GK BH 1981/202
GK BH 1981/202
1981.05.01.
A vízmű nem tagadhatja meg a vízmérőnek az építési vállalatról a társasház tulajdonosára való átírását azon címen, hogy az ingatlannak a csatornarendszerbe való bekötése nem előírásszerű. Ennélfogva az átírásra irányuló szabályszerű bejelentés után csak a lakossági fogyasztásra megállapított vízdíjat számíthatja fel [Ptk. 387. §].
A felperes mint egy 12 lakásos társasház kivitelezője az 1978. január 13-án kelt jegyzőkönyvvel átadta a 605 173 számú vízmérőt a társasház közös képviselőjének, aki 1978. január 1-jétől vállalta az ingatlan tulajdonosai által elfogyasztott víz ellenértékének a megfizetését.
Az alperes a felperes 1978. január 27-én kelt levelével megkapta ugyanis az előbb említett jegyzőkönyvet, de mivel a felperes a társasház csatornáját csak 1978. szeptember hónap folyamán készítette el az engedélyben előírtaknak megfelelően, a vízmérő korábbi átírását megtagadta, a társasház tulajdonosai által 1978. szeptember 30-ig elfogyasztott 1152 köbméter víz díját 6,90 Ft/köbméter egységáron a felperesnek számlázta és 7948,80 Ft-ot beszedési megbízással vele szemben érvényesített.
Ebből az összegből az ingatlan tulajdonközössége 1,10 Ft/köbméter egységár alapulvételével 1267,20 Ft-ot a felperesnek megtérített.
A felperes keresete a különbözet visszafizetésére irányult.
Az alperes a kereset elutasítását kérte azzal, hogy a vízmérő átírására csak a szabályszerű csatornabekötés után kerülhetett sor.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint az alperes jogszerűen járt el, amikor az ingatlan csatornarendszerének a közcsatornába előírás szerint történt bekötéséig vállalati egységáron számlázta a víz ellenértékét a felperesnek. Így a vízdíj egységár különbözetéből adódó kárt – felróható magatartása folytán – a felperesnek kell viselnie [Ptk. 340. § (1) bek.].
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Nem tette vitássá az alperesnek azt a védekezését, amely szerint az ingatlan csatornarendszerének egy szakasza nem készült el az épület átadásáig. Ez a körülmény azonban – szerinte – nem jogosítja fel az alperest arra, hogy a társasház tulajdonosai által elfogyasztott víz ellenértékét a közületekre irányadó díjtétel figyelembevételével számolja el.
A fellebbezés alapos.
Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az alperes álláspontját elfogadva a felperesnek a vízdíjkülönbözet visszafizetésére irányuló keresetét elutasította.
A vízdíj az elfogyasztott víz ellenértéke (Ptk. 387. §). A vízművállalat által szolgáltatott víz árhatóságilag megállapított ellenértékét a vízmérő tulajdonosa köteles megfizetni. A vízmérő tulajdonosának személyében bekövetkezett változást a vízműnek figyelembe kell vennie.
A felperes, valamint a társasház közös képviselője a már többször említett jegyzőkönyvben rögzítette a vízmérő számát, állását, a mérő új tulajdonosának a megnevezését és azt, hogy a vízdíj mely időponttól terheli a mérő új tulajdonosát. Ilyen előzmények után az alperes jogosulatlanul járt el, amikor a vízmérő átírását megtagadta és a társasház tulajdonosai által fogyasztott víz ellenértékét a közületekre irányadó díjtétellel továbbra is a felperesnek számította fel. Nem fogadható el az alperesnek az a védekezése, amely szerint a vízmérő átírását a csatorna terv szerinti átépítésétől tette függővé, és amint – azt a tárgyaláson meghallgatott tanú vallotta – ezzel kívánta rászorítani a felperest a munka elvégzésére. Az alperes az esetben járt volna el helyesen, ha a csatorna tervtől eltérő kivitelezésére tekintettel nem járul hozzá az épület műszaki átadásához vagy a jogszerűen rendelkezésére álló más eszközzel kényszeríti rá a felperest a kifogásolt csatornaszakasz terv szerinti átépítésére. A közületekre megállapított vízdíjtétel alkalmazása – annak ellenére, hogy a vizet már magánszemély használja fel – azonban nem lehet a kívánt cél elérésének az eszköze.
Ezért az alperes a lakossági vízdíj mértékét meghaladóan beszedett 6681,60 Ft-ot köteles visszafizetni.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az első fokú ítéletet megváltoztatta és az alperest a keresetben megjelölt összeg visszafizetésére kötelezte. (Legf. Bír. Gf. III. 30 310/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás