PK BH 1981/279
PK BH 1981/279
1981.07.01.
A keresetlevél, illetőleg a fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtása nem tekinthető olyan percselekménynek, amelynek következtében a felperes a perre egyaránt illetékes bíróságok közti választásra vonatkozó jogát feltétlenül elvesztette [Pp. 31. §, 160. § (1) bek., 323. §].
A fizetési meghagyást a sz.-i járásbíróság bocsátotta ki. Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a felperes – még az első tárgyalás előtt – kérte, hogy a bíróság a pert tegye át az ügyletkötés helye szerinti kerületi bírósághoz.
A sz.-i járásbíróság jogerős végzésével az áttételt elrendelte, miután ahhoz az érdemi tárgyalás előtt tett nyilatkozatával az alperes is csatlakozott.
A kerületi bíróság végzésével megállapította illetékességének hiányát és az iratokat az eljáró bíróság kijelölése végett a Legfelsőbb Bírósághoz felterjesztette.
A Legfelsőbb Bíróság az illetékességi összeütközést a kerületi bíróság kijelölésével szüntette meg.
Az eljárást a felperes az alperes mezőgazdasági termelőszövetkezet székhelye szerinti járásbíróság előtt indította. A Pp. 36. §-a értelmében azonban a gazdálkodó szervezet által tevékenysége körében között ügyletből eredő követelés iránti pert az ügyletkötés vagy a teljesítés helyének bírósága előtt is meg lehet indítani. Mivel a jelen perbeli követelés a gazdálkodó szervezetnek minősülő alperes tevékenysége körében kötött ügyletből ered, így a perre az ügyletkötés helye szerinti bíróságnak is van illetékessége. A Pp. 31. §-a szerint pedig mindazokban a perekben, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a felperes a pert – választása szerint – az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett a Pp. 32–41. §-okban meghatározott feltételek mellett az ott megjelölt bármelyik bíróság előtt megindíthatja. Mivel a jelen perre valamely bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, ezért a felperes az eljárást az általános illetékességű sz.-i járásbíróságon kívül az ügyletkötés helye szerinti bíróság – a kerületi bíróság – előtt is megindíthatta.
Kétségtelen, hogy a felperes a különböző illetékes bíróságok között választott, amikor a fizetési meghagyás kibocsátását az alperesre általánosan illetékes bíróságtól kérte. A keresetlevél, illetve a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtása azonban nem tekinthető olyan percselekménynek, amelynek következtében a felperes a törvényben biztosított választási jogát feltétlenül elvesztette. A Pp. 160. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a felperes a per érdemi tárgyalása előtt a keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül el is állhat. Ebből következően, ha e rendelkezési jogát a felperes az alperes nyilatkozatától függetlenül gyakorolhatja, még inkább megilleti az érdemi tárgyalásig a Pp. 31. §-ában írt választási jog.
Mivel pedig a Pp. 323. §-a értelmében az ellentmondás folytán kitűzött tárgyalásra a keresetlevél alapján kitűzött első tárgyalás szabályait kell alkalmazni, helytállóan jutott a sz.-i járásbíróság arra a következtetésre, hogy a felperes az érdemi tárgyalás előtt még élhetett az illetékes bíróságok közötti választás jogával és a kérelemnek megfelelően a per áttételét rendelte el.
Tévedett tehát a kerületi bíróság, amikor megállapította illetékességének a hiányát és a per lefolytatásától erre hivatkozással elzárkózott. (Legf. Bír. Pk. IV. 21 385/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás