GK BH 1981/367
GK BH 1981/367
1981.09.01.
Az a körülmény, hogy a szállító felügyeleti minisztériumok által közreműködőként megjelölt vállalatok a kívánt anyag előállítását nem vállalják, nem eredményezheti a szerződés olyan módosítását, hogy ennek folytán a szállító a további piackutatás kötelezettsége és az esetleges szerződésszegés következményei alól mentesüljön [Ptk. 241. §].
Az alperes külföldi megrendelés alapján évek óta gyárt és szállít úszódarukat. Az úszódarukhoz a Diesel-alkatrészeket a felperestől szerzi be, amely a csapágyöntvények szállítására a múltban egy vegyesipari szövetkezettel kötött szerződéseket. A felek között szállítási szerződés jött létre. A szövetkezet azonban 1977. december 21-én közölte a felperessel, hogy az öntvények további szállítására nem vállalkozik. A felperes ekkor más vállalatoknál kívánta az öntvényeket beszerezni, próbálkozásai azonban eredménytelenek maradtak. Az alperes a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz fordult; a minisztérium négy vállalatot jelölt meg olyanokként, amelyeknél az öntvények megrendelhetők. A felperes ezeket a vállalatokat és további két vállalatot is felhívott az öntvények szállítására, a megrendeléseket azonban elutasították.
A felperes a keresetében előadta, hogy a per tárgyát képező szerződés megkötését követően következett be az a körülmény, hogy az öntvények beszerzése lehetetlenné vált és így az alperessel kötött szerződés változatlan tartalommal való fenntartása érdekeit sérti. Erre hivatkozással kérte, hogy a bíróság a szerződést úgy módosítsa, hogy az öntvényekről az alperes legyen köteles gondoskodni. A kereset szerint ezáltal a szerződési érték 769 315 Ft-tal csökkenne.
A bíróság a szerződés módosítására irányuló keresetet elutasította. Az ítélet indokolása kifejti, hogy a Ptk. 241. §-a szerint a bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti. A Ptk.-nak ehhez a rendelkezéséhez fűzött miniszteri indokolása szerint a bíróságok szerződésmódosítási jogkörét igen nagy gonddal kell megvonni, mert az ilyen beavatkozás alkalmas lehet a szerződésekbe vetett bizalom csökkentésére; adott esetben ez nagyobb károkat okozhat, mint a szerződésmódosítással nyerhető előny. Erre tekintettel a bíróságok a Ptk. 241. §-a alapján csak kivételesen indokolt esetben módosítják a szerződéseket és ennek a jogszabályban meghatározott előfeltételeit szigorúan vizsgálják, illetve bírálják el.
A felperes arra hivatkozott, hogy a szerződésnek a csapágyak szállítására vonatkozó része a szerződéskötést követően lehetetlenné vált azáltal, hogy a csapágyöntvényeket nem tudja beszerezni.
Az a körülmény, hogy a felperes által ismert és a Kohó- és Gépipari Minisztérium által megnevezett azok a vállalatok, amelyek öntödével rendelkeznek, a csapágyöntvényekre vonatkozó megrendelést nem igazolták, még nem jelenti azt, hogy a csapágyak szállítása, illetve az azokhoz szükséges öntvények beszerzése kétségtelenül lehetetlenné vált. Az alperes nyilatkozata szerint az öntvények, illetve a csapágyak vonatkozásában a korábban kalkulált ártól eltérő tényleges bekerülési költséget hajlandó téríteni. A felperesnek ilyen körülmények között az a szerződésből folyó kötelessége, hogy a piackutatást, illetve az öntödével rendelkező vállalatokkal való tárgyalásokat tovább folytassa és mindent megtegyen az öntvények beszerzése, illetve a csapágyszállítás előfeltételeinek biztosítása érdekében. A felügyeleti minisztérium kijelölése is lehetőséget ad a felperesnek a közreműködőként megnevezett vállalatok elleni fellépésre.
A felperes előadta, hogy a szerződés változatlan tartalommal fenntartása esetén az a körülmény, hogy a csapágyakhoz szükséges öntvényeket nem tudja beszerezni szükségszerűen az alperessel kötött szerződés megszegését idézi elő. A szerződésszegés esetén pedig hátrányos helyzetbe kerül, amely számára jelentős érdeksérelmet okoz. A bíróság megállapította, hogy abban az esetben, ha a per tárgyát képező szállítási szerződést úgy módosítaná, hogy az öntvénybeszerzési nehézségek miatt a felperes a csapágyakat nem volna köteles szállítani, ez az alperesnél legalább olyan mérvű érdeksérelmet jelentene, mint amelyet a felperes a saját részéről a szerződésmódosítással elhárítani kívánt. Ezen túlmenően a csapágyszállítás elmaradása megakadályozza az exportcélra már legyártott daruk kiszállítását, aminek folytán a külföldi vevő a külkereskedelmi szerződés megszegése miatt szankciókat érvényesíthet. Ilyen körülmények között a szerződésmódosítás a népgazdaság jelentős érdekét is súlyosan veszélyeztetné.
A felperes hivatkozott arra is, hogy az alperesnek van öntödéje és így a szállítási, illetve export nehézségek megoldhatók volnának azáltal, ha a tengelyöntvényeket az alperes készítené el. Az alperes előadta, hogy rekonstrukciós munka folyik a vállalatnál, ennek során az óbudai részleg, amelynek része az öntöde, felszámolásra kerül és az öntödének azt a részét, amelyben a tengelyekhez szükséges öntvények elkészíthetők lettek volna, már leállították. Így az öntvények elkészítésének sem a tárgyi, sem a személyi előfeltételei az alperesnél nincsenek meg.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a per tárgyát képező esetben a szerződésmódosításnak a gazdasági és jogi feltételei nem állanak fenn; ezért a felperes szerződés módosítására irányuló keresete alaptalan. (Legf. Bír. 1. G. 30 411/1979. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás