BK BH 1981/216
BK BH 1981/216
1981.06.01.
Ha a gépjárművezető terhelt a foglalkozásából adódó lehetőség felhasználásával szándékos vagyon elleni bűncselekményeket valósít meg: nem járművezetéstől eltiltásnak, hanem a gépjármű-vezetői foglalkozástól eltiltásnak van helye [Btk. 56. § b) pont, 58. § (1) bek., 317. §].
Az eljárt bíróságok a terhelt bűnösségét 2 rb. kisebb értékre elkövetett lopás vétségében, folytatólagosan kisebb értékre elkövetett sikkasztás vétségében, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében és folytatólagosan, részben társtettesként elkövetett hűtlen kezelés vétségében állapította meg, s halmazati büntetésül 1 évi – börtönben letöltendő – szabadságvesztésre és a járművezetéstől 3 évi eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt a vállalatnál gépkocsivezetőként dolgozott. A terhelt részben a magánszemélyek részére végzett fuvarozások, részben pedig az állami vállalatok megbízásából végzett áruszállítás során a rábízott különböző építési anyagokat folyamatosan eltulajdonította és azokat a telkére szállította a tehergépkocsi jogtalan igénybevétele során. A terhelt által okozott kár megtérült.
Az eljárt bíróságok határozatai ellen a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés helyett a gépjárművezetői foglalkozástól eltiltás kiszabása végett emelt törvényességi óvás alapos.
Az eljárt bíróságok ítéletének a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetést kiszabó rendelkezése törvénysértő.
A Btk. 58. §-a (1) bekezdésének II. fordulata alapján alkalmazható mellékbüntetés célja a jelentős társadalmi veszélyességű bűnözés visszaszorítása, illetve annak megakadályozása, hogy az elkövető gépjármű felhasználásával újból elkövethessen ilyen jellegű bűncselekményeket.
A járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazásának törvényi előfeltétele, hogy az elkövető több bűncselekmény elkövetéséhez használjon járművet. Önmagában véve az a tény azonban, hogy az elkövető az általa vezetett gépjárművel közlekedik, amikor bűncselekményt követ el, ezt a feltételt nem valósítja meg. A jármű használata és a bűncselekmények elkövetése között olyan tényleges kapcsolatnak kell fennállnia, mely abból adódik, hogy a jármű használata a bűncselekmény elkövetési tevékenységének megkönnyítését – és nem más cél megvalósítását – szolgálja. A mozgó („gépesített”) bűnözésnek éppen az a jellegzetessége, hogy a bűncselekményeket ily módon elkövető kifejezetten azért veszi igénybe a járművet, hogy ezáltal az elkövetés helyszínét gyorsabban megközelíthesse, nagyobb mennyiségű ingóságot, minél rövidebb idő alatt mozgathasson, rövid időn belül nagy területet bejárhasson, gyorsabban menekülhessen stb., összegezve: a bűncselekményt minél könnyebben követhesse el.
A jármű használata és a megvalósított bűncselekmény közötti pusztán formális kapcsolat (tehát amikor az elkövető más céllal használja a járművet és ennek során követ el bűncselekményt) nem elegendő annak megállapításához, hogy az elkövető „járművet használ a bűncselekmény elkövetéséhez”. Az adott esetben pedig éppen az utóbbi, tehát formális kapcsolatról van szó.
A terhelt a vállalati tehergépkocsit a rábízott munka elvégzéséhez, annak eszközeként használta. Munkáját beosztásából adódóan másként nem is végezhette. Az ennek során elkövetett bűncselekmény és a munkaeszközként használt gépkocsi használata között nincs meg az a tényleges tartalmi kapcsolat, amely – a kifejtettek szerint – alapul szolgálhatna a járművezetéstől eltiltás alkalmazásához.
A tehergépkocsi-vezető foglalkozású és szakképzettségű terhelt a munkája végzése során biztosított lehetőség kihasználásával a szándékos bűncselekmények sorozatát követte el: a rábízott árut rendszeresen megdézsmálta, a szállíttatók bizalmával visszaélve az építési anyagok egy részét saját telkére szállította s ezenfelül a szállító járművet rendszeresen saját érdekében használta. Minthogy a foglalkozás által adott lehetőség felhasználásával történt a szándékos bűncselekmények megvalósítása, és fennáll annak a veszélye, hogy a gépkocsi-vezetői foglalkozás gyakorlása a jövőben is hasonló bűncselekmények megvalósításához vezethet, a visszatartás érdekében a Btk. 56. §-ának b) pontja alapján meghatározott ideig a gépkocsi-vezetői foglalkozástól eltiltás kimondása indokolt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az eljárt bíróságok ítéletének a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetést kiszabó rendelkezése törvénysértő, ezért az ítéleteket e részükben hatályon kívül helyezte és a terheltet mellékbüntetésül a gépjármű-vezetői foglalkozástól 3 évre eltiltotta. (B. törv. III. 1116/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás