• Tartalom

BK BH 1981/264

BK BH 1981/264

1981.07.01.
A több okból is a legsúlyosabb minősítés alá eső élet elleni és vagyon elleni bűncselekményeket megvalósító fiatalkorúakkal szemben a halmazati büntetésre vonatkozó rendelkezés alapján kiszabható legsúlyosabb szabadságvesztés alkalmazása, illetőleg annak megközelítése is indokolt lehet [Btk. 85. § (3) bek., 110. § (2) bek. a) pont, 120. § (1) bek., 166. § (2) bek., b), d), f) pont].
A megyei bíróság bűnösnek mondta ki a fk. I. r. vádlottat nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntettében, valamint 2 rb. lopás bűntettében: továbbá a fk. II. r. vádlottat nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntettében, valamint lopás bűntettében mint bűnsegédet és jármű önkényes elvételének vétségében.
Ezért a fk. I. r. vádlottat halmazati büntetésként 17 évi – a fiatalkorúak börtönében végrehajtandó – szabadságvesztésre és 10 évre a közügyektől eltiltásra, a fk. II. r. vádlottat pedig halmazati büntetésként 16 évi – a fiatalkorúak börtönében végrehajtandó – szabadságvesztésre és 10 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A fiatalkorú I. r. vádlott már gyermekkorától italozó, csavargó életmódot folytatott. A fk. II. r. vádlott is rendszeresen italozik. A vádlottak unokatestvérek. Mindkét vádlottat korábban a járásbíróság mint fiatalkorúak bírósága vagyon elleni bűncselekmények miatt javítóintézeti nevelésre ítélte. A vádlottak az intézetből megszöktek és ezt követően újabb bűncselekményeket követtek el:
1. A II. r. vádlott az italbolt udvarán észrevette a postai kézbesítő segédmotoros kerékpárját. Elhatározta, hogy motorozni fog, ezért csavarhúzóval beindította a motort és öccsével felült rá. A rendőr a szomszéd községben fogta el őket.
2. Az I. r. vádlott a termelőszövetkezet istállójának ajtajáról a lakatot lefeszítette és onnan egy komplett lószerszámot, valamint különböző szerszámokat összesen 2905 forint értékben eltulajdonított.
3. A vádlottak horgásztak és észrevettek egy parkírozó teherautót, amelynek a vezetője szintén a tónál volt. Az I. r. vádlott egy kerékpárküllővel kinyitotta a teherautó jobb oldali kis ablakát, az ülésen levő táskát egy bot segítségével kihúzta és az abban levő 2500 forintot elvette. Ez idő alatt a II. r. vádlott figyelt, nehogy valaki tetten érje őket.
4. A vádlottak napközben italoztak, még este is kb. két liter bort ittak meg. Hazafelé menet az I. r. vádlott megemlítette, hogy tud egy lakott helytől távoli tanyát, ahonnan pénzt lehetne szerezni. A II. r. vádlott az ajánlatot elfogadta és elindultak O. I.-nek a község külterületén levő tanyájára. A bekerítetlen tanyaépületben a 74 éves O. I.-né a szobában, a 78 éves férje pedig a nyári konyhában aludt.
Mindkét vádlottnál egy-egy karó volt. Az I. r. vádlott kinyitotta a nyári konyha ajtaját, és mikor O. I. kilépett a nyári konyhából, őt egy karóval fejen ütötte, majd visszalökte a konyhába. A sértett segítségért kiabált. A kiabálásra előjött felesége, oda akart menni a férjéhez, de a vádlott fenyegetésére visszament a házba, az ajtót magára zárta.
A vádlottak az ajtót vállal és rugdosással betörtek. O. I.-né az ágyon ült, s az I. r. vádlott pénzt követelt az idős asszonytól, aki nem akart adni, ezért karóval a sértett fejére ütött. Az ütéstől az asszony feje vérezni kezdett. Ezután az I. r. vádlott a nyári konyhából O. I.-t bevonszolta a szobába, és a II. r. vádlott magához vette a folyosón levő partvist. O. I.-tól is pénzt követeltek. Az I. r. vádlott mindkét sértettet addig ütötte a karóval, amíg O. I.-né felkelt és a szekrényből kivette a tárcát, amelyből több 500 és 100 forintos bankjegyet átadott az I. r. vádlottnak, de a II. r. vádlott észrevette, hogy a tárcában még van pénz, ezért a partvissal többször ráütött az asszonyra, aki ekkor a megmaradt pénzt is átadta. A II. r. vádlott tovább ütötte O. I.-nét addig, amíg a partvis feje le nem vált a nyeléről. O. I. a felesége védelmére kelt, ekkor a II. r. vádlott őt ütlegelte a partvisnyéllel és azt összetörte a férfi fején. Ezután az I. r. vádlott további pénz követelt a sértettektől, és miután azok nem tudtak többet adni, a két vádlott közösen verte őket. Mindkét sértett a földre esett, a vádlottak azonban folytatták a bántalmazásukat. A sértettek erősen véreztek és már alig mozogtak, amikor a vádlottak a cselekményüket abbahagyták. Ezt követően a vádlottak ruhákat és egyéb holmikat vettek magukhoz és elmentek. Kb. 50 métert haladtak, amikor az I. r. vád1ott közölte társával, hogy visszamegy és üt még egy párát a sértettekre, nehogy feljelentsék őket a rendőrségen.
O. I. halálát a törések, a nagyszámú kiterjedt szövetzúzódások miatt fellépő heveny idegrázkódtatás és következményes keringés-összeomlás okozta. Legalább 20 nagyobb erejű ütés és rúgás érte a sértettet, aki eszméletét csak később vesztette el, s a sérülések elszenvedése után kb. 30 percig élhetett, életét az azonnali orvosi segítség sem tudta volna megmenteni.
O. I.-né halálát a sérülések miatt keletkező heveny idegrázkódtatás és keringés-összeomlás okozta. Legalább 20 tompa erőbehatás érte, amelyek különböző erejűek voltak. Ő is kb. 30 percig élt a sérülések elszenvedése után, és életét semmiképp nem lehetett volna megmenteni.
Mindkét sértettnél a sorozatosan elszenvedett sérülések nagy fokú fájdalommal, szenvedéssel jártak.
Az elsőfokú bíróság a tényállást pontosan, a bizonyítási eljárás során a tárgyalás anyagává tett bizonyítékokra alapítva, helyesen állapította meg.
Helyesen vont következtetést a vádlottak bűnösségére és cselekményeiket a törvénynek megfelelően minősítette. Rámutat azonban a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a vádlottaknak a Btk. 166. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b), d) és f) pontja szerinti nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel és több emberen elkövetett emberölési cselekménye társtettesként megvalósított.
A Btk. 20. §-ának (2) bekezdése értelmében ugyanis társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen követik el. A vádlottak a bűncselekmény elkövetésének kezdetétől fogva és a bűncselekmény végrehajtása során is teljes akarategységben, szándékegységben voltak, teljes egyetértés volt közöttük a pénzszerzés módját illetően, és mindkét vádlott tudata nemcsak felfogta, hogy durva, brutális módon végrehajtott cselekményük hatására a sértettek halála bekövetkezik, hanem ezt a következményt kifejezetten kívánva cselekedtek. Mindketten a törvényi tényálláshoz tartozó cselekményeket követtek el. Az akarat- és szándékegységben, egymást kiegészítő módon elkövetett bűncselekményt egyetlen egységes bűncselekménynek kell tekinteni, ezért mindegyik társtettes nemcsak a saját maga által megvalósított cselekményéért felel, hanem felel a közösen elkövetett cselekményekért is.
A büntetések enyhítésére irányuló fellebbezéseket a Legfelsőbb Bíróság alaptalannak találta.
Az elsőfokú bíróság részletesen feltárta a vádlottak személyi bűnösségi körülményeit, figyelembe vette a cselekmények tárgyi súlyát és mindezeket helyesen, összességükben értékelte. Figyelembe vette a büntetések kiszabásánál a vádlottak közötti ún. „belső arányosítást” is. A Legfelsőbb Bíróság mindenben elfogadta az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a konkrét ügy a súlyosságánál fogva kiemelkedik a fiatalkorúak által elkövetett ilyen jellegű bűncselekmények köréből, figyelembe véve az elkövetés indítékait, módját, a vádlottak züllött személyiségét. Helyesen döntött tehát az elsőfokú bíróság akkor, amikor 16. életévüket az emberölési bűncselekmény elkövetése előtt nem sokkal betöltő fiatalkorúakkal szemben – élve a halmazati büntetéssel kapcsolatos, a Btk. 85. §-ának (3) bekezdésében foglalt lehetőséggel – a Btk. 110. §-a (2) bekezdésének a) pontja, illetve a Btk. 120. §-ának (1) bekezdése alapján a törvény szigorát alkalmazta és súlyos szabadságvesztéseket szabott ki. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint is csak ez a büntetés mutatkozik alkalmasnak a Btk. 37. §-ában meghatározott büntetési cél elérésére, különösen az általános megelőzés, valamint a társadalom védelme érdekében. (Legf. Bír. Bf. IV. 488/1980. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére