törvényt sértett ezért a járásbíróság, amikor a Be. 168. §-ára utalással hatáskörének a hiányát állapította meg a helyett, hogy az ügyet az I. r. terhelt vonatkozásában a Be. 24. §-a alapján érdemben tárgyalta volna.
A Legfelsőbb Bíróság a határozat említett rendelkezését ezért hatályon kívül helyezte és az ügyben eljárt járásbíróságnak új eljárás lefolytatására az ügyet visszaküldte. (B. törv. II. 499/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás