BK BH 1981/262
BK BH 1981/262
1981.07.01.
A járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés kiszabásának ittas járművezetés esetén sincsen helye, ha az elkövetés körülményei és alkalomszerű jellege, valamint a terhelt eddigi életvitele folytán nem lehet olyan következtetésre jutni, hogy a közúti közlekedésben részvétele a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, illetőleg hogy a közlekedési fegyelemre nevelése érdekében ez szükséges [Btk. 58. § (1) bek., 188. § (1) bek.].
A járásbíróság a terhelttel szemben ittas járművezetés vétsége miatt tárgyalás mellőzésével 40 napi tétel pénzbüntetést szabott ki, az egynapi tétel összegét 130 forintban állapította meg és mellékbüntetésül a terheltet a járművezetéstől 1 évre eltiltotta.
A terhelt tárgyalás tartására irányuló kérelmére a járásbíróság – a korábbi végzés egyidejű hatályon kívül helyezése mellett – a terheltet bűnösnek mondta ki ittas járművezetés vétségében és ezért 1 évre a járművezetéstől eltiltásra mint „főbüntetésre” ítélte.
A megyei bíróság az első fokú ítéletet akként változtatta meg, hogy a terheltet 50 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egynapi tétel összegét 130 forintban állapította meg.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A hivatásos autóbusz-vezető terhelt – aki 260 000 km balesetmentes vezetésért elismerő oklevéllel rendelkezik –, szabadnapján a motorkerékpárját javította és eközben bort fogyasztott. A javítás bejezése után a lakása közelében levő, járművek által alig használt, gödrös földúton a motorkerékpárt kipróbálás végett vezette. Rövid út megtétele után a járművel felborult és 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A cselekmény elkövetésekor a terhelt 2,22 ezrelék véralkohol-koncentrációnak megfelelő, szeszes italtól közepes fokban befolyásolt állapotban volt.
Az eljárt bíróságok határozatai ellen, a terhelt terhére a járművezetéstől eltiltás alkalmazása végett, valamint a pénzbüntetés kirívóan súlyos mértéke miatt emelt törvényességi óvás nem alapos.
A másodfokú határozatban kiszabott pénzbüntetés a terhelt által megvalósított cselekmény tárgyi súlyához képest viszonylag szigorú büntetés, de ittas járművezetés esetén 50 napi tételnek megfelelő pénzbüntetés kiszabása – az e körben kialakult ítélkezési gyakorlathoz képest – kirívó, a törvény elvi sérelmével járó, eltúlzott büntetésnek nem tekinthető.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a másodfokú határozat – indokaira is figyelemmel – nem törvénysértő a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása mellőzésének okából sem. A bűncselekmény elkövetésének körülményei – a kifejezetten alkalmi jellegű elkövetés, a motorkerékpárnak a forgalommentes földúton, pusztán próba jellegű rövid távolságon való kipróbálása és a cselekménynek az a következménye, hogy maga a terhelt sérült meg – az ittas járművezetés vétségének kisebb tárgyi súlyára utalnak. A terhelt kedvező személyi körülményei, az eddigi közlekedési előélete, a hivatásszerű gépjárművezetésben végzett és igazolt példamutató munkája, nemkülönben a kereső foglalkozása folytatásához szükséges gépjárművezetői engedély időleges bevonásával járó eddigi jelentős keresetvesztesége és a vétség kisebb tárgyi súlya folytán a mellékbüntetés alkalmazása még a törvényességi óvásban indítványozott „A” kategóriájú járművekre korlátozott terjedelemben sem indokolt. Az ügyben nem ismerhetők fel olyan adatok, amelyek arra utalnának, hogy a terheltnek a közúti közlekedésben való részvétele a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, a tényállásban megállapított magatartásából személyiségének általános negatív vonásaira, felelőtlenségre vagy közlekedési moráljának fogyatékosságára nem lehet következtetni.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvást a Be. 291. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította. (B. törv. V. 221/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás