GK BH 1981/297
GK BH 1981/297
1981.07.01.
A vállalkozási munka hibájának megállapítása végett a bíróságnak – a szükséghez képest – vizsgálnia kell az adott munkára vonatkozó műszaki előírásokat, illetőleg azt a kérdést is, hogy az anyagszállítónak kellett-e a vállalkozó részére használati utasítást adnia [Pp. 164. § (2) bek.].
A felperes 560 db mázas kerámia padlólapot vásárolt az alperesnél és ezeket a lakóépület egy lakásában fektette le. A kerámia lapok a beépítést követő rövid idő alatt megrepedtek, kettétörtek, a rendeltetésszerű célra alkalmatlanná váltak. Minthogy szavatossági igényét az alperes nem ismerte el a felperes keresetében 6312 Ft vételár és a padlólapok lefektetésével felmerült költségek vissza- illetve megfizetésére kérte kötelezni.
Az elsőfokú bíróság a felperes által becsatolt, a pert megelőzően beszerzett szakvélemény kiegészítését rendelte el, majd annak alapján hozott ítéletében a kereset szerint kötelezte az alperest. A marasztalást azzal indokolta, hogy az alperes által szolgáltatott termék oly mértékben alkalmatlan, hogy a felperes joggal állt el a szerződéstől. Minthogy az alperes szavatossági felelőssége objektív, akkor is terheli az eladót, ha a hiba neki fel nem róható. Emellett kártérítési felelőssége is fennáll. Az alperes ugyanis mint szakvállalat akkor járt volna el helyesen, ha a gyártó vállalattól megköveteli, hogy a törékeny lapburkolatok felhasználásához megfelelő használati utasítást is adjon. Az alperes nem így járt el, ezért a vételár visszafizetésén felül köteles a felperes kárát is megtéríteni.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a beszerzett szakvélemények sem a gyártó vállalat, sem az ő hibás teljesítését nem támasztják alá. Nincs olyan jogszabályi előírás sem – ezt az első fokú ítélet sem jelölte meg –, mely kötelezővé tenné, hogy a termékre használati utasítást adjon. Így jogszabályt sem szegett.
A fellebbezés alapos.
A szakvélemény szerint a lapok törése a padlóburkolat-beton és a kerámia anyagainak hőtágulási együtthatója közötti különbségből eredő feszültség miatt következett be. A kerámialapok méretei a víz hatására növekednek. A lapok méretnövekedésével szemben az aljzatbeton és a szerkezeti beton zsugorodik. A kerámialapok pozitív és a beton negatív méretváltozása miatti feszültséghez az anyagok hőtágulási együtthatói közötti előbb említett különbségből eredő feszültség hozzáadódik. Nem gyártási hibáról van tehát szó. A szakvélemény szerint a hiba megszüntetése céljából a lerakásnál a szorított hézagok helyett nyitott hézagok alkalmazása szükséges. A tágulási hézagok tömítőanyagául tartósan rugalmas kittet kell alkalmazni. A szakvélemény utal arra, hogy az ÉKSZ lapburkolatok munkanem módosító javaslata mindezeket tartalmazni fogja. A szakértő a csempe ragasztására alkalmazott ragasztóval, annak anyagával a vizsgálat során nem foglalkozott.
Az adatokból nem tűnik ki, hogy az elsőfokú bíróság vizsgálta-e, hogy a jelenleg hatályos ÉKSZ a mázas kerámia padlólapok lerakására vonatkozóan tartalmaz-e előírást, s ha igen, ezeket a felperes megtartotta-e. Ha ettől eltért, ez a hiba keletkezésében közrehatott-e. Ha az ÉKSZ nem tartalmaz előírást, úgy valóban kellett volna a felhasználáshoz utasítást adni. Használati utasítás kellett volna az esetben is, ha az ÉKSZ tartalmaz általános előírást a lefektetésre vonatkozóan, de mégis attól a szakvállalat által felismerhetően, eltérően kell az adott kerámialapok lefektetését végezni.
Minthogy az előbbiek szerint tisztázatlan kérdésekre a Pp. 164. §-ára tekintettel a bizonyítási eljárás kiegészítése szükséges, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította (Legf. Bír. Gf. VI. 30 469/1979. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás