GK BH 1981/244
GK BH 1981/244
1981.06.01.
A jótállási javításra köteles közreműködő mulasztásáért a felelősség a főkötelezettet terheli [Ptk. 315. §].
A felek között szállítási szerződés alapján az alperes 1978. február 23. napján a felperesnek egy db Fiat-Allis 65. típusú grădert szállított. Az alperes a szerződés megkötésekor jótállási csekkfüzetet adott át a felperesnek, amelyben a II. r. beavatkozót jelölte meg a jótállási munkálatok elvégzésére. A gép 278 üzemóra teljesítése után, 1978. május 3. napján leállt, mert több alkatrésze meghibásodott. Erről a felperes még ugyanaznap a II. r. beavatkozót géptáviratban értesítette. A szerelők 1978. május 19. napján megjelentek, megkísérelték a javítás elvégzését, a hiba kijavításához szükséges alkatrésszel azonban nem rendelkeztek. Mint később kiderült, a kúpfogas-tányérkerék meghibásodása miatt a külföldi szállítótól kellett az alkatrészt beszerezni. Ez az alkatrész 1978. július 31. napján beérkezett, a javítás pedig 1978. augusztus 11. napján befejeződött. A felperesnél 79 munkanap esett ki a termelésből, és emiatt 153 000 Ft kára keletkezett. A felperes keresetében e kárösszeg megfizetésére kérte az alperes kötelezését.
Az alperes vitatta a jogalapot és arra hivatkozott, hogy úgy járt el, ahogy az tőle elvárható; a jótállási javításon túlmenően, kártérítési felelősséggel nem tartozik. Az alperes kérelmére a bizományos I. r. beavatkozóként, a jótállást teljesítő szervizvállalat pedig II. r. beavatkozóként a perbe beavatkoztak.
Az elsőfokú bíróság vizsgálta a felek, illetőleg a beavatkozók tevékenységét és ennek során megállapította, hogy a folyamatos alkatrészszállítások csak 1978. november és december havában kezdődtek meg, és lényegében egy éven keresztül a szerviz-szolgáltatás sem került megszervezésre. Az eseti meghibásodásoknál soron kívül kellett alkatrészeket beszerezni, szükség szerint légifuvar igénybevételével.
Az elsőfokú bíróság 153 000 Ft megfizetésére kötelezte az alperest. Az ítélet indokolása szerint külkereskedelmi szerződés létrehozását célzó alperesi megbízással egyidejűleg az I. r. beavatkozó megbízást kapott tőle a jótállási szolgálat megszervezésére, valamint konszignációs tartalékalkatrész-raktár felállítására is. Később ez utóbbiakra vonatkozó szerződések a külföldi eladó és az I. r. beavatkozó mint bizományos, és a II. r. beavatkozó mint a jótállási javításokat ellátó megbízó között jöttek létre. Az összegszerűséggel kapcsolatban az alperes mind a kiszámítási mód, mind annak összegszerűsége tekintetében elismerő nyilatkozatot tett, és ezért e vonatkozásban nem kellett bizonyítást lefolytatni.
Az alperes az ítélet ellen fellebbezett.
A fellebbezés nem alapos.
Az alperes és az I. r. beavatkozó között 1977. május 25. és 1977. augusztus 16. napján két bizományi szerződés jött létre, egyrészt a gép behozatalára, másrészt a géphez szükséges alkatrészek beszerzését célzó külkereskedelmi szerződés létrehozására. Az alperes azonban a későbbiek során nem vállalta a jótállási javítás lebonyolítását és a tartalékalkatrész-raktár létesítését, ezért a II. r. beavatkozó megbízása folytán ugyancsak bizományi szerződés jött létre a beavatkozók között 1978. június 13. napján egyrészt a konszignációs raktár létesítésére és fenntartására, az ezzel kapcsolatos külkereskedelmi tevékenység végzésére, illetőleg a szervizszerződés megkötésére és a szervizzel kapcsolatos külkereskedelmi tevékenységre. A gép meghibásodásának időpontjában az alperes által átadott jótállási csekkfüzet ellenére, a jótállásra kötelezett teljesítése nem is volt szerződésileg biztosítva, a II. r. beavatkozó a jótállási kötelezettség teljesítését megkezdte ugyan, de alkatrész hiányában azt sikerrel befejezni csak 1978. augusztus 11. napján tudta.
Az alperes lett volna köteles saját személyében a jótállás teljesítéséről gondoskodni. E tevékenységet vállalni is kívánta, mert ezért bízta meg az I. r. beavatkozót a külkereskedelmi szerződések e vonatkozásában való létrehozására. Végül azonban ez a külkereskedelmi szerződés nem az alperes megbízása, hanem a II. r. beavatkozó megbízása alapján jött létre, mind a szerviz- mind a konszignációs raktár vonatkozásában.
Mindezekből következik, hogy az alperest mulasztás terhelte, mert a jótállási javítást és alkatrész-ellátást a felperessel kötött szállítási szerződés teljesítésének időpontjában még meg sem szervezte, egyébként a jótállási javításokat vállaló II. r. beavatkozóval semmiféle szerződéses kapcsolatot nem létesített. Az a körülmény, hogy a szerződés teljesítésekor jótállási csekkfüzetet adott át a felperesnek, amelyben a jótállási kötelezettsége teljesítésére a II. r. beavatkozót jelölte meg, az alperest terhelő kártérítési kötelezettség szempontjából azzal járt, hogy a II. r. beavatkozó tevékenységéért, illetve mulasztásáért az alperes a Ptk. 315. §-ának rendelkezése alapján felelősséggel tartozik.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint – az indokolásnak a fellebbezés előterjesztése folytán szükségessé vált kiegészítésével, illetőleg részbeni megváltoztatásával – helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 30 210/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás