GK BH 1981/30
GK BH 1981/30
1981.01.01.
A lakásépítkezések körében ha az átadás-átvétel a szerződésben kikötött határidő előtt megtörténik, a hiánypótlási késedelem az átadás-átvételtől számított 30 nap vagy vállalt rövidebb hiánypótlási határidő lejártával akkor is bekövetkezik, ha a szerződés szerinti teljesítési határidő még nem telt el [7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 57. §].
A felek egy lakótelep lakóépületeinek felépítésére kötöttek szerződést. A teljesítési határidőt 1979. augusztus 31. napjában állapították meg: Az 1979. május 4-én megtartott műszaki átadás-átvétel során az összes lakást érintő hibákat, illetve hiányokat állapítottak meg. Az alperes a hiányok pótlását, a hibák kijavítását 1979. május 29. napjára vállalta. A hiánypótlás 1979. július 16. napján megtörtént. Az alperes a hiánypótlási késedelem miatt bejelentett kötbért nem ismerte el. A felperesnek az alperes elleni keresete ennek megfizetésére irányult, a kötbér összegét a módosított keresetben 956 497 Ft-ban jelölte meg.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azt állította hogy nem esett késedelembe, mert a hiánypótlás is a szerződésnek megfelelően 1979. augusztus 31. előtt megtörtént.
A bíróság marasztaló ítéletet hozott. Ezt azzal indokolta, hogy az alperes hibásan teljesített és a hiánypótlási kötelezettségének a vállalt határidő után tett eleget. Az a körülmény, hogy a szerződésben meghatározott határidő előtt teljesített, a hibás teljesítés jogkövetkezményét nem érinti.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. A kereset elutasítását kérte, megismételve az első fokú eljárás során előadott védekezését és azt állította, hogy a felperest nem érte kár.
A fellebbezés részben alapos.
Az ún. hiánypótlási kötbérről a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 57. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a lakásépítések körében az átadás-átvétel idején fennálló hibák (hiányok) kijavításának (pótlásának) határideje harminc napnál nem lehet hosszabb. A (2) bekezdés szerint a vállalkozó késedelme akkor is az átadás-átvétel befejezésétől számított harminc nap elteltével áll be, ha alaptalanul vitatta a hibák (hiányok) fennállását, illetve az azokkal kapcsolatos felelősségét. A jogszabály célja, hogy a műszaki átadás-átvételt követően rövid időn belül a lakásokba be lehessen költözni. Ehhez fontos népgazdasági érdek fűződik. Ez jut kifejezésre az említett (2) bekezdésben is, amely a késedelem kezdetét az átadás-átvétel befejezésétől számított harminc nap elteltében határozza meg. Ebből következik, hogy a hiánypótlási késedelem attól függetlenül fennáll, hogy a szerződés szerinti teljesítési határidő még nem következett be. A határidő azt jelenti, hogy azon belül a teljesítés bármikor megtörténhet, és ezáltal a szerződés foganatba megy, megszűnik. Ezt követően a teljesítés jogkövetelményei szempontjából az igénybe nem vett határidőrészre már nem lehet visszatérni. A jelen esetben ki kell emelni azt is, hogy a kivitelező a kijavításra lehetséges harminc napnál is rövidebb határidőt vállalt. Az ellenkező álláspont elfogadása azt jelentené, hogy bár a hiánypótlás késedelemmel történt, ennek sem kötbér, sem kártérítési következménye nem lenne.
Az alperes a fellebbezési eljárás során arra is hivatkozott, hogy mivel a hiánypótlás tényleges teljesítése az eredeti teljesítési határidő előtt történt, a védekezése elvetése esetén ezt méltánylandó körülménynek tartja. A GK 17. sz. állásfoglalás értelmében a szocialista szervezetek egymás közötti viszonyában általában akkor lehet helye a kötbér mérséklésének, ha a szerződésszegés folytán számottevő kár nem keletkezett, és olyan körülmények állanak fenn, amelyek a szerződést szegő fél egyébként felróható magatartását – figyelemmel a szerződésszegés tárgyi súlyára és az adott szerződés teljesítéséhez fűződő népgazdasági érdekre is – enyhébben megítélhetővé teszik. Ennek alapján mérlegelni kellett a hiánypótlási késedelem hatását. A felperes úgy nyilatkozott, hogy a hiánypótlási késedelemből közvetlen kár nem származott, de az épületbe a műszaki átadáshoz képest csak harminc napon túl költözhettek be. A hiánypótlás valóban a szerződési határidő előtt mintegy másfél hónappal megtörtént. Ez az alperes magatartását enyhébben megítélhetővé teszi, kár pedig nem következett be. Ezek a körülmények alkalmasak a kötbér mérséklésére, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, a kötbér összegét 700 000 Ft-ra leszállította. (Legf. Bír. Gf. VI. 32 175/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás