• Tartalom

BK BH 1981/348

BK BH 1981/348

1981.09.01.
Ha a többszörös visszaeső egyben különös visszaeső is, s ezen felül a szabálysértési értékre elkövetett cselekménye más körülménynél fogva is vétségként minősül: a büntetés kiszabása során a Btk. 98. §-ában foglalt rendelkezés alkalmazásának van helye; ilyen esetben súlyosító, hogy a cselekmény több oknál fogva is vétségként minősül [Btk. 97. §, 98. §, 137. § 13. és 14. pont, 316. § (2) bek. e) és j) pont].
Az elsőfokú bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki lopás vétségében, ezért – mint többszörös visszaesőt – 6 hónapi – börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A többszörös és különös visszaeső vádlott az erősen leittasodott sértett mellé szegődött és annak 600 forint értékű táskarádióját eltulajdonította. A kár lefoglalással megtérült.
A megalapozott tényállás alapján helytálló a vádlott bűnösségére vont következtetés, tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor arra utalt ítéletének indokolásában, hogy a vádlott cselekménye csupán a Btk. 316. §-a (2) bekezdésének j) pontja szerint minősül.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a vádlott többszörös, egyszersmind különös visszaeső is.
A szabálysértési értékre elkövetett egyes vagyon elleni bűncselekményeknél (lopás, sikkasztás, csalás, rongálás, orgazdaság) a különös visszaesés bűncselekménnyé minősítő körülmény. A különös visszaesésre – mint minősítő körülményre – ezért akkor is utalni kell, ha a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény más körülménynél fogva is súlyosabban minősül. A vádlott által elkövetett cselekmény minősítése ezért helyesen: a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, és a (2) bekezdésének e) és j) pontjai szerint minősülő lopás vétsége. Az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy ha valamely bűncselekmény több körülménynél fogva is a minősített eset alá esik, erre a határozatban utalni kell, mivel ennek a büntetés kiszabása szempontjából jelentősége van. Még fokozottabb ennek a jelentősége az adott esetben. Ha ugyanis a többszörös visszaeső egyben különös visszaeső is, ezen felül a szabálysértési értékre elkövetett cselekménye más körülménynél fogva is vétségként minősül: a büntetés kiszabása során a Btk. 98. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazásának van helye.
Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor súlyosító körülményként azt értékelte, hogy a többszörös visszaeső vádlott egyben különös visszaeső is.
A többszörös visszaesés megállapíthatóságának hiányában – a Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiuma 92. számú állásfoglalása szerint – a Btk. 97. §-ában foglalt, büntetés kiszabását érintő rendelkezés nem volt alkalmazható. A büntetésnek a Btk. 98. §-a alapján való kiszabását kizárólag a vádlott többszörös visszaeső volta teszi lehetővé. A többszörös visszaesés ezért súlyosító körülményként nem értékelhető. Nem értékelhető súlyosítóként a különös visszaesés sem, amely minősítő körülmény. Ezért abban az esetben, amikor a többszörös visszaeső vádlott egyben különös visszaeső is és ezen felül a szabálysértési értékre elkövetett cselekménye más körülménynél fogva is vétségként minősül: a Btk. 98. §-ának alkalmazásával kiszabott büntetés meghatározásánál azt kell súlyosító körülményként értékelni, hogy a cselekmény több oknál fogva is vétségnek minősül.
A többszörös visszaeső vádlottnak a Btk. 316. §-a (2) bekezdésének e) és j) pontja szerint minősülő cselekménye miatt kiszabható büntetési nem kizárólag szabadságvesztés [Btk. 97. § (2) bekezdés], amelynek legalacsonyabb tartama hat hónapi, a legmagasabb tartama pedig egy év hat hónapi szabadságvesztés lehet [Btk. 97. § (1) és (3) bekezdés], és a vádlottra kiszabható büntetés csak különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén enyhíthető [Btk. 97. § (4) bek.].
Minthogy az adott esetben különös méltánylást érdemlő körülmények a vádlott javára nem állapíthatók meg, az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetés enyhítésére törvényes ok nem volt, ezért a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Győr Megyei Bíróság Bf. 22/1981. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére