GK BH 1981/199
GK BH 1981/199
1981.05.01.
Ha a szállító arra vállal kötelezettséget, hogy a vásárlók által bejelentett jótállási igényeket a javító vállalatnál felmerülő vita esetén megvizsgálja és erre figyelemmel a szükséges intézkedéseket megteszi, az azok elmulasztásából származó jogkövetkezményeket másra nem hárítja át [5/1968. (I. 27.) PM sz. r. 4. § (1) bek. b) pont].
Az alperes a felperessel kötött szerződésben vállalta, hogy az abban megjelölt területeken a vásárlók által bejelentett jótállási igényeket kivizsgálja és a jogos igényeken alapuló javításokat elvégzi. Egy vásárló a felpereshez intézett levelében a bútoripari vállalat által gyártott szekrénysor minőségét kifogásolta. A felperes a vásárló lakásán a terméket megtekintette, és az akkor felvett jegyzőkönyvben megállapította, hogy a hibák szakszerű javítással elháríthatók. A vásárló ekkor a szekrénysor ajtajának cseréjét és a többi hiba kijavítását kérte. E jegyzőkönyvet a felperes megküldte az alperesnek, amelynek képviselője a vásárló lakásán megjelent. Az ez alkalommal felvett jegyzőkönyv is tartalmazza a hibákat, valamint a vásárló olyan nyilatkozatát, amely szerint a szekrénysor ajtajai meglazult csavarjainak kijavítását elfogadja, ragaszkodott azonban ahhoz, hogy a további hibák kijavítását, illetve az ajtók cseréjét a gyár végezze el, és hogy leértékelést nem fogad el. A bútor kijavítása nem történt meg, ezért a felperes arról értesítette a vásárlót, hogy kifogása alapján a bútort visszaveszi, és az ellenértéket visszafizeti. Ezt követően a felperes a szekrénysort a Bizományi Áruház útján 7650 Ft-ért értékesítette. A bútor eredeti ellenértéke 17 548 Ft volt. A felperes a keresetében a fenti árak közötti különbözet és a szállítással felmerült költség fejében 9271 Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes a bútor kijavításához szükséges alkatrészeket nem rendelte meg, a javítást elmulasztotta, ezért kellett a vásárló részére a vételárat visszafizetnie, aminek következtében őt a megjelölt kár érte.
Az alperes védekezésében arra hivatkozott, hogy az általa felvett jegyzőkönyvet 173 Ft összegű számlájával együtt megküldte, ennek ismeretében pedig a felperesnek kellett volna kellő időben a szükséges intézkedéseket megtennie. Szerződésszegést tehát nem követett el.
Az első fokú eljárás során a felperes elismerte, hogy az alperes által kiállított jegyzőkönyvet a számlához csatolva megkapta és hogy a leszámlázott 173 Ft összeget az alperesnek megfizette. Utóbb e nyilatkozatát visszavonta majd azt állította, hogy nem tud nyilatkozni abban a kérdésben, hogy a jegyzőkönyvet az alperes által állított időben megkapta-e vagy sem. Hivatkozott azonban arra, hogy az alperes javítási kötelezettsége a vásárló nyilatkozatától függetlenül fennállt, ennek elmulasztása miatt pedig köteles a kárát megfizetni.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az alperes szerződésszegést nem követett el, mert a vásárló az alperes által felajánlott javításhoz nem járult hozzá. Ezért a felek szerződése ebben a részében a Ptk. 399. §-ának a) pontjában foglaltak szerint lehetetlenült. Az alperes állításával szemben a felperes tagadta, hogy a lehetetlenülésről őt értesítette az alperes, aminek következtében az alperes kártérítési kötelezettsége az értesítés elmulasztásából eredő kárért fennállna. A felperesnek azonban ilyen címen sem keletkezett kára. Az alperes esetleges mulasztásával ugyanis nincs okozati összefüggésben az a körülmény, hogy a felperes a fogyasztó igényét saját elhatározásából kielégítette. Amennyiben ugyanis a felperes részéről a fogyasztó szavatossági igényének kielégítése helytálló volt, úgy a gyártó cég a felperesnek a perbeli követelést ki fogja fizetni. Ha pedig a felperes eljárása nem volt helyénvaló, úgy annak következményeit a Ptk. 340. §-ának (1) bekezdése alapján neki kell viselnie.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A fellebbezés nem alapos.
Arra helytállóan hivatkozott ugyan a felperes, hogy az alperessel kötött szerződés értelmében a bejelentett jótállási igényt az alperes köteles kivizsgálni és kielégíteni, a felek szerződésének részét alkotó „Eljárási és elszámolási rend” azonban többek között azt tartalmazza, hogy ha a termék hibájának jellegével vagy annak kijavításával kapcsolatban a vásárló és a javítóegység között vita merül fel, úgy ezt jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és további intézkedés céljából a felperesnek kell megküldeni. A vásárlónak a rendezés módjára vonatkozó igényét pedig a jegyzőkönyv alapján ugyancsak a felperes köteles kielégíteni, és erről a vásárlót, szükség esetén a javítóegységet is neki kell értesítenie. A perbeli esetben a vásárló azt is kijelentette, hogy a bútor kijavítását csak a gyártóműtől hajlandó elfogadni. Ennek figyelembevételével tehát a felperes volt köteles a jótállási igény rendezése érdekében a szükséges intézkedéseket kellő időben megtenni [5/1968. (I. 27.) PM sz. r. 4. § (1) bek. b) pont]. A felperes az első fokú eljárás során kifejezetten elismerte, hogy a vásárlónak a rendezési módra vonatkozó kérelmét tartalmazó jegyzőkönyvet az alperestől az általa állított időpontban megkapta. E nyilatkozatát utóbb visszavonta, de a korábbi elismerés miatt a felperesnek kellett volna bizonyítania azt, hogy az alperes által felvett jegyzőkönyvet mégsem kapta kellő időben kézhez. Ennek a bizonyítása azonban nem történt meg, az iratokhoz csatolt levelek ismeretében pedig egyébként is alaposan valószínűsíthető, hogy e jegyzőkönyv tartalmáról a felperesnek tudomása volt. Ennek következtében tehát neki kellett intézkednie a gyártómű által történő javítás érdekében, vagy amennyiben a vásárló ilyen irányú igénye alaptalan volt, úgy e tekintetben is neki kellett megtennie a szükséges intézkedéseket. A felperes ezt elmulasztotta, ezért követelése az alperessel szemben alaptalan. Az alperes a perbeli esetben nem volt köteles a gyártóműtől alkatrészt megrendelni, ennek elmulasztása tehát nem minősül jogellenesnek.
A fentiek következtében a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 30 824/1979 sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás