GK BH 1981/25
GK BH 1981/25
1981.01.01.
A terméket kizárólag előállító gyártómű az alkatrész-kereskedelmi vállalattal huzamosabb ideje fennálló szerződéses kapcsolatát nem szakíthatja meg olyan indokkal, hogy az más nagykereskedelmi vállalattól való beszerzéssel elégítse ki szükségletét [Ptk. 206. § (3) bek.; GK 15. sz.].
Az alperes gyártómű huzamosabb idő óta szállított autórádiókat a felperes alkatrész-kereskedelmi vállalatnak. Az 1979. évre vonatkozóan a szerződéskötést elutasította arra hivatkozva, hogy már 1978. április 25-én és július 3-án felhívta a felperest arra, hogy az autórádiók 1979. évi szállítására a nagykereskedelmi vállalattal kössön szerződést. A felperes a keresetében kérte, hogy a bíróság 6150 db autórádió 1979-ben való szállítására a szerződést az alperessel hozza létre.
A bíróság a felek között a szerződést olyan mennyiségű autórádiónak az 1979. évben történő szállítására hozta létre, amilyen mennyiséget az alperes az 1978. évben szállított a felperesnek. Az ítélet indokolása rámutatott, hogy a Ptk. 206. §-ának (3) bekezdése szerint a gazdálkodó szervezetek között huzamosabb ideje fennálló kereskedelmi kapcsolatok megszakítása esetén a bíróság a népgazdasági érdeknek és a felek méltányos érdekeinek figyelembevételével a szerződést meghatározott időre létrehozhatja. A Legfelsőbb Bíróság. GK 15. számú állásfoglalásának megfelelő állandó bírósági gyakorlat az, hogy ezt a jogszabályi rendelkezést a bíróságok csak kivételesen alkalmazzák, azaz csak népgazdasági szempontból szükséges esetben térnek el attól az általános alapelvtől, hogy a felek között a szerződés csak abban az esetben jön létre, ha a felek a szerződés feltételeiben megegyeznek. Erre tekintettel a jelen perben is vizsgálnia kellett a bíróságnak azt, hogy a kereset tárgyául szolgáló termékek reális szükséglet kielégítésére szükségesek-e, a felek között ezeknek a termékeknek a szállítására huzamos kapcsolat állt-e fenn, a szerződési kapcsolatnak a felek közötti fenntartását és ebből a célból a szerződés létrehozását a népgazdasági érdek indokolttá teszi-e, és a felperes igénye más forrásból nem elégíthető-e ki.
A felperes nagykereskedelmi tevékenységet végez. Ez ideig forgalmazási körébe tartoztak az autórádiók is. A vevői a felperesnél beszerzett egyéb cikkek mellett az autórádiókat is tőle vásárolták. A felperes mint nagykereskedelmi értékesítő szerv, a termékeit hét megyében forgalmazza. Értékesítési és pénzügyi tervének összeállításakor számításba vette az autórádiók értékesítése terén a múltban elért és 1979-ben várható forgalmat. Mindezekre tekintettel a bíróság megállapította, hogy a kereset tárgyául szolgáló autórádiókra a szükséglet mind a felperes vevőinél, mind pedig ennek folytán a felperesnél reálisan fennáll.
Az alperes az évek óta fennálló kereskedelmi kapcsolatot szakította meg akkor, amikor a felperesnek az autórádiókra vonatkozó 1979. évi megrendelését nem igazolta. Az alperes szerint ezt az tette szükségessé, hogy a nagyszámú vevője folytán nem tudta a szükségletet megfelelően befolyásolni és megítélni, úgyhogy előfordult: az autórádióból a piacokon hiány mutatkozott, más esetben pedig felesleges raktári készletek gyűltek fel. Ezeknek az ellátási zavaroknak a megszüntetése érdekében az alperes a Belkereskedelmi Minisztériummal, valamint az autórádiókat nagy mennyiségben forgalomba hozó nagy- és kiskereskedelmi, valamint szolgáltató vállalatokkal megállapodott abban, hogy ezek a vállalatok forgalmazzák az autórádiókat és az ezek által feladott megrendelésekben szereplő szükségletet az alperes a termelésének fejlesztésével teljes mértékben kielégíti. Az alperes ezekbe a tárgyalásokba a felperest nem vonta be, és így a felperessel huzamosabb ideje fennálló kereskedelmi kapcsolat megszakítása egyoldalú és a felperes számára váratlan volt.
A felperes az 1979. évre vonatkozó megrendelése igazolásának a megtagadása és ezáltal a felperes nagykereskedelmi tevékenységéhez tartozó kereskedelmi kapcsolatok megszakítása nincs összhangban a gazdasági mechanizmusnak a többcsatornás beszerzési lehetőséget biztosító alapelvével. Ezzel az alapelvvel való szembefordulás pedig azt jelenti, hogy az alperes magatartása a népgazdasági érdekkel ellentétes. Indokolatlan és megalapozatlan az alperesnek az a magatartása, hogy a megrendelői között válogat és az általa gyártott termékek forgalmának útját megszabja és korlátozza. Nem fogadható el az alperesnek az az álláspontja, hogy mivel az autórádiókat olyan mennyiségben állítja elő, hogy ezzel a fogyasztói igények teljes mértékben kielégíthetők, az a körülmény, hogy a felperessel huzamos ideje fennálló kereskedelmi kapcsolatot egyoldalúan megszakította, a népgazdasági érdekkel nem ellentétes. Egyébként a felperes nagykereskedelmi vállalat, a termékek természetes forgalmazási útja pedig az, hogy azokat a nagykereskedelmi vállalat az azt előállító iparvállalattól és nem az előállító iparvállalat által kiválasztott és kijelölt másik nagykereskedelmi vállalattól szerzi be. A népgazdasági érdeket és a fogyasztói érdeket nem veszi figyelembe az alperes abban a vonatkozásban sem, hogy megakadályozza az autórádiókat értékesítő nagykereskedelmi vállalatok közötti verseny kialakítását s ezáltal monopolhelyzet létrejöttét segíti elő.
Az autórádiókat az országban egyedül az alperes gyártja. A felperes tehát azokat más gyártó vállalattól nem szerezheti be. Az alperes a leveleiben arra hívta fel a felperest, hogy szükségletét a megjelölt nagykereskedelmi vállalat útján elégítse ki. A bíróság megállapította, hogy a nagykereskedelmi vállalattól való beszerzés esetén a felperes a kereskedelmi kapcsolatoknak az alperes által történt megszakítása folytán nem termelői, hanem annál magasabb áron jutna a termékhez. Ha ehhez a magasabb árhoz a saját kereskedelmi hasznát hozzászámítja, eladási ára magasabb lenne, mint általában a nagykereskedelmi ár. Ennek következtében a felperes eddigi vevői nem tudnák a szükségletüket alkotó teljes áruválasztékot nagykereskedelmi áron a felperestől beszerezni. Más nagykereskedelmi vállalattól való beszerzés tehát a felperes számára gazdaságilag nem reális lehetőség. A felperes az autórádiókat gazdaságosan csak az alperes gyártó vállalattól tudja beszerezni.
A bíróság vizsgálta, hogy a szerződés létrehozása mennyiben érinti a felek érdekeit. A fentiek szerint a szerződés létrehozásához a felperesnek jelentős érdeke fűződik. A bíróság nem találta bizonyítottnak azt, hogy a szerződéses viszony az alperes érdekeivel ellentétben áll. Az alperes a felperes részére történő értékesítéssel terveit éppen úgy tudta teljesíteni, mint az általa kiválasztott más megrendelőknek történő értékesítéssel és az árbevétel szempontjából sem jut kedvezőtlenebb helyzetbe. Az alperesnek módjában áll és kötelessége a piackutatást és az értékesítést úgy megszerveznie, hogy a felperessel való szerződési viszony esetén se keletkezzék az autórádiók forgalmában sem hiány, sem felesleges készlet. Nem fogadta el a bíróság az alperesnek azt az érvét sem, hogy a szerződés létrehozása neki hátrányos azért is, mert a többi megrendelője számára a gyártási kapacitását teljes mértékben lekötötte. Az alperesnek ugyanis a felperessel huzamos ideje fennálló kereskedelmi kapcsolataira tekintettel számolnia kellett azzal, hogy a felperes igénye az 1979. évre is fenn fog állni. Amennyiben ezt elmulasztotta, érdeksérelemre nem hivatkozhat.
A bíróság által létrehozott szerződés mennyiségi feltételének megállapításánál a bíróság azt vette figyelembe, hogy az 1978. évben az alperes a felperessel kötött szerződés alapján hány darab autórádiót volt köteles szállítani. Ez az a mennyiség ugyanis, amelyre a felperes további igényével az alperesnek számolnia kellett. Ez az indoka annak is, hogy a bíróság a felperes keresetét az ezt meghaladó mennyiségre vonatkozó szerződés létrehozása iránti részében elutasította. (Legf. Bír. 1. G. 30 234/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás