GK BH 1981/31
GK BH 1981/31
1981.01.01.
Az építmények utó-felülvizsgálata során tett elismerés a szavatossági jogok elévülését megszakítja. Ennélfogva ezeket a jogokat a hibák kijavítására vállalt határidő eltelte előtt akkor sem kell érvényesíteni, ha ez a határidő az utó-felülvizsgálati eljárás befejezésétől számított három hónapot követően jár le [Ptk. 405. § (1)–(2) bek., 283. § (1) bek., 308. § (1)–(2) bek., 327. § (1)–(2) bek.; 7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 58. §; GK–PK 1/1979. sz.].
Az alperes egy 92 lakásos társasházat épített. A II. ütemben készült 43 lakás műszaki átadás-átvétele 1978. december 20-án volt. Az alperes az utó-felülvizsgálaton bejelentett hibák közül 188 980 Ft összegű hiba kijavítását 1980. május 31-re vállalta, 70 250 Ft összegű hiba kijavítása elől elzárkózott. A felperes a keresetében azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az elismert hibáknak az általa is elfogadott 1980. május 31-i határidőre, a nem vállalt hibáknak 30 napon belül történő megszüntetésére.
Az alperes a keresetlevél kézbesítése után az elismerő nyilatkozatát megismételte, illetve a nem vállalt hibákra a szavatossági felelősségét tagadta.
A bíróság a vállalt tételekre az eljárást a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján – figyelemmel a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontjára – megszüntette, a kijavítani nem vállalt hibákra vonatkozóan szakértői bizonyítást rendelt el.
A megszüntető végzés ellen a felperes fellebbezett és a keresetnek megfelelő határozat meghozatalát kérte, mert álláspontja szerint az utó-felülvizsgálattól számított három hónap jogvesztő, ezért nem kockáztathatja azt, hogy ha az alperes a kijavítási kötelezettségének a vállalt határidőre mégsem tesz eleget, elessék a bírósági eljárás lehetőségétől. Az 1980. május 31-i kijavítási határidő a három hónapon túl van.
A fellebbezés nem alapos.
A Ptk. 308. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogosult a teljesítéstől számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti a szavatossági jogait. A (2) bekezdés értelmében, ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni – így különösen, ha a hiba jellegénél vagy a dolog természeténél fogva az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető –, a szavatossági jogait a teljesítéstől számított egy évig, tartós használatra rendelt dolog esetén három évig érvényesítheti. Ezeknek a határidőknek az elmulasztása jogvesztéssel jár. Az idézett jogszabály csak az egy, illetve a három év elmulasztásához fűzi a jogvesztés következményeit.
Az építmények a tartós használatra rendelt dolgok körébe tartoznak, ezért rájuk csak a hároméves jogvesztő határidő vonatkozik. A három éven belüli határidők nem jogvesztő jellegűek.
A GK–PK 1/1979. számú közös állásfoglalás értelmében az építési szerződések körében az átadás-átvételi eljárástól számított egy éven belül tartott utó-felülvizsgálati eljárásról [Ptk. 405. § (2) bek., 7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 58. §] felvett jegyzőkönyvben feltüntetett hibákra (hiányokra) vonatkozó szavatossági jogok az utó-felülvizsgálati eljárás befejezését követő három hónapon belül akkor is érvényesíthetők, ha az elévülési idő [Ptk. 308. § (1) bek.] már eltelt, vagy abból három hónapnál kevesebb van hátra. A gazdálkodó szervezetek és az ezzel egy tekintet alá eső szervek [Ptk. 685. § c) pont] egymás közötti építési szerződései körében a Ptk. a teljesítés megvizsgálására a Ptk. 283. §-ának (1) bekezdésében engedett jogszabályi kivételként – külön szabályozást tartalmaz. A Ptk. 405. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a megrendelő köteles a munkát a vállalkozó értesítésében megjelölt időpontra kitűzött átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni és a vizsgálat alapján felfedett hiányokat, hibákat, a hibás munkarészre eső költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket jegyzőkönyvben rögzíteni, a (2) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy az átadás-átvételi eljárástól számított egy éven belül – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkát az (1) bekezdésben foglaltak szerint újból meg kell vizsgálni. A Ptk.-nak a szolgáltatás átadás-átvételétől számított egy éven belül történő újbóli megvizsgálásáról szóló említett rendelkezéséhez kapcsolódik a Ptk. végrehajtására kiadott, a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 58. §-a. Ennek (1) bekezdése előírja, hogy a Ptk. 405. §-ának (2) bekezdése szerinti utó-felülvizsgálati eljárást a megrendelőnek kell előkészítenie, és arra az általa észlelt hibákról összeállított hibajegyzék egyidejű megküldésével a vállalkozókat meg kell hívnia; a (2) bekezdésnek megfelelően az utóbbiak az eljárásra – szükség szerint – az alvállalkozóikat és egyéb közreműködőiket is meghívhatják. A (3) bekezdés szerint a megrendelő az eljárásról a meghívottak jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben fel kell tüntetni a résztvevőknek a hibákkal (hiányokkal) kapcsolatos nyilatkozatát és a vállalkozók által elismert hibák kijavítására, illetőleg a hiányok pótlására vállalt határidőt.
Az utó-felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseknek a Ptk. általános szabályaival való összevetéséből nyilvánvaló, hogy az utó-felülvizsgálat is annak a vizsgálatnak a körébe tartozik, amelynek alapján a jogosult (a megrendelő, illetve az annak helyébe lépő használó, üzemeltető) meggyőződést szerez arról, hogy az építési szerződés teljesítése megfelelő-e vagy sem. Az utó-felülvizsgálati eljárás alkalmával felvett – ismertetett tartalmú – jegyzőkönyv sokszor a közösen megállapított hibák és hiányok miatt érvényesíttett igények peren kívüli rendezését eredményezi, illetve az ebben a jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozatoktól függően válik szükségessé a vállalkozók által vitatott hibákra vonatkozó szavatossági jogok, valamint a szerződésszegéssel kapcsolatos el nem ismert más (kötbér és kártérítés) követelések bíróság előtti érvényesítése.
Az építési szerződésekre vonatkozólag a Ptk. 405. §-ának (2) bekezdésében foglalt, illetőleg a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 58. §-ában felvett külön rendelkezések jogi és gazdasági szempontból egyaránt helyes értelmezése szerint az utó-felülvizsgálat szerepe és célja az, hogy az addigi használat során észlelt – többnyire sokféle – hibát egyidejűleg és közösen állapítsák meg, és a jogosult ne kényszerüljön külön-külön fellépni, hanem a szavatossági jogait egyszerre érvényesíthesse. Ez pedig az elévülés nyugvásának megfelelő helyzetet idéz elő.
Az állásfoglalásban említett, a Ptk. 405. §-a (1) és (2) bekezdésének abból a szabályából, hogy a jegyzőkönyvbe fel kell venni a vállalkozóknak az elismert hibák kijavítására, illetőleg a hiányok pótlására vállalt határidőkre vonatkozó nyilatkozatát, valamint az állásfoglalásnak abból az indokolásából, hogy az utó-felülvizsgálati eljárás alkalmával felvett jegyzőkönyv sokszor a közösen megállapított hibák és hiányok miatt érvényesített igények peren kívüli rendezését eredményezi, az következik, hogy az utó-felülvizsgálati eljárás során vállalt kijavítási kötelezettség a perlést indokolatlanná teszi. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a vállalt határidő három hónapnál hosszabb. Ellentétes értelmezés mellett nem érvényesülne az állásfoglalásnak, illetve a Ptk.-nak az a célja, hogy a felek a vitát egymás között rendezzék. Az állásfoglalásnak az elévülés nyugvására vonatkozó indokolásából pedig az következik, hogy az utó-felülvizsgálati eljárás során tett vállalás az elévülést megszakítja. A Ptk. 327. §-ának (1) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása – ideértve az egyezséget is –, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. A (2) bekezdés értelmében az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján – figyelemmel a 259. §-ra – helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. VI. 30 752/1980. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás