GK BH 1981/197
GK BH 1981/197
1981.05.01.
A szavatossági igényt akkor is kellő időben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a jogosult a hibát hiányosan vagy tévesen jelölte meg [Ptk. 308. § (2) bek.].
A felperes a telepére 3 vagonban érkezett 1173 db kettősméretű téglának MÁV kiszolgáltatás előtti kárjegyzőkönyvekkel bizonyított törése miatt az általa tartozatlanul fizetett ellenérték visszafizetésére kérte kötelezni az alperes szállítót. Az alperes elévülésre hivatkozással kérte a kereset elutasítását.
Az elsőfokú bíróság az alperest a kereset szerint marasztalta. Az ítélet indokolása szerint az alperes elévülési kifogása alaptalan, mert a felperes kellő időben jelentette be a minőségi kifogását, majd az alperes kívánságának megfelelően közvetlenül tárgyalt annak szállítójával. Ennek eredményeként került sor peren kívül szakértői bizonyításra, és adott árengedményt az eredeti szállító vállalat a felperesnek. Ez azonban a törött téglákra nem vonatkozott. A közös jegyzőkönyv ezzel kapcsolatban azt tartalmazza, hogy „… töréskárra nézve a szállító megbízottja úgy nyilatkozik, hogy a károkat a vállalat központja fogja elbírálni…”. A szállító azonban elvárható időn belül nem nyilatkozott, majd az április 10-én kelt, az alpereshez intézett levelében elévülés címén elutasította a követelést. Az elutasítást az alperes április 17-én továbbította a felperesnek. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes a követelését a teljesítéstől számított 6 hónapon belül menthető okból nem tudta érvényesíteni, ezért a Ptk. 308. §-ának (2) bekezdése alkalmazható volt. A teljesítéstől számított egy éven belül viszont a felperes benyújtotta a keresetét az alperes ellen, ezért az az elévülésre alappal nem hivatkozhat. A felperes szavatossági igénye jogos volt, s ezért az alperest a törött téglák ellenértékének a visszafizetésére kellett kötelezni.
Az első fokú ítélet ellen az alperes fellebbezett, és az ítélet megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását kérte. Megismételte elévülési kifogását arra hivatkozva, hogy a felperes a töréskárra vonatkozó követelését a teljesítéstől számított 6 hónapon belül nem jelentette be, az időben érkezett minőségi kifogása ugyanis csak a szállított téglák első osztályú minősítése ellen irányult. Az elévülés ezért a törötten érkezett téglák ellenértékének visszafizetésére irányuló követelést illetően bekövetkezett.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást a peres felek előadásának és a rendelkezésére álló bizonyítékoknak a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerinti mérlegelésével helytállóan állapította meg.
A bírósági gyakorlatban továbbra is érvényesül a Polgári Törvénykönyv módosítása folytán a XXXIX. számú PED-del hatályon kívül helyezett XXXI. számú PED b) pontjában kifejezett az az elv, amely szerint a szavatossági igényt a kifogásolt dolog minden olyan hibája miatt, amely a jogosult nyilatkozatában megjelölt kellékhiányt előidézte, még akkor is kellő időben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a jogosult a hibát tévesen vagy hiányosan jelölte meg. Nincs ugyanis jogszabályi rendelkezés vagy állásfoglalás, amely az említett bírói gyakorlattal ellentétes lenne, a hibás teljesítés folytán megbomlott értékegyensúly helyreállítása pedig lényeges társadalmi érdek, amelyet formális okokból nem lehet figyelmen kívül hagyni. A felperesnek a szeptember 18-i táviratában közölt nyilatkozata, amely szerint „az 1051, 1052 és 1057 számú fuvarlevelekkel érkezett I. o. kettősméretű, kevéslyukú tégla nem megfelelő, a cím rendelkezésére bocsátjuk..” az egész tételre – így a kiszolgáltatáskor már törött téglákra is – vonatkozó szavatossági igény bejelentésének minősül, amellyel a felperes nem késett el. Tekintettel arra, hogy az alperes a saját szállítójához utasította a felperest a kifogásával, az a szállítóval a minőséget illetően tárgyalásokat folytatott, s peren kívül szakértői bizonyításra is sor került, nyilvánvaló, hogy a felperes az előírt peren kívüli eljárás lefolytatása miatt menthető okból nem érvényesíthette hat hónapon belül a követelését az alperessel szemben. Ilyen körülmények között pedig az elsőfokú bíróság a Ptk. 308. §-ának (2) bekezdésében foglaltak indokolt alkalmazásával állapította meg az elévülés hiányát és marasztalta az alperest. Ezért az első fokú ítélet megváltoztatására nincs törvényes ok. (Legf. Bír. Gf. II. 30 036/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás