PK BH 1981/237
PK BH 1981/237
1981.06.01.
A közjegyzőnek a hagyaték átadása tekintetében a tényállást akkor is hivatalból kell megállapítania, ha a hagyatékot tárgyalás kitűzése nélkül adja át [6/1958. (VII. 4.) IM sz. r. 50. §, 64. § (6) bek.].
Az 1948. február 15. napjával holttá nyilvánított néhai K. I. volt j.-i lakos örökhagyó után végintézkedés nem maradt. A törvényes öröklés rendje szerint az örökhagyó állagörököse három gyermeke, K. J., K. V. és M. M.-né K. F., a haszonélvezeti jog örököse túlélő házastársa, K. I.-né Cs. F.
A hagyatéki leltár szerint az örökhagyó hagyatéka a 4/703. sz. tsz. különlapon nyilvántartott 6753 négyzetméter területű 23,46 aranykorona értékű ingatlan volt. A becsatolt tulajdonilap-másolat azonban nem erre az ingatlanra vonatkozott, hanem 4/705. sz. tsz. különlapon nyilvántartott 8556 négyzetméter területű, 12,59 aranykorona értékű ingatlanra. Ennek tulajdonosa a tulajdonilap-másolat szerint K. I., aki nős Sz. M.-val.
Az állami közjegyző – tárgyalás kitűzése nélkül – hagyatékátadó végzést hozott. Ebben az örökhagyó hagyatékaként adta át az örökösöknek a 4/705. sz. tsz. különlapon nyilvántartott, a B.-i Mezőgazdasági Termelőszövetkezet használatában álló szántóingatlant. A hagyatéki leltárban feltüntetett ingatlan átadását mellőzte.
A hagyatékátadó végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A 6/1958. (VII. 4.) IM sz. rendelet (He.) 50. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a hagyatéki eljárásban a hagyaték átadása kérdésében a tényállást hivatalból kell megállapítani. E ténymegállapítási kötelezettség körébe tartozik – többek között – annak tisztázása is, hogy mi tartozik az örökhagyó hagyatékához. A közjegyzőt ez a kötelezettség abban az esetben is terheli, ha a hagyatékot tárgyalás kitűzése nélkül adja át. A He. 64. §-ának (6) bekezdése ugyanakkor akként rendelkezik, hogy ha az ingatlan tulajdonosaként az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett személynek az örökhagyóval való azonossága kétséges, az ingatlan csak akkor vehető fel a hagyatékba, ha a közjegyző az azonosságot megállapítja.
Az ügyben eljárt közjegyző a ténymegállapítási kötelezettségének nem tett eleget. A leltár és a csatolt tulajdoni lap egybevetéséből észlelnie kellett volna, hogy a bejegyzések két különböző ingatlanra vonatkoznak, továbbá hogy a tulajdoni lap szerinti – az örökhagyóval névazonos – tulajdonosnak nem az örökhagyó özvegye a házastársa. További vizsgálódás nélkül tehát az egyik ingatlant nem rekeszthette volna ki a hagyatékból, a másikat pedig nem vehette volna fel hagyatékként.
A közjegyző akkor járt volna el helyesen, ha a leltározott ingatlan tekintetében ellenőrzi a leltár helyességét, továbbá – a leltár esetleges kiegészítése érdekében – a tulajdoni lapon feltüntetett K. I.-nek ellenőrzi az örökhagyóval való azonosságát. A leltár helyessége az abban feltüntetett ingatlan tulajdoni lapjának beszerzésével lett volna tisztázható, az azonosság pedig az illetékes szakigazgatási szerv és a földhivatal megkeresésével, az eredeti földnyilvántartási iratok esetleges beszerzése mellett.
Mulasztása következtében a közjegyző olyan ingatlant adott át az örökösöknek, amelynek a hagyatékhoz tartozása a jelenlegi adatok alapján nem állapítható meg. Ugyanakkor megalapozatlanul mellőzte a leltárban szereplő ingatlan átadását. Ez ugyanis a földhivatal által a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése után kiállított hiteles tulajdonilap-másolat szerint az örökhagyó tulajdona volt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős hagyatékátadó végzést a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 21 459/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás