PK BH 1981/366
PK BH 1981/366
1981.09.01.
Az ingatlan-nyilvántartás szerkesztésének befejezése után közszemlére tett tulajdoni lapokkal, földkönyvvel és ingatlan-nyilvántartási térképpel kapcsolatban a szerkesztés során hozott határozatoktól függetlenül helye van felszólalásnak. A felszólalást a rendelkezésre álló adatok és a becsatolt okiratok alapján kell elbírálni. A szerkesztéssel kapcsolatos intézkedések csak az ingatlan-nyilvántartás érvényessé válásával hatályosulnak [1972. évi 31. tvr. 42. § (1) és (3) bek.].
B. K.-né a járásbíróságnál előterjesztett keresetében kérte a k.-i 743. számú tjkv.-ben 78. hrsz. alatt felvett ingatlan mindenkori tulajdonosai javára, a k.-i 260. és 167. számú tjkv.-ben 76/b. és 77. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan terhére megállapított átjárási szolgalmi jog megszüntetését, az I. és a II. r. alperesek eltiltását az átjárástól. A perben az I. és a II. r. alperes viszontkeresetet terjesztett elő annak megállapítása végett, hogy elbirtoklással megszerezték a 78. hrsz. alatti ingatlan javára a 76/b. és 77. hrsz. ingatlanok terhére az átjárási szolgalmi jogot. A járásbíróság ítéletével a keresetet és a viszontkeresetet elutasította. Az ítélet indokolásában megállapította, hogy a mérnökszakértői vélemény szerint a felperesi ingatlannak a Rákóczi utcához csatlakozó területrésze azonos a 196. kataszteri helyrajzi számú ingatlannal, amely terület viszont a Rákóczi úthoz csatlakozóan az 1860-ban készült kataszteri térkép adataira tekintettel a Magyar Állam tulajdona.
Az elsőfokú bíróság ítéletét a megyei bíróság indokai alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban az I. r. és a II. r. alperes jogi képviselője becsatolta a járási földhivatal 1976. január hó 5. napján kelt levelét, amelyben arról tájékoztatták, hogy a járási földhivatalhoz érkezett „megkeresés és ahhoz csatolt bírói ítélet alapján a 142. birtokívben B. K.-né nevén nyilvántartott 196. hrsz.-ú 100 m2 »Tér« megjelölésű ingatlan átvezetést nyert a Cs.-i Községi közös Tanács v. b. 2-es számú birtokívébe”.
A perben meghallgatott mérnökszakértő véleménye szerint állami tulajdonként megjelölt, a Rákóczi utcához csatlakozó háromszög alakú területrész a 77. hrsz. ingatlanhoz tartozó ingatlanrészként volt nyilvántartva.
Utóbb K. községben is megindult az 1972. évi 31. sz. törvényerejű rendeleten alapuló új ingatlan-nyilvántartás szerkesztési eljárás. Az ingatlan-nyilvántartás szerkesztése során S. Gy.-né, B. K.-né leánya a járási földhivatal által hozott határozat ellen fellebbezett, mert az úthoz csatlakozó háromszög alakú részt nem a saját tulajdonaként, hanem közterületként vették nyilvántartásba. Fellebbezését a megyei földhivatal elutasította. Ez ellen a határozat ellen előterjesztett bírósági jogorvoslati kérelmet a bíróság jogerős végzésével elutasította.
Az ingatlan-nyilvántartás szerkesztésének befejezésekor, a tulajdoni lap tervezetek közzététele után, S. Gy.-né és B. K.-né kérelmezők felszólaltak, mert az ingatlannak az úthoz csatlakozó háromszög alakú részét állami tulajdonként tüntették fel. Felszólalásukat a járási és városi földhivatal elutasította arra hivatkozással, hogy az ügyben a bíróság jogerős határozatot hozott. A megyei földhivatal a kérelmezők fellebbezését elutasította és az első fokú földhivatali határozatot helybenhagyta. Az indokolás szerint a vitás területre nézve az állam tulajdonának a megállapítása jogerős bírósági ítéleten alapszik.
A földhivatali határozat megváltoztatása iránti kérelmet a járásbíróság azzal az indokkal utasította el, hogy a vitás területrész a járásbíróság határozata alapján a Magyar Állami tulajdona. Az első fokú végzést a megyei bíróság helybenhagyta. Kimondotta, hogy a „földhivatali intézkedések alapját képező bírói döntés a jelen eljárásban már nem bírálható felül”.
A jogerős végzés ellen megalapozatlanság miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Az 1972. évi 31. számú tvr. (Iny. tvr.) 42. §-ának (3) bekezdése a felszólalást – a szerkesztés során hozott határozatoktól függetlenül – lehetővé teszi. Kimondja, hogy a felszólalást a rendelkezésre álló adatok és a becsatolt okiratok alapján kell elbírálni. A szerkesztéssel kapcsolatos intézkedések csak az ingatlan-nyilvántartás érvényessé válásával hatályosulnak. Ezért a korábbi kérelem tárgyában hozott határozat nem zárta ki a felszólalást. Erre tekintettel a korábbi bírósági jogorvoslati kérelem elbírálása során hozott jogerős végzés – amelyre az első fokú földhivatal utalt – nem köti ebben az ügyben a bíróságot.
Tévesen hivatkozott a földhivatal, de az eljáró bíróság is arra, hogy a járásbíróság jogerős ítélete a vitás területrészre megállapította a Magyar Állam tulajdonát. Ilyen tartalmú bejegyzés alapjául szolgáló határozatot a bíróság nem hozott. Az első fokú ítélet indokolásából csak az állapítható meg, hogy a szakértői vélemény adatai, illetve az 1860-ban készült kataszteri térkép tünteti fel ezt a területet állami tulajdonként. A szakértői vélemény önmagában nem dönti el a vitát, a kataszteri térkép pedig nem alkalmas a tulajdonjog megállapítására, mert nem ez volt a rendeltetése.
A rendelkezésre álló földhivatali iratok hiányosak. A járási földhivatal tényleges birtoklási eljárás keretében állapította meg S. Gy.-né tulajdonát. A földhivatali iratokból azonban kitűnik, hogy a nevezett érvényes adásvételi szerződésre hivatkozott. Így az Iny. tvr. 36. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a szerződés alapján kellett volna a nevezett javára a szükséges tulajdoni bejegyzést pótolni. Ha pedig az okirat bejegyzésre nem volt alkalmas, akkor az Iny. tvr. 37. §-a alapján kellett volna eljárni.
S. Gy.-nén kívül felszólalt a földhivatal eljárása ellen B. K.-né is. A járásbíróság előtt folyt per iratai között levő telekkönyvi szemlék szerint 1974-ben B. K.-né tulajdona volt bejegyezve a 76/b hrsz.-ú ingatlan 1/16 részére, és a 77. hrsz.-ú ingatlan 6/48. részére.
A S. Gy.-né javára szóló adásvételi szerződés mellett ezt a tényt is meg kellett volna vizsgálni az ingatlan-nyilvántartási szerkesztési eljárásban.
Mindezekre tekintettel tehát vizsgálni kellett volna, hogy az ingatlan-nyilvántartás szerkesztésekor milyen alapon változtatták meg, milyen bejegyzésre alkalmas érvényes határozat alapján módosították a nyilvántartást. A telki szolgalommal kapcsolatos perben hozott keresetet elutasító ítélet ugyanis nem tekinthető tulajdoni változás bejegyzésére alkalmas határozatnak.
Az Iny. tvr. 42. §-ának (1) bekezdése értelmében az ingatlanra vonatkozó jogokat és tényeket a telekkönyv alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. Az adott esetben a kérelmezők a tulajdonjogot és nem az ingatlan adatait vitatják, nevezetesen azt, hogy meghatározott területrész kinek a tulajdonában van. Ebben a kérdésben a telekkönyv a döntő. A múlt századbeli kataszteri adatok azért sem vehetők figyelembe, mert a községi tanács szakigazgatási szervének a közlése szerint K. községben egyáltalán nem egyezik meg a jelenlegi állapot az 1860-as kataszteri térkép adataival. (P. törv. I. 20 008/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás