MK BH 1981/213
MK BH 1981/213
1981.05.01.
I. Fogyasztási szövetkezet tagjának a szövetkezettel kötött, a polgári jog szabályozása alá tartozó szerződéséből eredő vitája nem minősül tagsági vitának [1971. évi 35. sz. tvr. 12. §; 47/1971. (XII. 28.) Korm. sz. r. 9. §; Pp. 349. § (2) bek.].
II. Annak elhatárolása szempontjából, hogy a felek jogvitájának eldöntése az általános hatáskörű vagy a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik-e, a viszontkeresettel érvényesíteni kívánt jellegének nincs jelentősége [Pp. 147. § (1) bek.].
Az alperes a felperes fogyasztási szövetkezet keretén belül alakult zöldségtermelő szakcsoport tagja és elnöke, 1979. augusztus 31-ig a felperesnek havi 600 forint alapbérrel munkaviszonyban álló alkalmazottja is volt.
A felperes a járásbírósághoz benyújtott fizetési meghagyás kibocsátás iránti kérelmében az alperest szerves trágya és salátapalánták vételára, valamint fuvareszköz igénybevétele fejében 4185,94 forint megfizetésére kérte kötelezni.
A járásbíróságnak a kérelemnek megfelelő tartalommal kibocsátott fizetési meghagyása ellen az alperes ellentmondással élt. Arra hivatkozott, hogy 25 000 db salátapalánta értékesítésére a felperessel szerződést kötött, a felperes azonban ennek a mennyiségnek csak egy részét volt hajlandó átvenni. Ebből eredően 18 682 forint kára keletkezett, tehát ilyen összegű követelése van a felperessel szemben. Ezenkívül túlmunkáért járó díjazás és napidíj címén még 2976 forint jár a részére a felperestől.
A per tárgyalásán a felperes a kereseti követelésének összegét leszállította 3585,94 forintra, az alperes pedig viszontkeresetet támasztott 28 438 forint megfizetése iránt, amely összeg a salátapalánta átvételének megtagadásával kapcsolatos 18 682 forint kárából, továbbá 1977 és 1978 évekre járó célprémiumok, valamint napidíj és túlmunkadíjazás címén támasztott követeléséből tevődik össze.
Ezután a járásbíróság végzést hozott, amelyben hatáskörének hiányát megállapítva a Pp. 129. §-ának (1) bekezdésére utalva elrendelte a felperes keresetének és az alperes viszontkeresetének a szövetkezeti döntőbizottsághoz való áttételét.
A szövetkezeti döntőbizottság határozatával a felperest a salátapalántákra kötött szerződés megszegésére alapított követelés 1/3 részének, az alperest pedig a felperes által követelt 3585,94 forint megfizetésére kötelezte. Az alperes prémium és útiköltség iránti igénye tekintetében a hatásköre hiányát állapította meg.
A szövetkezeti döntőbizottság határozata ellen mindkét fél keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz. A felperes a keresetlevelében az alperessel kötött szerződés érvénytelenségére hivatkozott az alperes pedig kérte a felperest a szerződés nem teljesítéséből származó kára megfizetésére kötelezni.
A munkaügyi bíróság végzésében szintén hatáskörének hiányát állapította meg. A szövetkezeti döntőbizottság határozatát a felperes követelése és az alperes kárigénye felől rendelkező részében hatályon kívül helyezte és elrendelte az iratoknak a Legfelsőbb Bírósághoz való felterjesztését az ügyben eljáró bíróság kijelölése céljából.
A munkaügyi bíróság a végzésének indokolásában megállapította, hogy a per tárgya mezőgazdasági terményértékesítési szerződésből származó követelés, az ezzel összefüggésben keletkezett jogvita eldöntése pedig nem a munkaügyi bíróság, hanem a járásbíróság hatáskörébe tartozik.
A munkaügyi bíróság helytállóan állapította meg a hatáskörének hiányát.
Annak eldöntésénél, hogy az adott jogvita eldöntése az általános hatáskörű járásbíróság vagy pedig a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik-e, a kereseti kérelem az irányadó.
A felperes a kereseti kérelmében szerves trágya és salátapalánták vételára, valamint fuvarszolgáltatásért járó díj megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
A felperes követelése tehát polgári jogi alapú igény.
Tény, hogy az alperes tagja a felperes szövetkezetnek. A tagsági vita eldöntése pedig a fogyasztási értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló 1971. évi 35. számú tvr. (Ftvr.) 12. §-a szerint a szövetkezeti döntőbizottság hatáskörébe tartozik, amelynek határozata ellen a módosított Pp. 349. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkaügyi bírósághoz lehet keresettel fordulni.
A tagsági vita fogalmát közelebbről az Ftvr. végrehajtására kiadott 47/1971. (XII. 28.) Korm. számú rendelet 9. §-a határozza meg. Eszerint tagsági vita a tagsági jogviszonyból eredő jogokkal és kötelességekkel kapcsolatos vita. A tagnak a szövetkezettel kötött ügyleteiből eredő vita akkor minősül tagsági vitának, ha az igény a taggal külön kötött tagsági megállapodáson (pl. tagsági kölcsön) alapul. Tehát csak a tagsági viszonyra jellemző és az e minőségből adódó jogokkal és kötelességekkel összefüggésben felmerült vita minősíthető tagsági vitának.
Az előzőekből következik, hogy a felek között a keresettel érvényesített követelés tekintetében fennálló vita nem tekinthető tagsági vitának, annak eldöntése nem a munkaügyi bíróság, hanem a járásbíróság hatáskörébe tartozik.
A hatásköri elhatárolás szempontjából a viszontkeresettel érvényesített követelés jellegének nincs jelentősége, mert a Pp. 147. §-ának (1) bekezdése szerint viszontkeresetnek akkor van helye, ha az azzal érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból ered, vagy ha a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas. A per eddigi adatai alapján az látszik valószínűnek, hogy az alperes követelésének túlnyomó része a felperes követelésének alapjául szolgáló jogviszonnyal azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból ered, tehát annak elbírálása is a járásbíróság hatáskörébe tartozik. A viszontkeresettel érvényesített követelés további része pedig az alperesnek a felperessel szemben fennállott munkaviszonyából származik, ennélfogva a követelés e része viszontkeresetként a jelen perben nem érvényesíthető. (Mpk. I. 10 281/1980 sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás