PK BH 1981/19
PK BH 1981/19
1981.01.01.
II. A költségek előzetes letétbe helyezésének megtagadása a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására nem ad okot [Pp. 130. §]
A felperes a járásbíróságon korábban folyamatban volt perben teljes hatályú elismerő nyilatkozattal az I. r. alperest magáénak ismerte el, így az I. r. alperest a felperes családi nevére anyakönyvezték.
A felperes keresetében az apaság vélelmét megtámadta. Az elsőfokú bíróság felhívta a felperest, hogy a kiskorú alperes részére kirendelendő ügygondnok költségeinek fedezésére helyezzen elnöki letétbe 800 forintot.
A felperes a felhívásnak nem tett eleget. Az elsőfokú bíróság végzésével a keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította, mert a kiskorú I. r. alperes részére kirendelendő ügygondnok díját a felperes nem előlegezte. Az ügygondnoki díj előlegezésére az állam nem kötelezhető, az I. r. alperes pedig képviselet hiányában „nem járhat el”.
Az eljárt bíróság első fokon jogerőre emelkedett végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Csjt. 87. §-a értelmében a szülő nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga vagy házastársa, egyenesági rokona avagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű félként szerepel, vagy amelynek tárgya a gyermek családi jogállásának megállapítása.
A Ptk. 225. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a szülő, a gyám, vagy a gondnok akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki. Az eseti gondnok ilyen ügyben törvényes képviselőként jár el. Ahhoz, hogy a perben az eseti gondnok képviselőként járhasson el, kirendelésének kifejezetten a per vitelére kell szólnia.
Abban az esetben pedig, ha ügygondnok kirendelésére kerül sor, ugyancsak törvénysértő a bíróság határozata.
A Pp. 84. §-ának (3) bekezdése szerint az igazságügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendelettel állapítja meg azoknak a pereknek a körét, amelyekben a felet – kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyaira, valamint a 85. § (1)–(3) bekezdésében foglalt feltételekre tekintet nélkül – teljes költségmentesség (tárgyi költségmentesség) vagy illetékmentesség illeti meg, illetőleg amelyekben a bíróság a fél részére ugyancsak kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyaira tekintett nélkül illetékfeljegyzési jogot engedélyezhet. E § (1) bekezdésének b) pontja alá eső költségeket tárgyi költségmentesség esetében az állam előlegezi, a rendelet azonban megállapíthatja, hogy a fél egyes költségeket költségmentessége ellenére is köteles előlegezni, illetőleg viselni.
A Pp. 84. §-a (1) bekezdés b) pontja alá eső költségek közé tartozik az ügygondnoki díj is. A 16/1976. (XII. 31.) IM számú rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a felek kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül teljesen költségmentesek [tárgyi költségmentesség, Pp. 84. § (3) bek.] az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perek.
A rendelet 3. §-ának (1) bekezdése azt tartalmazza, hogy tárgyi költségmentesség esetében a feleket – a Pp. 84. §-ában meghatározott kedvezmények teljes egészükben megilletik. Ilyen kedvezmény az is, hogy a Pp. 74. §-a alapján kirendelt ügygondnok díját az állam előlegezi, mivel az említett rendelet 3. §-ának (1) bekezdése alóli kivételeket felsoroló (2) és (3) bekezdés az ügygondnoki díjat nem említi.
A Pp. 84. §-ának (2) bekezdése alapján ugyanis csak személyes költségmentességben részesített felet lehet marasztalni ügygondnoki díj fizetésére. A „részesült” szó személyes költségmentességre utal. Tárgyi költségmentesség esetén azonban – mint az adott ügyben – nem a fél részesül költségmentességben, hanem maga az ügy költségmentes.
A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának eseteit a Pp. felsorolja. Ezek között olyan nem szerepel, hogy a költségek előzetes letétbe helyezésének megtagadása a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását vonhatná maga után.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot a per érdemi tárgyalására utasította. (P. törv. II. 20 679/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás