GK BH 1981/248
GK BH 1981/248
1981.06.01.
Biztosítási szerződés tartalmának megállapítása szempontjából a gyümölcsös korábbi terméshozamára vonatkozó adatok közlésének időpontja nem hagyható figyelmen kívül [Ptk. 536. §, 540. § (1) bek.].
A felek között létrejött növénybiztosítási szerződésben az alperes egyebek közt a felperes cseresznye- és meggyültetvényében keletkezett fagykárok megtérítését is vállalta. A gyümölcsös az 1976. évben fordult termőre. A szerződési feltételek szerint: ha a tárgyévet megelőzően nincs „ténytermés” (valóságos termés), biztosított hozamként a járási stb. termésátlagot kell figyelembe venni. Mivel a felperesnek az 1976. év előtt ténytermése nem volt, az 1976. évi termését pedig a fagy jelentős mértékben károsította, a felek az irreális eredmény elkerülése végett úgy állapodtak meg, hogy az 1976. évi biztosított hozamot nem a járási átlag szerint, hanem a felperes által tervezett hozam alapján állapítják meg.
A biztosítási szerződés feltételeit 1977. január 1-jei hatállyal, függelékkel módosították. E függelék szerint a feltételek B–4/d pontjának első bekezdése kiegészült azzal, hogy ha nincs három évre visszamenő adat, a meglévő két év alapján számított átlaghozamot, ennek hiányában az egyéves ténytermés egy hektárra eső mennyiségét kell közölni. A feltételek B–4/d pontjának harmadik bekezdése helyébe pedig az a rendelkezés került, hogy azoknál a növényeknél, amelyeket a felperes a biztosítási tárgyévet megelőzően még nem termesztett, ténytermés hiányában a tervezett hozamot kell biztosított hozamként figyelembe venni.
A felperes az 1977. évre a tervezett hozam figyelembevételével számította ki a díjalapot, és a keresetében az 1977. április 20-án és 21-én bekövetkezett fagykára fejében további 729 000 Ft biztosítási összeg megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mivel az csak a feltételek B–4/d pontja első bekezdésének kiegészített rendelkezését alapul véve fizetett kártérítést.
Az alperes a módosított szerződési feltételekre hivatkozva a kereset elutasítását kérte, mert szerinte az 1977. évi kockázatvállalás szempontjából a gyümölcsös 1976. évi termésmennyiségét kell figyelembe venni.
Az első fokon eljárt megyei bíróság az alperes védekezését elfogadta és a felperes keresetét elutasította.
A felperes az ítéletet megfellebbezte.
A Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet részben megváltoztatta, és az alperest 557 685 Ft és ez után az összeg után 1977. november hó 1. napjától járó kamat megfizetésére kötelezte. Álláspontja szerint a felek 1976. évi megállapodását, amely a tervezett terméshozamra vonatkozott, az 1977. évi kárrendezés szempontjából nem lehet irányadónak tekinteni, az alperes tehát a felperes által az 1977. évre vonatkozóan közölt adatok alapján köteles a biztosítási összeget fizetni. Ebből azonban a bíróság levonta a biztosított hazámnak magasabb értékben történt megállapítása folytán az alperest megillető 171 315 Ft biztosítási díjkülönbözetet, és ennek megfelelően állapította meg a marasztalás összegét.
A másodfokú ítélet ellen – az első fokú ítéletre is kiterjedően – emelt törvényességi óvás alapos.
Annak az eldöntéséhez, hogy a módosított szerződés alapján az 1977. évi adatközlésbe a felperes az 1976. évi ténytermést, vagy az 1977. évre tervezett terméshozamot volt-e köteles beállítani, elengedhetetlen annak az ismerete, hogy a gyümölcsösnek volt-e az 1976. évben figyelembe vehető ténytermése. Ebből a szempontból közömbös, hogy az 1976. évben a felek eltértek a járási átlagtól, mert csak a tényleges állapotnak lehet jelentősége. Az, hogy az 1976. évben fagykár volt, nem adhat feltétlenül alapot a ténytermés hiányának megállapítására. Adatok vannak a perben arra, hogy az alperes az 1977. évi díjszámítás alapjának az 1976. évi termés értékének és az azt ért fagykár miatt kifizetett kártérítésnek együttes összegét tekintette, a két részösszeg egymáshoz viszonyított aránya azonban felderítetlen maradt.
Önmagában a fentiek megállapítása sem elegendő annak az eldöntéséhez, hogy a biztosítási díjra és a kár esetén fizetendő biztosítási összegre vonatkozóan mi volt az 1977. évi biztosítási szerződés tartalma (Ptk. 536. §). Ebből a szempontból az sem közömbös, hogy a felperes a terméshozamra vonatkozó adatokat a kár bekövetkezte előtt vagy azt követően közölte az alperessel [Ptk. 540. § (1) bek.].
A felperes azt állította, hogy a közölt adatokat 1977. március végén, illetőleg április elején az alperes megbízottjával együtt állította össze, és az adatközlő lapot akkor az alperes megbízottja személyesen vitte el. Ezt az alperes a perben tagadta, mert állítása szerint az adatközlés 1977. június 10-én érkezett meg hozzá. Nem történt meg a perben az ellentétes tényállítások tisztázása, pedig lehetséges, hogy a kár már az adatközlés előtt bekövetkezett. Abban az esetben ugyanis, ha a keltezés nélküli adatközlést a felperes valóban az alperes megbízottjával együtt készítette, és az 1977. március végén már megérkezett az alpereshez, az április 20–21-én történt káresemény a felperest nem befolyásolhatta. Más megítélés alá esik azonban az, ha az adatközlést a felperes csak 1977. június 10-én, illetve a kár bekövetkezte után küldte meg az alperesnek és a kár ismeretében kívánta a tervezett terméshozamot biztosítani.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa első- és másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az ügyben első fokon eljárt megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Eln. Tan. G. törv. 30 389/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás