MK BH 1981/337
MK BH 1981/337
1981.08.01.
A választott szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának fegyelmi elbocsátással történő megszüntetéséhez nem szükséges a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértésének megkérése, ha a munkáltató már a fegyelmi eljárás megindításához szükséges egyetértés megkérésekor jelezte, hogy olyan súlyú fegyelmi vétség gyanúja áll fenn, amely előreláthatóan elbocsátás fegyelmi büntetés kiszabását teszi indokolttá, és ennek alapján a felsőbb szakszervezeti szerv e büntetés kiszabásához is megadta hozzájárulását [Mt 16. §; Mt. V. 7. § (3) bek.*].
A felperes bitumenkezelő munkásként dolgozott az alperes p.-i gyárában. Az alperes gyárigazgatója 1979. október 2-án kelt határozatával elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta a felperest, mert 1979. szeptember 14-én a munkahelyre 1 liter bort vitt be, amit a munkaidő alatt elfogyasztott, továbbá konyakot is ivott, leittasodott, majd engedély nélkül eltávozott.
A munkaügyi döntőbizottság elutasította a felperes kérelmét. A felperes keresete alapján a munkaügyi bíróság az 1979. november 16-án hozott ítéletével a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta, a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte és a felperes munkaviszonyát helyreállította. A bíróság megállapította, hogy a felperes választott szakszervezeti tisztségviselő (bizalmi) volt, ezért ellene fegyelmi eljárást csak a felsőbb szakszervezeti szerv előzetes hozzájárulásával lehetett volna indítani. A felsőbb szakszervezeti szerv pedig az 1979. szeptember 21-én már megindított fegyelmi eljáráshoz 1979. október 1-jén – tehát utóbb – adott engedélyt.
Ezt követően a fegyelmi jogkör gyakorlójának megkeresésére az 1979. november 26-án kelt értesítésével a felsőbb szakszervezeti szerv azt közölte, hogy a testületi ülés hozzájárult a felperes elleni fegyelmi eljárás megindításához és felelősségre vonásához.
1979. november 27-én a fegyelmi jogkör gyakorlója a felperes ellen ismét megindította a fegyelmi eljárást és az 1979. november 30-án kelt határozatával – a korábbi határozatban foglalt indokok alapján – elbocsátás fegyelmi büntetést szabott ki.
Az e határozat ellen a felperes által benyújtott kérelmet a munkaügyi döntőbizottság elutasította. A határozata ellen a felperes keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta és a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte. Az ítélet indokolása szerint a felettes szakszervezeti szerv csak a fegyelmi eljárás megindításához és lefolytatásához járult hozzá. Az eljárás kimenetelétől függően, csak annak befejezése után nyilatkozhatott volna arra nézve, hogy a munkaviszony megszüntetéséhez hozzájárul-e, vagy sem. Mivel ennek a nyilatkozatnak a beszerzését a munkáltató elmulasztotta, így az elbocsátást kiszabó határozata jogszabályba ütközött, ugyanis a munkaviszony megszüntetéséhez is a felettes szakszervezeti szerv előzetes hozzájárulása szükséges.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A szakszervezet választott tisztségviselőinek a munkajogi szabályok különleges védelmet biztosítanak. Az Mt. V. 7. §-ának (3) bekezdése szerint a felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a tisztségviselő elleni fegyelmi eljárás megindításához. Ez az előzetes egyetértés pedig nem mentesíti a munkáltatót az alól a kötelezettség alól, hogy ha a fegyelmi eljárásban feltárt kötelezettségszegések olyan súlyúak, amelyek megítélése szerint az elbocsátás fegyelmi büntetést vonnák maguk után, az Mt. 16. §-ában foglaltakra figyelemmel e büntetés kiszabásához is beszerezze a felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértését.
A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint azonban a második egyetértés beszerzésétől el lehet tekinteni, ha a munkáltató a fegyelmi eljárás megindításához szükséges egyetértés megkérésekor jelezte, hogy olyan súlyos fegyelmi vétség gyanúja áll fenn, amely előreláthatólag az elbocsátás fegyelmi büntetés kiszabását teszi indokolttá, és ennek alapján a felsőbb szakszervezeti szerv egyidejűleg e büntetés kiszabásához is megadta hozzájárulását.
A perbeli esetben az iratokból nem állapítható meg, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója milyen kérelemmel fordult a felsőbb szakszervezeti szervhez. Tény azonban, hogy a felsőbb szakszervezeti szerv a fegyelmi eljárás megindításához és a felperes felelősségre vonásához a korábbi elbocsátás fegyelmi büntetést kiszabó határozat hatályon kívül helyezése után adta meg ismételt hozzájárulását. Ebben az időpontban pedig a testület tagjai előtt már ismert volt, hogy a hozzájárulásukban is „súlyos fegyelmi vétség”-nek minősített felperesi kötelezettségszegéssel a munkáltató az elbocsátás fegyelmi büntetést tartja arányban állónak. Ezért a felsőbb szakszervezeti szervnek a felperes felelősségre vonásához adott hozzájárulása egyidejűleg az elbocsátás fegyelmi büntetés kiszabásával való egyetértését is jelenti.
Tévedett tehát a munkaügyi bíróság, amikor a fegyelmi határozatot érdemi vizsgálat nélkül helyezte hatályon kívül.
Miután a per anyaga alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felperes munkaidő alatt alkoholt fogyasztott, attól leittasodott, továbbá hogy engedély nélkül eltávozott, ezért a kereset érdemben elbírálható volt. E fegyelmi vétségekkel pedig a legsúlyosabb – elbocsátás – fegyelmi büntetés áll arányban. (M. törv. I. 10 239/1980. sz.)
*].
Ezt a rendelkezést az új Mt. V. 4. §-a tartalmazza.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás