GK BH 1981/205
GK BH 1981/205
1981.05.01.
Ha a küldeményt a feladáskor vagy útközben mérlegelték és a rendeltetési állomáson végzett utánmérlegelés hiányt mutat ki, ennek kártérítési következményei a fuvarozót terhelik. Ha viszont a címzett az utánmérlegelés vagy indokolt esetben a darabszámlálás kérését elmulasztja, később észlelt hiány miatt igényt általában nem érvényesíthet [3/1960. (V. 12.) KPM sz. r.-tel közzétett Vasúti Árufuvarozási Szabályzat (VÁSZ) 53. cikk 2. §].
A felek között létrejött szerződések feltételei alapján a II. r. alperes a felperes részére és az I. r. alperes is a II. r. alperes részére a feladással teljesített. A fuvarozás alatti kárveszélyt tehát a megrendelő felperes viselte. Az I. r. alperes – a II. r. alperes diszpozíciója alapján – a farostlemezeket hivatalos mérlegeléssel adta fel vasúti fuvarozásra, a kiszolgáltatáskor viszont a felperes, illetőleg a megbízottjaként eljáró fuvarozó vállalat nem kért a vasúttól ellenőrző mérlegelést, sem darabszámlálást. A tanácsi megbízott közreműködésével felvett jegyzőkönyv pedig hiányos és nem alkalmas a hiány keletkezési helyének és idejének a bizonyítására. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a felperesnek a kárát elsősorban a vasúti fuvarozóval szemben kellett volna érvényesítenie, mivel az alperesek a feladással teljesítettek, ezért a felperes keresetét mindkét alperessel szemben elutasította.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, az első fokú ítélet megváltoztatásával az alperesek valamelyikének a keresete szerinti marasztalását kérte. Nem vitatta, hogy a szerződés szerint az alperesek a feladással teljesítettek, de előadta, hogy az I. r. alperes nem járt el kellő gondossággal, mivel a feladáskor nem darabszámlálást, hanem hivatalos mérlegelést kért, holott a számlázás darabszám alapján történt. Azt a véleményét is kifejtette, hogy a vasúti hídmérlegek pontatlansága miatt a hivatalos mérlegelés adata megfelelő bizonyítékként nem értékelhető. Álláspontja szerint annak is az I. r. alperes terhére kell esnie, hogy nem zárt vagonban, hanem csak ponyvás, nyitott vagonban szállított, s ezáltal fokozott volt az útközi elveszés lehetősége. Véleménye szerint a rendeltetési vasútállomáson való utánmérlegelés eredménye nem lehetett volna bizonyíték arra, hogy a hiány az áru fuvarozásra való felvételétől annak kiszolgáltatásáig terjedő időben keletkezett.
A fellebbezés nem alapos.
Abban az esetben, ha a küldeményt a feladáskor vagy útközben mérlegelték, a hivatalos utánmérlegelés eredménye bizonyít a vasút ellen. Ha tehát a rendeltetési állomás utánmérlegelése alapján hiány állapítható meg, akkor bizonyított, hogy a hiány a fuvarozás tartama alatt keletkezett, ezért pedig a 3/1960. (V. 12.) KPM sz. rendelettel közzétett Vasúti Árufuvarozási Szabályzat (VÁSZ) 53. cikkének 2. §-a alapján a MÁV felelősséggel tartozik. A hiányzó 12 db farostlemez kb. 400 kg súlya olyan mértékű hiány, amely még a hídmérlegek esetleges pontatlansága esetén is észlelhető. Az ezzel ellentétes fellebbezési előadás tehát téves. A felperesnek, illetőleg a megbízottjának az áru kiszolgáltatásakor utánmérlegelést kellett volna kérnie.
Kétségtelenül helyes az, ha a feladó olyan mértékegységben jelöli meg a szállítmány mennyiségét, amilyen mértékegységben számlázni szokott. Más mértékegység alkalmazása esetén is mód van azonban arra, hogy az átvevő az esetleges hiányt bizonyítsa, de ehhez az kell, hogy a mennyiségi ellenőrzést a feladáskor alkalmazott mértékegység szerint végezze. A felperes, illetőleg a megbízottja azonban a kiszolgáltatáskor sem hivatalos mérlegelést, sem darabszámmegállapítást nem kért, ezért nem tudta bizonyítani a hiány tényét, illetőleg azt, hogy a hiány már a kiszolgáltatáskor fennállt és nem a felperes érdekkörében keletkezett. Ezért sem az I. r., sem a II. r. alperessel szemben igényt sikerrel nem érvényesíthet. Ennélfogva a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 30 413/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás