GK BH 1981/251
GK BH 1981/251
1981.06.01.
A bíróságnak a kijavítási költség összegének realitását az összes körülmény figyelembevételével abban az esetben is vizsgálnia kell, ha a kijavítást bírósági felhatalmazás alapján a jogosult végezte vagy mással végeztette el [Vht. 95. § a) pont].
A kivitelező jogerős ítélet alapján lakóépületek hibáit volt köteles szavatossági felelőssége alapján kijavítani. E kötelezettségét azonban csak részben teljesítette, ezért a végrehajtást kérő a perben előterjesztett szakértői vélemény tizenhét tétele vonatkozásában végrehajtás elrendelését kérte. A Budapesti Bírósági Végrehajtói Iroda felhívta a kötelezettet, hogy az 56 500 Ft összértékű hibajegyzékben tizenhét tétel alatt felsorolt munkálatokat a megjelölt határidőben végezze el. A kötelezett azonban e felhívásnak nem tett eleget, ezért a kerületi bíróság feljogosította a végrehajtást kérőt, hogy a kötelezett helyett a szavatossági hibákat maga kijavítsa, illetőleg a javítást a kötelezett költségére elvégeztesse [Vht. 95. § a) pont]. E felhatalmazás alapján a kijavítást elvégeztették és annak ellenértékét a végrehajtást kérő 190 314 Ft-ban kérte megállapítani és végrehajtani.
A kötelezett ezt az értéket kifogásolta, ezért a bíróság szakértői bizonyítást rendelt el. A szakértő feladata volt a végrehajtást kérő által csatolt számlákban szereplő munkáknak a végrehajtás alapjául szolgáló hibajegyzék tételeivel való egyeztetése, a munkák elvégzésének ellenőrzése és a felszámított javítási költség összegszerűségének vizsgálata.
A kirendelt szakértő szakvéleményében a végrehajtás tárgyául szolgáló munkák vonatkozásában egymás mellett vizsgálta az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet perben előterjesztett szakvéleményének megállapításait, a végrehajtási értesítés hibajegyzéket és a végrehajtást kérő által csatolt bizonylatokat. Ezen adatok alapján a kötelezett helyett elvégzett javítási munkák ellenértékét 3652 Ft-ban véleményezte azzal, hogy ez az összeg kellő bizonyítás után emelkedhet. Ebben az összegben a felszámított egyik költségtétel, a szemét, illetőleg a törmelék elszállítási költsége nem szerepel, mert a szakértő véleménye szerint a szemét elszállítását a Köztisztasági Hivatal díjmentesen végzi. Ezt követően a bíróság bizonyítást rendelt el az elszállított törmelék mennyiségére és a végzett munkáknak valamint a „hibajegyzék”-ben felsorolt munkáknak szükségszerű kapcsolódására vonatkozóan. Ezután felhívta a végrehajtást kérőt arra is, hogy a csatolt számlákat tételesen lebontva 30 napon belül a hibajegyzék figyelembevételével állítsa össze. A végrehajtást kérő azonban e felhívásnak nem tett eleget.
Ilyen előzmények után a bíróság a szolgáltatás készpénzegyenértékét 3652 Ft-ban állapította meg és ezt meghaladóan a kérelmet elutasította. Megállapította, hogy a végrehajtást kérő a végrehajtás tárgyául nem szolgáló többletmunkát végeztetett, a csatolt számlák a végzett munkák mennyiségi meghatározását kellően nem tartalmazzák, és mivel nem nyert bizonyítást az elszállított szemét mennyisége sem, e vonatkozásban egyenértéket megállapítani nem lehetett.
A kerületi bíróság végzésének a végrehajtást kérő 3652 Ft-ot meghaladó igényét elutasító rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Annak elbírálása szempontjából, hogy a szemét, illetőleg a törmelék elszállítása fejében a végrehajtást kérőnek lehet-e jogos igénye, azt kellett volna elsősorban vizsgálni, hogy a szakértő által a pincében talált szemét háztartási vagy egyéb – nem háztartási – szemétnek minősül-e. Ezeket a fogalmakat a 9/1970. (IX. 6.) EüM–ÉVM sz. együttes rendelettel közzétett Köztisztasági Szabályzat 3. és 5. §-a határozza meg és ezek alapján Budapest Főváros Tanácsa az 1/1972. számú rendelet 4. §-ának (1) bekezdésében úgy rendelkezett, hogy a háztartási szemetet rendszeresen és díjmentesen a Fővárosi Köztisztasági Hivatal – jelenleg a Fővárosi Közterület Fenntartó Vállalat – szállítja el.
A bíróság által kihallgatott tanú vallomása szerint a kitakarított pincékben nem háztartási szemét, hanem törmelék volt. Ennek elszállítása a szakértő véleménye szerint sem díjtalan, tehát ilyen adatok mellett a végrehajtást foganatosító bíróságnak azt kellett volna vizsgálnia, hogy ténylegesen mennyi lehetett a kihordott és elszállított szemét, illetőleg törmelék mennyisége.
Ehhez a vizsgálathoz rendelkezésre állt a szakértő véleménye, amely ugyan a mennyiséget nem jelölte meg, de egyes tételeknél becslést adott a várható költségre és ennek realitása szükség esetén további tanúk kihallgatásával is ellenőrizhető lett volna. E vonatkozásban a végrehajtást kérő műszaki ügyintézője is nyilatkozott.
A szakvélemény összesen 5000 Ft-ra becsülte a „szemét” kihordásának és elszállításának a költségét, a végrehajtási értesítés hibajegyzéke e címen 25 000 Ft-ot tartalmaz, a végrehajtást kérő az eljárás során (11. sorsz. jegyzőkönyv) 20 000 Ft-ban jelölte meg az e címen támasztott követelését. A bíróságnak – annak tisztázása után, hogy a kötelezett e munkát egyáltalán nem vagy csak részben nem végezte el – a szakértő bevonásával ezeket az adatokat kellett volna mérlegelnie, mert ha konkrét bizonyíték nincs is a kitakarított szemét, illetőleg törmelék mennyiségére, valamennyi bizonyíték mérlegelésével a bíróság ezt megállapíthatta volna és arra a mennyiségre vonatkozóan, amely nem minősül háztartási szemétnek, a kihordási és szállítási költségek egyenértékét megállapíthatta volna.
Hasonló módon a Pp. 206. §-nak (3) bekezdését alkalmazva kellett volna a végrehajtást foganatosító bíróságnak mérlegelnie azt is, hogy a hibajegyzékben szereplő egyéb javítási munkák elvégzése ellenében mennyi lehet a végrehajtást kérő reális igénye. Az a körülmény ugyanis, hogy a munkákat átalány összegért vállalták és azt részben nem arra jogosult kisiparos végezte, nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bíróság a perben előterjesztett szakvélemény megállapításait is figyelembe vegye és ezt a végrehajtási eljárásban kirendelt szakértő véleményével és a tanúk vallomásával összevetve értékelje. Indokolja ezt az is, hogy a szakértő sem tekintette teljesnek a 3652 Ft-os megállapítását, mert véleménye szerint is az a bizonyítékoktól függően emelkedhet.
E minden körülményre kiterjedő mérlegelés hiányában a kötelezett indokolatlanul mentesülne a helyette valóságosan és szükségszerűen elvégzett munka ellenértéke egy részének megfizetése alól. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a kerületi bíróság végzésének a 3652 Ft-ot meghaladó igényt elutasító és az ehhez kapcsolódó szakértői díjra vonatkozó rendelkezését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az ügyben eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. G. törv. 30 884/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás