BK BH 1981/185
BK BH 1981/185
1981.05.01.
Ha a tárgyalás megkezdése után a bíróság pótnyomozást rendel el és annak teljesítésére határidőt állapít meg: a pótnyomozás határidejének a meghosszabbítása is a bíróság feladata [Be. 157. §, 171. § (1) bek., 196. § (1) bek., 197. § (1) bek. 206. § (3) bek.].
A járásbíróság az ügyben tartott tárgyaláson a bizonyítás kiegészítése érdekében a Be. 206. §-ának (3) bekezdése alapján pótnyomozást rendelt el és az ügy iratait visszaküldte az ügyésznek. A pótnyomozás teljesítésére a Be. 157. §-ának (2) bekezdése értelmében határidőt állapított meg.
Az ügyész a pótnyomozás teljesítésére megállapított határidő meghosszabbítását kérte a járásbíróságtól, a nyomozó hatóság előterjesztésében szereplő azon indok alapján, hogy az orvos szakértői vélemény a megállapított határidőben nem készült el.
A járásbíróság az ügyész indítványát elutasította, mert álláspontja szerint a pótnyomozás elrendelésével az ügy nyomozási szakba került vissza. A nyomozási határidő ezért a nyomozás teljesítésére vonatkozó általános szabályok szerint alakul: a nyomozás határidejét a hatáskörrel rendelkező ügyész hosszabbítja meg.
A járásbíróság álláspontját – közelebbi indokolás nélkül – a Be. 157. §-ára, a Be. 171. §-ának (1) bekezdésére, a Be. 206. §-ának (3) bekezdésére és a rendelkezésekhez fűzött miniszteri indokolásra, végül a BKT 2/1973. számú állásfoglalásra alapította.
A járásbíróság végzése ellen bejelentett fellebbezés indokolása arra mutatott rá, hogy a pótnyomozásnak a tárgyaláson történt elrendelésével az ügy bírósági (tárgyalási) szakban maradt és nem került vissza nyomozási szakba, a pótnyomozás teljesítésének határidejét ez esetben a bíróságnak kell megállapítania.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az elsőfokú bírósági eljárásban két esetben kerülhet sor pótnyomozás elrendelésére:
1. A tárgyalás előkészítése során tartott előkészítő ülésen a Be. 171. §-ának (1) bekezdése alapján, ha a tényállás teljes felderítése érdekében további bizonyítási eszközöket kell felkutatni, vagy ha a szükséges bizonyítást a tárgyaláson csak jelentős nehézséggel lehetne felvenni, avagy ha az ügy adatai alapján arra lehet következtetni, hogy a további bizonyítás az eljárás megszüntetését eredményezheti.
2. Az elsőfokú bírósági tárgyaláson a Be. 206. §-ának (3) bekezdése alapján, ha a tényállás teljes felderítése érdekében a bíróság a bizonyítás kiegészítését rendeli el és a bizonyítást a Be. 206. §-ának (1) és (2) bekezdésében szabályozott módon (a tárgyalás elnapolásával, tárgyaláson kívüli bizonyítás felvételével) nem lehet kiegészíteni.
Az 1. pont alatt írt esetben a bírósági eljárásban nem került sor a vád ismertetésére, bizonyítás felvételére, az ügy tárgyalását a bíróság meg sem kezdi. A pótnyomozás elrendelésével ez esetben az ügy nyomozati szakaszba kerül vissza, ahol sor kerülhet a nyomozásra vonatkozó általános szabályok szerint megtehető valamennyi intézkedésre, akár az eljárás megszüntetésére is [Be. 171. § (1) bek.].
A 2. pont alatt írt esetben ellenben a bírósági eljárás eljutott a tárgyalás szakaszáig, a vádat a tárgyaláson már ismertették és rendszerint bizonyítást is vettek fel, a bíróság tehát a tárgyalást megkezdte.
A tárgyalást – annak megkezdése után – a Be. 196. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság az ügy befejezéséig lehetőleg nem szakítja meg. Ha az ügy terjedelme vagy egyéb okból szükséges, a tanács elnöke a megkezdett tárgyalást legfeljebb nyolc napra félbeszakíthatja, a bíróság pedig – a bizonyítás kiegészítése céljából vagy más fontos okból – a tárgyalást elnapolhatja. Az elnapolt tárgyalás a Be. 197. §-ának (1) bekezdése szerint folytatható.
Ezek a szabályok irányadók akkor is, amikor a bíróság a tárgyaláson a bizonyítás kiegészítése érdekében a Be. 206. §-ának (3) bekezdése alapján pótnyomozást rendel el. A tárgyalást a Be. 196. §-ának alkalmazásával a bizonyítás kiegészítése céljából elnapolja, majd a pótnyomozás teljesítése után a Be. 197. §-ának (1) bekezdése szerint folytatja. A pótnyomozásnak a tárgyaláson való elrendelése esetén az ügy továbbra is bírósági (tárgyalási) szakban marad, a tárgyalást az ügy befejezéséig folytatni kell. Ezzel van összefüggésben az a rendelkezés, hogy amennyiben a pótnyomozás során az eljárás felfüggesztése vagy megszüntetése válik szükségessé, ez iránt az ügyész a bíróságnak indítványt tesz [Be. 157. § (1) bek.].
Ennek megfelelően rendelkezik a BÜSZ 63. §-ának (2) bekezdése oly módon, hogy befejezettként azok az ügyek kezelendők, amelyekben előkészítő ülésen pótnyomozást rendeltek el. A tárgyaláson elrendelt pótnyomozás esetén az ügy a bíróságon folyamatban marad.
E szabályozás alól az eljárási törvény a bíróság elé állítás során tartott tárgyalásra vonatkozó rendelkezésekben tesz kivételt. A bíróság ugyanis az iratokat az ügyésznek visszaküldi, ha a tárgyaláson felvett bizonyítás eredményének megfelelően pótnyomozás szükséges, továbbá ha a bizonyítási eszközök nem állnak rendelkezésre és ezért a tárgyalás hat napon belül nem folytatható, illetőleg újabb elnapolás szükséges. A bíróság a tárgyalást nem napolja el, hanem az iratokat az ügyésznek visszaküldi [Be. 349. § (3) és (4) bek.]. A BÜSZ 63. §-ának (2) bekezdése szerint ilyen esetben az ügyésznek visszaküldött ügyet befejezettként kell kezelni.
A fentiekből következően az elsőfokú bíróság az ügyben tévesen értelmezte a Be. 157. §-ában a 171. §-ának (1) bekezdésében és a 206. §-ának (3) bekezdésében írt rendelkezéseket és tévesen hivatkozott az eljárási törvény miniszteri indokolásában foglaltakra. A Be. 156–157. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint ugyanis a tárgyaláson elrendelt pótnyomozás határidejét bíróság állapítja meg. A tárgyaláson elrendelt pótnyomozás esetén az ügy a bírósági tárgyalás szakaszában marad. Ebből következik, hogy a pótnyomozás határidejét is a bíróság hosszabbítja meg.
A kifejtettekre figyelemmel a megyei bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a pótnyomozás teljesítésére újabb határidőt állapított meg.
Végül megjegyzi a megyei bíróság, hogy az elsőfokú bíróság részéről a BTK. 2/1973. sz. állásfoglalásra hivatkozás is téves, mert az abban foglaltak kizáróan a bíróság elé állítás esetére vonatkoznak. (Győri Megyei Bíróság Bf. 586/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás