• Tartalom

PK BH 1981/281

PK BH 1981/281

1981.07.01.
Ha a bíróság a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok megsértésével rendeli el a fizetési meghagyás kézbesítését, a fizetési meghagyást nem lehet kézbesítettnek tekinteni [Pp. 99. §, 319. §; 43/1953. (VIII. 20.) MT sz. r. 2. §].

A jogosult fizetési meghagyás kibocsátását kérte a kötelezettekkel szemben 10 000 Ft erejéig.
Az elsőfokú bíróság a fizetési meghagyást mindkét kötelezettel szemben kibocsátotta, közülük az I. r. kötelezett 1979. szeptember 14. napján átvette a postán címére megküldött fizetési meghagyást.
A II. r. kötelezettnek címzett postai küldemény azzal a postai feljegyzéssel érkezett vissza, hogy a „címzett az iratot nem kereste”. Ezt követően az elsőfokú bíróság 2. sorszámú végzésével felhívta a jogosultat, hogy 8 nap alatt jelentse be, kéri-e a II. r. kötelezett részére kézbesítési ügygondnok kirendelését. A végzést azonban a Pp. 97. §-ában foglalt rendelkezés ellenére nem a jogosult jogi képviselőjének, hanem magának a jogosultnak rendelte kézbesíteni. Miután a jogosult címére megküldött végzést 1979. október 2. napján a téritvevényen levő feljegyzés szerint a felesége vette át, az elsőfokú bíróság 3. sorszámú végzésével a jogosult fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a II. r. kötelezett vonatkozásában elutasította.
A végzés ellen az I. r. kötelezett élt fellebbezéssel és arra hivatkozással, hogy élettársa, a II. r. kötelezett időközben őt elhagyta és jelenleg O. krt. 18. sz. alatt lakik, képtelen a tartozást egyedül kifizetni.
A megyei bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az első fokú eljárás lényeges szabályait több ízben megsértette. Miután a lényeges szabályok megsértése miatt végzése jogszabályt sért, a megyei bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot újabb határozat hozatalára utasította.
A hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítéséről szóló 43/1953. (VIII. 20.) MT sz. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerint tértivevényes levélben azokat az iratokat kell kézbesíteni, amelyek kézbesítésének megtörténtéről és annak idejéről a hatóságnak tudomást kell szereznie. Az említett rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 13/1953. (IV. 17.) IM–KPM–BM sz. együttes utasítás 3. §-ának (3) bekezdése szerint az „A” mintájú téritvevényen minden esetben meg kell jelölni, hogy távollét esetében A/1 vagy A/2 jelzésű figyelmeztetést kell-e használni. Ha a keresetlevelet, a fizetési meghagyást vagy a keresetkézbesítés szabályai alá eső más iratot az alperes (az adós stb.) részére kell kézbesíteni, az „A” mintájú téritvevényen A/2 jelzést kell feltüntetni.
A II. r. kötelezett részére az elsőfokú bíróság az említett szabályok megsértésével rendelte el a fizetési meghagyás kézbesítését. Ennek következtében a fizetési meghagyást a II. r. kötelezett részére kézbesítettnek nem lehet tekinteni.
Az újabb eljárás során el kell rendelni a fizetési meghagyásnak a jogszabályoknak megfelelő módon történő kézbesítését a II. r. kötelezett részére, és amennyiben az I. r. kötelezett fellebbezésében megjelölt címen részére a fizetési meghagyás kézbesítése nem lehetséges, kerülhet sor a jogosult – jogi képviselője útján történő – felhívására, hogy kézbesítési ügygondnok kirendelését kérheti.
Megjegyzi a megyei bíróság, hogy az I. r. kötelezett részére a fizetési meghagyás kézbesítése ugyan a jogszabályoknak nem megfelelő módon történt, az I. r. kötelezett azonban a fizetési meghagyást személyesen átvette, ellene ellent mondással a jogszabályban meghatározott határidőn belül nem élt, ezért az ő vonatkozásában a fizetési meghagyás már jogerőre emelkedett. (Szegedi Megyei Bíróság 1. Pkf. 20 032/1980. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére