GK BH 1981/243
GK BH 1981/243
1981.06.01.
A kötelezett nem mentesül a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei alól azon az alapon, hogy a jogosult a létesítményt a szerződésben előírt határidőben való teljesítés esetén – esetleg neki felróható okból – sem tudta volna használatba venni [Ptk. 298. §, 303. § (3) bek.].
A felperes az I. r. alperessel 4 008 800 Ft értékű gáztüzelésű kazántelep létesítésére, az I. r. alperes pedig a II. r. alperessel a kazántelep működéséhez szükséges 1 db 402 000 Ft értékű földgázégő gyártására kötött vállalkozási szerződést.
A felperes és az I. r. alperes szerződése értelmében a felperes volt köteles biztosítani a berendezések kipróbálásához szükséges gázenergiát. A II. r. alperes 2 hónapos késedelemmel készítette el a gázégőt. Ezt beszerelték, de a „beüzemelés” az égő hibája miatt sikertelen volt. Ezért a II. r. alperes az égőn módosításokat végzett és azt végül is ezután adta át az I. r. alperesnek.
A felperes a fenti késedelem miatt eredetileg az I. r. alperessel szemben maximális mértékű, 214 222 Ft összegű kötbért érvényesített, majd keresetét leszállította a gázfogadó állomás üzembe helyezésétől a módosított TÜKI-égő beszerelésének időpontjáig tartó 125 napos késedelem miatti 127 225 Ft kötbérre, beismerve, hogy az ezt megelőző, illetve követő időben jogosulti késedelemben volt.
Az I. r. alperes védekezésében arra hivatkozott, hogy a felperes volt késedelemben annak folytán, hogy a szükséges, megfelelő nyomású gázenergiát nem biztosította, és ezért a berendezés kipróbálására akkor sem kerülhetett volna sor, ha a gázégők leszállítása, beszerelése időben megtörtént volna. Beszámítási kifogást terjesztett elő közbenső szolgáltatás késedelme miatt kötbér, továbbá díjkövetelése iránt, ezenkívül a II. r. alperestől a gázégő késedelmes leszállítása miatt 32 160 Ft összegű kötbér megfizetését követelte.
A II. r. alperes nem vitatta a késedelmét. Arra hivatkozott, hogy miután a beszabályozáshoz szükséges gáznyomást a felperes csak 1976 októberétől biztosította, végeredményben nem az ő késedelme okozta az egész létesítmény befejezésének a késedelmét. Az I. r. alperessel szemben a beszabályozási költségek erejéig beszámítási kifogást támasztott.
Az elsőfokú bíróság a szakértői bizonyítás adatai figyelembevételével hozta meg ítéletét, melyben elutasította az I. r. illetve a II. r. alperes ellen támasztott kereseteket.
A bíróság megállapította, hogy a felperes kötbérkeresete azért alaptalan, mert jogosulti késedelemben volt annak folytán, hogy a berendezések kipróbálásához, üzembe helyezéséhez szükséges megfelelő nyomású gázt csak 1976. október elején biztosította. Megfelelő nyomású gáz hiányában pedig a beszabályozást akkor sem lehetett volna elvégezni, illetve a berendezést üzemeltetni, ha a teljesítés időben megtörtént volna. Miután a jogosulti késedelem 1979. szeptember 29-ig állott fenn, a felperes kötbérigénye alaptalan.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság helytelenül állapította meg a jogosulti késedelmet. Tény, hogy a felperes által megjelölt időpontig az I. r. alperes a felperessel szemben, a II. r. alperes pedig az I. r. alperessel szemben késedelemben volt a szerződés tárgyát képező szolgáltatás teljesítésével. 1976. szeptember 29-ig nem készült el az a berendezés, illetve készülék, amelyet a felperes által biztosítandó energiával kellett volna kipróbálni majd üzemeltetni.
A Ptk. 303. §-ának (3) bekezdése értelmében a jogosult egyidejű késedelme kizárja a kötelezett késedelmét. Ez a jogszabály a bírói gyakorlatban úgy érvényesül, hogy amennyiben a megrendelő a vállalkozási szolgáltatás teljesítésének előfeltételét képező – rendszerint a közbenső intézkedés tárgykörébe tartozó – kötelezettségeinek nem tesz eleget, a közbenső intézkedés teljesítéséig, tehát arra az időtartamra, amíg az ő késedelme akadályozza, vagy esetleg kizárja a kötelezett teljesítését, a kötelezett felelőssége nem állapítható meg, illetőleg a jogosulti késedelem időtartamát le kell vonni a kötelezett késedelmének az időtartamából.
A kötelezett késedelmét azonban nem teszi meg nem történtté, ha a megrendelő a kipróbálás, a működtetés feltételeivel nem rendelkezik. Addig az időpontig tehát, ameddig a vállalkozó a szerződésben meghatározott szolgáltatást rendeltetésszerű használatra, az adott esetben kipróbálásra, működtetésre alkalmas állapotban nem teljesíti, késedelme arra tekintet nélkül fennáll, hogy a megrendelőnél a szolgáltatás használatba vételének a feltételei fennállanak-e. Az elsőfokú bíróság ezért tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a megfelelő nyomású gáz biztosításának a hiánya olyan jogosulti késedelemnek minősül, amely kizárja az alperesek késedelmét, és ezért azok felelőssége nem állapítható meg.
Mivel az elsőfokú bíróság a fentiek szerint téves jogi álláspontra helyezkedve bírálta el az ügyet, ennek a következménye az, hogy nem vizsgálta külön-külön a felperessel jogviszonyban álló I. r., illetve a főkötelezettel jogviszonyban álló II. r. alperes felelősségét, valamint a beszámítási kifogásokat. Az ezekben a kérdésekben történő döntéshez szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, ezért a Legfelsőbb Bíróság a fenti iránymutatás alapján az első fokú ítélet teljes terjedelmében történő hatályon kívül helyezése mellett a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján az ügy újabb tárgyalását és újabb határozat meghozatalát rendelte el. Az új eljárás során a felek szerződésszegéseit külön-külön kell megvizsgálni, hiszen a perbeli ügyben két önálló jogviszonyról és önálló keresetekről, beszámítási kifogásokról van szó. (Legf. Bír. Gf. V. 31 250/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás